Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense a statisztikák szerint. Szakértők segítségével jártunk utána annak, hogy ez miért van így.
HIRDETÉS
A világ leggyorsabban melegedő tíz országa mind Európában van az ENSZ legfrissebb adatai szerint. A világszervezet azt vizsgálta, hogy 2023-ban mennyivel volt magasabb az átlaghőmérséklet az egyes országokban az 1951 és 1980 közötti átlaghoz képest. Európa jó részén több mint 2,5 Celsius-fokos melegedést regisztráltak, így Magyarországon is.
Ha nemcsak a 2023-as adatokat vesszük figyelembe, hanem a 2014 és 2013 közötti átlagot hasonlítjuk össze a historikus adatokkal, akkor még rosszabb a helyzet Európa szemszögéből: a legnagyobb felmelegedést tapasztaló tizenöt ország mindegyike az öreg kontinensen van.
Milyen gyorsan melegszik Európa a világ többi részéhez képest?
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a szárazföldi hőmérséklet-változásra vonatkozó adatsora szerint a Földön átlagosan 1,8 fokkal volt melegebb 2023-ban az 1951 és 1980 közötti átlaghőmérséklethez képest.
Ezzel 2023 volt a valaha volt legmelegebb év, de nem túl régi rekordot döntött meg: az elmúlt években sorra jöttek a minden korábbinál melegebb évek. Európában az elmúlt kilenc évből hétszer fordult elő, hogy legalább 2 fokkal volt melegebb az 1951-1980-as átlagnál, 2023-ban egyenesen 2,4 fokkal.
Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy a Földön, Európában és néhány európai országban hogyan alakultak az éves átlaghőmérsékletek a már említett bázishoz képest. A grafikonokból jól látszik, hogy több európai országban is nagyon jelentős hőmérséklet-emelkedést tapasztaltak.
Mely országokban mérték a legnagyobb hőmérséklet-emelkedést?
Az országok és egyéb, nem önálló területek listáját a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport vezeti, ott még a 3,5 fokot is meghaladta a hőmérséklet emelkedése. Ez messze a legmagasabb érték a világon, és elég ijesztően hangzik, de a lipcsei Meteorológiai Intézet kutatója, Sebastian Sippel szerint azért nem eszik olyan forrón a kását:
„Nem szabad túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanunk a rövid időtartamú, éves hőmérsékleti statisztikáknak, különösen a kis régiók esetében, a jelentős változékonyság miatt" - magyarázta a professzor.
A FAO listáján összesen 198 ország és 39 terület szerepel. Az országok között Moldova áll az első helyen, majd Ukrajna, Andorra, Svájc és Belarusz következik, 2,7 fokot meghaladó felmelegedéssel. Az uniós tagállamok között Románia és Szlovénia áll az élen, 2,62 fokkal. Magyarország pedig 2,53 fokkal a középmezőnyben foglal helyet, de még így is bőven befér a Föld 30 leggyorsabban melegedő országa közé, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.
A harmincas listán 27 európai ország szerepel, ami hatalmas dominancia - Európán kívülről csupán Kazahsztán, Marokkó és Tunézia került be a leggyorsabban melegedő országok élmezőnyébe. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy Európa sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi régiója.
Francesco N. Tubiello, a FAO környezetvédelmi statisztikai csoportjának vezető statisztikusa és csoportvezetője ezt azzal magyarázza, hogy az északi féltekén Európa foglalja el a legnagyobb területet (a szervezet Oroszországot is Európához sorolja a kimutatásában).
Hol a legjobb a helyzet Európában?
Nos, Izlandon és a Feröer-szigeteken, ebben a két országban ugyanis csak 0,65 fokos hőmérséklet-emelkedést tapasztaltak 2023-ban az 1951-1980-as átlaghoz képest. Utánuk Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság következik, 1,2 és 1,5 fok közötti melegedéssel.
„Az Atlanti-óceánnal határos országokban jellemzően lassabb a hőmérséklet-emelkedés, az északi, sarkvidéki régiókba nyúló országokban pedig gyorsabb" - mondta Sippel.
Rebecca Emerton, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat éghajlatkutatója szerint ezt a különbséget több tényező együttesen okozhatja: a légköri keringési minták, az óceáni hatások és olyan lokálisabb tényezők, mint a hótakaró, a talajnedvesség és a földrajzi jellemzők alakulása.
Miért melegszik Európa ilyen gyorsan?
Mivel a szakértők hangsúlyozzák a hosszú távú tendenciák vizsgálatának fontosságát, kiszámítottuk a 2014-2023 közötti 10 éves átlagot is, és aztán ezt is összehasonlítottuk az 1951 és 1980 közötti átlaggal. Ezt az időszakot vizsgálva a helyzet még rosszabb, a melegedési lista első 15 helyezettje Európában található.
„Európa kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a globális átlag, így a Föld leggyorsabban melegedő kontinensévé vált. Az Északi-sarkvidék pedig a leggyorsabban melegedő régió" - jelentette ki Rebecca Emerton.
A Copernicus 2023-as, az éghajlat európai állapotáról szóló jelentése bemutatja ennek okait - többek között azt, hogy az Északi-sarkvidéken a szárazföldi területek nagy része Európában van, és azt is, hogy a légköri cirkulációban bekövetkezett változások a nyári hőhullámok gyakoribb kialakulásához vezetnek.
„Az északi régiókról köztudott, hogy a globális átlagnál jobban melegednek, és Európa számos országa viszonylag északon fekszik" - magyarázta Sippel.
Az Északi-sarkvidék lényegesen gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Ezt a jelenséget leginkább a tengeri jég elolvadása okozza, amely fokozza a hőátadást az óceánból a légkörbe. Dr. Robin Lamboll, a londoni Imperial College kutatója egy másik érdekes szempontra mutatott rá: az országok mérete is közrejátszik a hőmérsékleti statisztikák alakulásában.
„Európában átlagosan kisebbek az országok, mint máshol, és a kisebb országok nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb hőmérséklet-ingadozásokat. Egyszerűen azért, mert a változások nem egyenlítődnek ki, mint ahogy az egy nagy és változatos területen előfordulhat" - mondta Lamboll.
Erik Kjellström, a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet professzora szerint a levegőben lévő aeroszolok számának csökkenése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa jobban felmelegedett, mint a többi kontinens:
„Európa lecsökkentette az aeroszolkibocsátását. Így kevesebb a szmog, de a szmog a napfény átmeneti kitakarását is okozza, így ahol kevés a szmog, ott némi extramelegedést tapasztalnak a szmogosabb térségekhez képest" - magyarázta Kjellström.
Mit mutat a statisztika az elmúlt egy évtizedről?
Ha a 2014 és 2023 közötti időszak átlagát hasonlítjuk össze az 1951 és 1980 közötti időszak átlagával, akkor az előző táblázathoz hasonlóan azt látjuk, hogy a Spitzbergákon kiugróan gyors volt a felmelegedés. A 3,44 fokos érték több mint egy fokkal meghaladja a második helyezett Belarusz 2,29-es értékét.
Daniela Schmidt, a Bristoli Egyetem földtudományi karának professzora szerint ez is azzal van összefüggésben, hogy az egyenlítő közelében kisebb a felmelegedés, a sarkok felé közeledve pedig fokozatosan egyre nagyobb.
A kelet-európai és balti országok a leggyorsabban melegedő területek közé tartoznak: Fehéroroszország (2,29°C), Oroszország (2,27°C), Észtország (2,26°C), Lettország (2,24°C) és Litvánia (2,24°C) is a lista élén szerepel. Magyarország ebben az összehasonlításban is a középmezőnyben van, 2,03 fokos felmelegedéssel.
Daniela Schmidt szavainak megfelelően Dél-Európa és a Földközi-tenger térsége lassabban melegszik, mint Észak- és Kelet-Európa. Olaszországban (1,81°C), Spanyolországban (1,78°C), Portugáliában (1,65°C), Törökországban (1,59°C) és Görögországban (1,29°C) is 2 fok alatti felmelegedést mértek.
„A szárazföld jobban felmelegedett, mint a tenger. Ez azért van, mert a tenger le tudja vinni a mélybe a hőt, és hosszú időbe telik, amíg a víz felmelegszik. A szárazföld felső rétegei viszont nagyon gyorsan felmelegednek" - jelentette ki a korábban már idézett Robin Lamboll.
Az európai országok közül ebben az összehasonlításban is Izlandot érinti a legkevésbé a felmelegedés, a szigetországban kevesebb mint 1 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Az Egyesült Királyság (1,28°C), a Man-sziget (1,18°C), Írország (1,16°C) és a Feröer-szigetek (1,06°C) állnak Izland előtt a lista végén.