Kiruna új városa akár 10 Celsius fokkal hidegebb, mint a régi. A fejlesztések a rénszarvasok vonulását és legelését is akadályozzák.
2014-ben a svédországi Kiruna városát bányászati munkák miatt költözésre kényszerítették, a rendezési tervek szerint ez a folyamat 2035-ig is eltarthat. A lakosok szerint az új város elvesztette a régit jellemző melegséget úgy szellemében, mint a mért hőmérsékletben is.
A Göteborgi Egyetem tanulmánya szerint a vasércbánya miatt áthelyezett új Kiruna télen akár 10 Celsius fokkal hidegebb lehet, mint az elődje. Ez azért van, mert a várost egy olyan mélyedésben építették újjá, ahol a hideg levegő összegyűlik, a magas épületek pedig az év nagy részében eltakarják az alacsony szögben érkező sarkvidéki napsütést. Egyes szakértők szerint ez az eredmény már a kezdetektől fogva egyértelmű volt.
"Tudták, hogy a körülmények rosszabbak lesznek, mint amikor Per Olof Hallman várostervező 1900-ban elkészítette Kiruna várostervét – mondja Jennie Sjöholm, a Göteborgi Egyetem épített örökséggel foglalkozó szakembere. – A döntéshozók nem optimalizálták a tervezést a városi klímához."
Figyelmen kívül hagytak egy évszázadnyi tapasztalatot és tudást
Amikor az LKAB bányavállalat 1900-ban megalapította Kirunát, Hallman a várost egy napos, déli fekvésű lejtőre helyezte. Az utcák a környezettel összhangban úgy voltak kialakítva, hogy elkerüljék a szélcsatornákat, és védjék a várost a cudar időjárási körülményektől. Szakértők szerint is ez volt a lehető legjobb kialakítás.
Az új Kiruna Svédország legészakibb, az északi sarkkör felett fekvő települése, esetében a tervezők az infrastrukturális kapcsolatokat helyezték előtérbe a mikroklímával szemben. Sjöholm szerint ez egy hidegebb, szelesebb várost eredményezett, ahol a játszóterek és erkélyek gyakran északra néznek. "Évtizedek óta tudjuk, hogyan kell az északi-sarkvidéki körülményekre építeni - mondja. – De ezt a tudást nem használtuk ki teljes mértékben."
Míg egyes lakosok nagyra értékelik a költözés után épült új kereskedelmi központot és a polgári épületeket, mások "rettenetes szélcsatornának" nevezték a főteret.
Miért kellett Kirunának költöznie?
Kirunát eredetileg több mint 100 évvel ezelőtt egy vasércbánya munkásainak elhelyezésére alapították. A bánya az évek során bővült, mivel egyre értékesebb ásványi anyagokat fedeztek fel benne - köztük Európa legnagyobb ritkaföldfém-ásványlelőhelyét.
Az ipari terjeszkedés gyengévé és instabillá tette a város alatti talajt, és mivel az épületek és az utcák életveszélyessé váltak, a svéd hatóságok úgy döntöttek, hogy a várost építményenként 2035-ig odébb költöztetik, melyben az őslakos számik is érintettek.
Az egyre bővülő bánya, a város, az épülő utak és vasutak a rénszarvasok vándorlási útvonalait szelik át. A rénszarvaspásztoroknak Kiruna egyik oldaláról a másikra kell költözniük, hogy elérjék a téli legelőket, amelyeket évszázadok óta használnak.
Tervezés egy elmozdult jövőre
Az Északi-sarkvidéken és azon túl is egyre inkább valósággá válik a változó környezet és az átépítések miatti áttelepítés. A sarkvidéket tanulmányozó kutatók szerint az olyan tényezők, mint az utcák tájolása, az épületek magassága és a környezettel való összehangoltság jobb körülményeket hozhatnak a szélsőséges éghajlatú övezetben, csakhogy ezek közül Kirunában néhány szempontot félretettek. "Az új Kiruna még nem készült el, de van mód jobbá tenni" - hangsúlyozza Sjöholm.