A világ minden tájáról érkező polgármesterek koalíciója összehangolt éghajlatvédelmi fellépést ígér az ENSZ brazíliai klímakonferenciája előtt.
Néhány nappal a Brazíliában tartandó ENSZ-klímakonferencia előtt 300 polgármester gyűlt össze hétfőn Rio de Janeiróban, hogy összehangolják az általuk vezetett települések éghajlatvédelmi fellépését és megoldást találjanak az egyre emelkedő hőség enyhítésére a nagyvárosokban.
A találkozót a C40 szervezte, amely a világ legnagyobb városait tömöríti a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Selwyn Hart, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó különleges tanácsadója és főtitkárhelyettese a megnyitón azt mondta, hogy a polgármesterek a klímaválság frontvonalában állnak.
"A geopolitikai feszültségek és megosztottság közepette valóban lenyűgöző és inspiráló látni, mi történik ebben a teremben és az Önök által irányított városokban" - mondta Hart. Hozzátette, hogy a helyi vezetőkre "nagyobb szükség van, mint valaha", mivel a világ a 2015-ös párizsi megállapodás végrehajtásának második évtizedébe lép.
A Párizsi Megállapodás célja, hogy a Föld átlaghőmérséklet-emelkedését 2 °C - ideális esetben 1,5°C - alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ana Toni, a COP30 vezérigazgatója, Brazília éghajlatváltozással foglalkozó vezetője szerint e célok elérése csak a polgármesterek bevonásával lehetséges.
"Önök, polgármesterek, azok, akiknek a mindennapi életben nagyon nehéz döntéseket kell hozniuk, az emberekkel együtt" - mondta Toni.
Trump és a kormány politikájának kritikája
A polgármesterek csúcstalálkozóján nagy hangsúlyt kapott, hogy az Egyesült Államok 2025-ben ismét kilépett a Párizsi Megállapodásból. Az USA először Donald Trump első elnöki ciklusa alatt mondta fel a szerződést, majd 2021-ben, Joe Biden elnöksége alatt az ország ismét csatlakozott. Donald Trump második beiktatása után az Egyesült Államok újra kilépett a megállapodásból.
Az amerikai elnök néhány hete az ENSZ-ben átverésnek nevezte az éghajlati válságot.
Sadiq Khan, London polgármestere szerint a polgármesterek "már régóta cselekvő szereplői az éghajlatpolitikának, míg túlságosan sok nemzet és állam késlekedik, sőt, van, amelyek tagadják a klímapolitika létjogosultságát. Khan szerint a kihívás most már túlmutat az éghajlatváltozás tagadásával szembeni harcon.
Kate Gallego, Phoenix polgármestere tapsot kapott a közönségtől, miután azt mondta, hogy "jó híreket hoz az USA-ból", és arra kérte amerikai kollégáit, hogy emeljék fel a kezüket.
"Az Egyesült Államokból 50 város képviselteti itt magát, valamennyi elkötelezett az ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedések mellett. Miközben tehát szövetségi kormányunk hátrál, ezek a városok előre mennek" - jelentette ki Gallego.
Gallego kitért arra, hogy a szélsőséges hőség hogyan érinti városát, amelyben az elmúlt években többször is megdőlt az addigi hőmérsékleti rekord. "Idén kétszer is elértük a 118 Fahrenheit fokot (csaknem 48 °C)" - mondta a polgármester.
Ezután bemutatta a phoenixi városvezetés tervét, amely szerint fákat ültetnek és árnyékoló szerkezeteket telepítenek, kísérleti jelleggel hűvös felületű technológiát fejlesztenek ki, és hőkezelési képzést kínálnak az elsősegélynyújtóknak, például a hőséghelyzeteket kezelő mentősöknek.
A tudósok szerint 4 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának mintegy fele legalább egy plusz egy hónap extrém hőséget élt át 2024 májusától 2025 májusáig az ember okozta éghajlatváltozás miatt.
A World Weather Attribution, a Climate Central és a Vöröskereszt elemzése szerint a szélsőséges hőség betegségeket, haláleseteket, terméskiesést okozott, és megterhelte az energia- és egészségügyi rendszereket.
Yvonne Aki-Sawyerr, a C40 társelnöke és a Sierra Leone-i főváros, Freetown korábbi polgármestere elmondta, hogy a szélsőséges hőség jelenleg a legsúlyosabb időjárással összefüggő katasztrófa. Becslések szerint évente 489 000 ember halálához járul hozzá.
"A gazdasági következmények elképesztőek. Az előrejelzések szerint 2030-ra a globális szélsőséges hőség 2,4 billió dollár (2,1 billió euró) termelékenységkiesést okoz, mivel a szabadban végzett munka túlságosan veszélyessé válik" - mondta Aki-Sawyerr, megemlítve az olyan ágazatokat, mint az építőipar és a mezőgazdaság.
A városok lehűlése
Hétfőn a C40 polgármesterek a Cool Cities Accelerator elnevezésű kezdeményezéssel globális koalíciót indítottak a városok felkészítésére az egyre kegyetlenebb hőség elleni fellépésre.
A 33 város - köztük a texasi Austin, Boston, Buenos Aires (Argentína), Freetown (Sierra Leone), London, Nairobi (Kenya), Phoenix, Párizs és Szingapúr - alkotta koalíció ígéretet tett arra, hogy együttműködik, megosztja a legjobb gyakorlatokat és jelentést tesz az olyan sürgősségi intézkedések terén elért eredményekről, mint a korai előrejelző rendszerek megerősítése és a hűtési projektekhez való hozzáférés biztosítása.
Öt éven belül a városok célja az építési szabványok javítása, a városi fásítás és árnyékolás kiterjesztése, valamint a kritikus infrastruktúrák biztosítása.
Az akcelerátor megvalósítását a ClimateWorks Foundation, a Robert Wood Johnson Foundation, a Z Zurich Foundation, a Rockefeller Alapítvány és a dán külügyminisztérium támogatja.
A városok kétévente jelentést tesznek az eredményekről, amelyeket a hőség elleni védelem terén érnek el - mondta Emilia Carrera, a Rockefeller Alapítvány egészségügyi igazgatója. A legfontosabb mérőszámok közé tartozik majd a hűtési központok létrehozása, a hűvösebb városi terek kialakítása és az építési szabályzatok korszerűsítése.
"A polgármesterek nagyon közelről látják ezeket a kihívásokat" - mondta Carrera. "Frissebb perspektívával rendelkeznek, és gyorsabban tudnak reagálni."
Hannah Machado, a São Pauló-i Insper Kutatóintézet Urbanisztikai Központjának városfejlesztő és éghajlatkutató munkatársa arról beszélt, hogy a városoknak még hosszú utat kell megtenniük, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a változó éghajlathoz.
"Különösen azért, mert a szélsőséges éghajlati események hatásait leginkább a városokban érezzük" - mondta.
A C40 csoport szerint a városok gyorsabban reagálnak, mint a nemzeti kormányok. A csoport városai ötször gyorsabban csökkentették a kibocsátást, mint a globális átlag.
"Ebben a nagy geopolitikai változásokkal teli évben - és ez még enyhe kifejezés - a városok vezető szerepe még fontosabbá vált" - mondta Catherine McKenna korábbi kanadai éghajlatvédelmi miniszter, aki az ENSZ-ben a nettó nulla kibocsátási kötelezettségekkel foglalkozó csoport elnökeként is tevékenykedett.