A Myco Renew lengyel biotechnológiai startup egy gomba alapú ruha-újrahasznosítási technológia segítségével gyorsítaná fel a textilhulladékok lebomlási idejét és méréskelné a divatipar környezetszennyező hatását.
A fast fashion – az olcsó, tömeggyártáson és a legújabb trendek követésén alapuló öltözködési stílus–, mára uralja a piacot és milliók ruhatárát. Az alacsony árak és a gyakori stílusváltások azonban súlyos környzetszennyező hatással járnak.
Az Európai Unió felismerte ezt a problémát, és olyan szabályozást vezetett be, amely előírja minden tagállam számára a ruhahulladék szelektív gyűjtésést. Az 5 éven belül hatályba lépő szabályozás szerint a felesleges darabok 50-65 százalékát újra kell majd hasznosítani.
"Becslések szerint az ember élete során körülbelül két tonna ruhát dob ki. Ez óriási probléma, hiszen a világon 8 másodpercenként 24 tonna ruhától szabadulnak meg. Ez évente 92 millió tonnát tesz ki" – mondta Tomasz Mierzwa, az újrahasznosítással foglalkozó Myco Renew nevű lengyel startup társalapítója.
A zöld forradalom a gombákkal kezdődik
A cég az uralkodó trendektől eltérő megoldást javasol: az energia- és vegyszerigényes újrahasznosítási módszerek helyett egy természetes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású kibocsátású, gomba alapú ruha-újrahasznosítási technológia alkalmazását.
"A természetes ruházat körülbelül 5 év alatt bomlik le, míg a félszintetikus 50 év alatt. A szintetikus daraboknak 200, vagy akár 1000 évbe is tellhet. Mi megmutattuk, hogy kevesebb mint 4 hét alatt képesek vagyunk lebontani ezt az anyagot" – hangsúlyozta Mierzwa.
A technológia lényege, hogy olyan gomba-alapú mikroorganizmus-közösséget hoz létre, amely lebontja a textiltdarabokat.
– tette hozzá az alapító.
A laboratóriumtól a teljes üzemig
A startup most azon dolgozik, hogy a laboratóriumi léptékről a technológiai készültség következő szintjére lépjen. A Myco Renew technológiája jelenleg laboratóriumi szinten van (TRL3), de az ING Bank támogatási pályázatán nemrégiben elért győzelmének köszönhetően a startup a fejlesztés következő szakaszába léphet. "A TRL4 szintre készülünk, és egy éven belül szeretnénk elindítani egy félautomata tesztvonalat. Fel szeretnénk készülni arra, amikor az uniós szabályozások öt év múlva hatályba lépnek, és hulladékfeldolgozó szolgáltatást kínálni az európai városoknak – mondta Mierzwa.
"Megtanítjuk a gombákat ruhát enni"
A technológia titka az úgynevezett gombakonzorciumra - válogatott mikroorganizmusok szinergiában együttműködő csoportjára alapul. "A gombákat megtanítjuk arra, hogy a megfelelő sorrendben megegyék a különböző típusú textíliákat. Nem csak egy fajról van szó, hanem egy egész közösségről, amely rekordidő alatt bontja le a természetes és szintetikus ruhákat" – hangsúlyozta az alapító.
Az alapító szerint a technológia nem csak a hulladékiparban bizonyulhat hasznosnak. A lebomló ruhák maradékaiból ökotéglák, szigetelőanyagok vagy modern szövetek, például légáteresztő bambuszszerű anyag vagy ökobőr készíthetők. "Azt is teszteljük, hogy a hulladékot metánná alakíthatjuk, de csak miután gombáink előbb megtisztították azt a méreganyagoktól" – magyarázta Mierzwa.
Ha a ruházati ágazat versenyképes és etikus akar maradni, radikális paradigmaváltásra van szüksége: a tömegfogyasztástól a fenntarthatóság és a felelősségvállalás felé kell elmozdulnia. Európának lehetősége van arra, hogy globális irányt szabjon a jövő divatjának - amely nem áldozza fel a bolygót a szezonális öltözködési trendek oltárán.
Az idővel kiderül, hogy Lengyelország meghatározó szereplővé válik-e a divat- és hulladékgazdálkodási iparág zöld forradalmában. Egy dolog azonban biztos, a gombák többet tudnak nyújtani, mint gondolnánk.