A légszennyezés továbbra is Európa egyik leghalálosabb környezeti fenyegetése, az elmúlt években elért előrelépések ellenére.
A légszennyezettséget az Európai Unióban több ezer megelőzhető halálesettel hozták összefüggésbe, jóllehet a levegő minősége „jelentősen” javult.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint 2005 és 2023 között a finom részecskék (PM2,5) miatti korai halálozások száma 57 százalékkal csökkent.
Mindezek ellenére a veszélyes mértékű légszennyezettség 2023-ban megdöbbentő módon 182 000 halálesethez vezetett.
Az európai városlakók 95 százaléka még mindig a WHO ajánlásait „jelentősen” meghaladó légszennyezettségi szintnek van kitéve.
Az EEA szerint a légszennyezettség továbbra is a legnagyobb környezeti kockázat Európában, megelőzve olyan tényezőket, mint a zaj- és vegyi terhelés, illetve az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok kockázata.
Mi az a szálló por?
Gyakran PM2,5-nek is nevezik, szálló por alatt a levegőben található, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű apró részecskéket értjük.
Belélegezve olyan egészségügyi problémákat okozhatnak vagy súlyosbíthatnak, mint az asztma, az iszkémiás szívbetegség és a tüdőrák. Új bizonyítékok arra utalnak, hogy a magas PM2,5-szint demenciát is kiválthat.
A PM2,5 elsősorban emberi forrásokból származik, például a járművek kibocsátásából, szilárd tüzelőanyagok égetéséből, légfrissítőkből és ipari folyamatokból, így a gyártásból származó emissziókból. „Természetes forrásokból” is eredhet, például a erdőtüzekből, amelyek előfordulási valószínűségét az éghajlatváltozás növeli.
Melyik uniós országot sújtotta leginkább a légszennyezettség?
A levegőminőség egészségügyi hatásait vizsgáló értékelés szerint Olaszország szenvedte el a legnagyobb veszteséget 2023-ban: 43 083 halálesetet tulajdonítottak a magas PM2,5-koncentrációknak.
Ez 100,6 attribuálható halálesetet jelent 100 000 veszélyeztetett lakosra vetítve. Ez 407 949 elvesztett életévnek (YLL) felel meg; ez egy olyan egészségügyi mutató, amely azt jelzi, átlagosan hány további évet élhettek volna statisztikailag az emberek egy populációban, ha nem haltak volna meg egy betegség vagy betegségcsoport miatt.
Lengyelország következett 25 268 attribuálható halálesettel, míg Németország a harmadik helyen végzett 21 640 attribuálható halálesettel.
Ugyanakkor a legmagasabb relatív hatásokat (YLL 100 000, 30 éves és annál idősebb lakosra vetítve) Délkelet-Európa országaiban figyelték meg, például Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában.
Ezzel szemben Izlandon nulla haláleset történt légszennyezettség miatt, míg Finnországban a jelentés mindössze 34 halálesetet tulajdonított a PM2,5-nek való hosszú távú kitettségnek.
A légszennyezettség legalacsonyabb relatív hatásai Európa északi és északnyugati országaiban fordultak elő, például Svédországban, Észtországban és Norvégiában.
Az EU új levegőminőségi szabályai
Az EEA jelentése rámutat a légszennyezettség visszaszorításának sürgősségére, ahogyan azt a felülvizsgált Környezeti Levegő Minőségéről szóló irányelv is hangsúlyozza, amely 2024. december 10-én lépett hatályba.
Az új szabályozás több mint felére csökkenti a PM2,5 megengedett éves határértékét, és a 2030-ra vonatkozó uniós levegőminőségi szabványokat közelebb hozza a WHO ajánlásaihoz. Emellett támogatja a helyi hatóságokat a levegőminőség-ellenőrzésre és -modellezésre vonatkozó előírások megerősítésében, és hozzájárul a levegőminőségi tervek javításához.
„Minden évben mintegy 250 000 korai halálesetet okoz a szennyezett levegő, és akár 850 milliárd euróba kerül az EU gazdaságának”, mondta tavaly Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízügyi ellenálló képességért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos.
„Az új levegőminőségi szabályok milliók életminőségét javítják Európában, tovább védik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, miközben ösztönzik gazdaságunkat.”
Roswall hozzátette, hogy az új irányelv „jelentős mérföldkő”, amely segít abban, hogy a szennyezés „a múlt problémájává” váljon.