Az európaiak kétharmada városokban él, ahol egyre többször tapasztalnak elképesztő hőséget és pusztító áradásokat. Hogyan tudják ezek a települések ötvözni a városfejlesztést és az életminőséget? Ennek jártunk utána két olyan városban, amely korábban elnyerte az Európa Zöld Városa címet.
Utazásunk a portugál főváros napfényes égboltja alatt kezdődik. A hét domb városa első sorból nézi a klímaváltozást. Lisszabonban egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok és viharok. A város igazi laboratóriuma a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Van néhány technikai és természeten alapuló megoldás is.
A fák alapvető szerepet játszanak a lisszaboniak életminőségében. Kevesebb zaj, kevesebb légszennyezés és több frissesség - ez egy fontos eszköz a városban kialakuló hőszigetek ellen.
A város részt vesz az európai LIFELUNGS projektben. Célja 240 000 fa ültetése utcákban és parkokban.
„Nemcsak hűtjük a várost, hanem növeljük a szén-dioxid-megkötést, javítjuk a biológiai sokféleséget, a levegő minőségét, és csökkentjük a zajt, ezáltal nyugodtabbá téve a környéket. És az embereket is az utcákra csalogatjuk, " mondja az önkormányzat környezetért, energiáért és klímaváltozásért felelős képviselője, Maria João Telhado.
A városi zöldterületek egy másik veszély ellen is védelmet nyújtanak: az árvizek ellen. A város azon dolgozik, hogy a talaj áteresztőképességét javítsa és a vízfolyásokat renaturalizálja.
A korábbi vizes élőhelyre épült városi területet rendszeresen elöntötte a víz. Most egy a zöldterület váltotta fel a korábban itt található hatalmas parkolót.
„Kék, zöld és szürke megoldások tökéletes kombinációjával rendelkezünk. Ez a szivacsváros koncepciója, amelynek lényege, hogy megoldásokat találjunk a talaj lezárásának megakadályozására, miközben tiszteletben tartjuk a víz körforgását, hogy az visszatérhessen eredeti medrébe, magyarázza Maria João Telhado. 2
Ez a szivacsváros modell – amely képes az esővíz felszívására, tárolására és újrahasznosítására – az Európai Bizottság által bemutatott vízreziliencia-stratégia része.
Erre példa a Lisszabon polgármestere által vezetett nagyszabású vízelvezető terv, amelynek legfontosabb része ez az árvízvédelmi alagút, amelynek célja a jövőbeni súlyos esőzések elnyelése.
Az infrastruktúra képes lesz az útvonal mentén összegyűjteni az esővizet, és azt a Tejo torkolatába vezetni.
"Ez Európa legnagyobb alagútja. Nincs hozzá hasonló. Egy 5,5 méter átmérőjű alagútról beszélünk. Emellett víz tárolására is alkalmas, amelyet az utcák tisztítására és a kertek öntözésére lehet felhasználni. Amikor elmagyarázom az embereknek, hogy így elkerüljük a négy millió eurós vízszámlát, és hogy ezt a vizet korábban 100 kilométerről szállították Lisszabonba, elképzelhetik, mennyi energiára van ehhez szükség, akkor az emberek azt mondják: „a polgármester helyesen cselekszik," fogalmaz Carlos Moedas városvezető.
"Ez az alagút 150 millió euróba kerül, ami rendkívül sok pénz. De nagyon fontos, mert manapság szükség van rá, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz. Az áradások minden évben sok pénzbe kerültek azoknak az embereknek, akik elvesztették otthonaikat, vállalkozásaikat, és a városnak szüksége volt erre a védelemre. Minden, amit teszek, a racionális mérnöki szemléletem és munkamódszerem alapján alakul ki," teszi hozzá.
2020-ban Lisszabon volt „Európa Zöld Fővárosa”. Ez az Európai Bizottság kezdeményezése, amely a környezetvédelem terén úttörő városokat jutalmazza. Finnországba utaztunk, hogy meglátogassuk a 2021-es győztest.
A 120 000 lakosú Lahti Európa egyik legtisztább levegőjével és vízével rendelkezik. A város, amelynek célja, hogy „természetbarát” legyen, úttörő szerepet játszik a biológiai sokféleség helyreállításában.
Aino Kulonen felelős a város klímával kapcsolatos kérdéseiért, amely 2028-ra szén-dioxid-semlegességet tűzött ki célul. A klímaügyi szakember megmutatta stábunknak azt a tavat, amely egykor Finnország legszennyezettebb tava volt. Az 1960-as években az összes háztartási és ipari hulladékot ebbe a tóba öntötték. Mára megtisztították, lehet itt úszni, horgászni, élvezni a partot.
„Csökkenteni fogjuk a város területén a termelésből származó klímakárosító kibocsátásokat, azaz a szén-dioxid-kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy 80%-kal fogjuk csökkenteni a közlekedés, az energiaipar, az ipar, a mezőgazdaság és valamennyi érintett ágazat kibocsátását," mondja Aino Kulonen.
A kezdeményezésbe a magánszektort is sikerül bevonni. Lahti ad otthont a világ első szén-dioxid-semleges jégkorongklubjának. 2017 és 2021 között a Lahti Pelicans klub 70%-kal csökkentette kibocsátását. A fennmaradó részt kompenzálták. A klub átállt a fenntarthatóbb közlekedésre, és a szenet megújuló energiára cserélte.
„A jégpálya jégének előállítása és fenntartása rengeteg energiát igényel. Ez nagy kihívás, de minden évben mérjük az energiafelhasználást, és sikerült elérnünk a szén-dioxid-semlegességet," mondja Juuso Pulliainen, a Lahti Pelicans egyik vezetője.
Ez az ipari város a körforgásos gazdaság éllovasa is. Ez a nagy italgyártó vállalat biogázüzemének köszönhetően termelési hulladékát energia előállítására használja fel. Vagyis még a hulladékot is újrahasznosítják.
Lahti következő kihívása a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások csökkentése, amelyek továbbra is magasak. Eközben a polgármester a város kellemes környezetét népszerűsíti, hogy új beruházásokat vonzzon.
„A város növekedése a vállalatok szempontjából is zöld szemléletet tükröz, és erre nagyon büszke vagyok. Jelenleg egy 400 millió eurós csokoládégyárat építünk, amely szén-dioxid-semleges lesz. Ezek természetesen hatalmas változások," fogalmaz a város polgármestere, Niko Kyynäräinen.