NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Fertő-tó Európa különleges sztyepptava és egyedi szikes élővilága

A Fertő nádasai a Greenpeace felvételén
A Fertő nádasai a Greenpeace felvételén Szerzői jogok Mitja Kobal / greenpeace.hu
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Interjúnkban dr. Rodics Katalin biológus, a Greenpeace szakértője sorolja a Fertő értékeit, ami miatt érdemes megmenteni a tavat.

HIRDETÉS

Hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő-beruházás ügyében: a tó magyar oldalán kezdett turisztikai beruházást túlzónak és természetkárosítónak tartják a tájat védő helyiek, a Greenpeace és a közvélemény jelentős része. A fecskéknek fészkelőhelyet adó cölöpházakat lerombolták, a parti nádas egy szakaszát kiirtották és lebetonozták, és elkezdték az előkészítését egy szálloda- és szórakoztatókomplexum, továbbá egy több mint 800 férőhelyes kikötő építésének. Lenne-e hová kifutni ilyen sok vitorlásnak a sekély tóban, miként fejleszthető a magyar oldal az ausztriai partok versenytársaként, illetve milyen állatok és növények élőhelyét kell megvédeni a Fertő-tónál? Ezekről is kérdeztem dr. Rodics Katalin biológust, a Greenpeace szakértőjét.

Mit jelent ez a kifejezés, hogy a Fertő a kontinens különleges sztyepptava?

A Fertő egész Európában a legnyugatibb szikes, azaz sós tó, ami egy nagyon különleges élővilágot tart fenn. Ezért lett a Ramsari Egyezmény, a vizes élőhelyeket védő nemzetközi egyezémény egyik területe. Nem csak Magyarországon és a kontinensen, hanem globális szinten is fontos, hiszen egy kiemelt jelentőségű madárvonulási állomás. Madarak százezrei pihennek meg itt az északi tájak és Afrika között, hogy bírják a hosszú utat.

A kiránduló leginkább a kacsákat és hattyúkat látja, de mi él itt?

Ami nagyon fontos, az főleg a partfutók, a kócsagok, szürke gémek, illetve azok a pici énekesmadarak, amik akár csak néhány grammos, apró termetű állatok. A sitkék legnagyobb állománya itt költ. Sokan ismerik a nádirigót, a színpompás kékbegyet vagy a tücsökmadarat. Örömteli, hogy újra költ a rétisas, de vendégeskedik erre a rétihéja és a vándorsólyom is.

Néhány állat a Fertő-tó élővilágából: szürke gém, nádi tücsökmadár, ürge
Néhány állat a Fertő-tó élővilágából: szürke gém, nádi tücsökmadár, ürgefotók: Wikipedia / J.M.Garg, Sergey Yeliseev, Jan Svetlík

A ragadozók számára az itt élő halak és hüllők, kisebb emlősök előfordulása jelenti az életben maradást. A gyerekek persze örülnek ha gőtét látnak, és csalódottak, hogy elbújik az ürge.

Persze a madarakon túl főleg a kétéltűek, hüllők és a halak állománya miatt is értékes a Fertő. Nagyon sok béka faj él itt, amiknek a létét a zavartalan iszapos és nádas területek biztosítják. Az iszap élővilága nem látványos, de a táplálékláncban fontos a szerepük, ezáltal az itteni életközösség egyik pillére.

A Fertő-tó vize nagyon sekély, egy magasabb növésű felnőtt átsétálhat Ausztriába. Átlagosan 70 centi, de a nyílt vízfelületeknél is csak másfél méter. Nyáron akár 30 fokra melegedhet a vize. Meg kell ijednünk, amikor egyes részei kiszáradnak?

Már többször regisztráltak jelentős kiszáradást. Az 1800-as évek végén és az 1930-as években is, egyes leírások teljes, de csak átmeneti kiszáradást említenek.

Hogyan éled újra?

A szárazabb időszakokat rendszerint követte egy esősebb periódus, ami újratöltötte a tavat. Ez egy szikes, azaz lefolyástalan tó, ami azt jelenti, hogy a környező területekről ide gyűlik a víz.

A Fertő nádasa és a balfi dombok
A Fertő nádasa és a balfi dombokWikipedia/fotó: Pellinger Attila

Turisztikai szempontból maga a katasztrófa egy tó átmeneti kiszáradása. Természetvédelmi tekintetben is?

Dehogy, ennek is van funkciója. Nem szabad azonnal vízutánpótlásról gondolkodni. Egy tónak ez olyan, mint az emberi szervezetnek a böjt. A kiszáradt felületeket közvetlenül éri a nap és a szél, lebomlik, elég, gázok formájában távozik sok olyan szerves anyag, ami a vízben fölöslegesen nagy mennyiségben van. Amikor a csapadékos időszakban feltöltődik, sokkal tisztább lesz a víz.

A Fertő vízszintje erősen ingadozik, és ha turisztikai fejlesztés történik itt, az üzemeltetők nyilván pótolni szeretnék majd az átmenetileg eltűnt vizet.

Többször felmerült, hogy a közeli Dunából lehetne pótolni az olykor leapadó vizét. Ez katasztrófa lenne. Egyrészt ezzel, a koszos Duna-vízzel beszennyeznék a tavat, és az édesvíz tönkretenné a sós tó egyedi élővilágát. A Fertő azért egy szikes, azaz sós tó, mert lefolyástalan. Környezete egyben saját vízgyűjtő területe, ami nincs kapcsolatban a közeli folyók vízrendszerével. Vagyis a Duna vize a szennyező anyagokon túl úgynevezett invaziv fajokat hozna a Fertőbe, amik nevükből adódóan elnyomnák a tó őshonos élőlényeit.

Litkay Gergely humorista paródiája

Az olykor kiszáradó, állandóan sekély víz és a kikötőfejlesztés terve miként férhet össze? Az adottság és az igény egymással ellentétesnek tűnik.

Az eltelt évek alatt úgy tűnik, a beruházó is megértette, hogy miért túlzó a terv. Ha be is parkol több mint nyolcszáz vitorlás egy új kikötőbe, nincs hová kifusson.

És ha kotorják a tavat?

HIRDETÉS

A kikötőknél mindenképpen kotorni kell, de miután elindulnak a hajók, sokfelé nem mehetnek. Az egész tavat nem lehet kotorni.

Eddig is voltak kikötők. Mi lehetne a megoldás?

A helyiek eredetileg meglévő kis kikötője és strandja mindenképpen felújításra szorul, vagyis valamilyen szintű fejlesztés mindenképpen szükséges. A lényeg az, hogy a természeti adottságokkal összhangban határozzuk meg azt a mértéket, amit a terület is elbír.

Csónakkikötő Fertőrákoson
Csónakkikötő Fertőrákosonfotó: Wikipedia / Pintye Dávid Győr

A Fertő-tó számára ideális állapot volt, hogy a rendszerváltás előtt zárt határzónaként szinte érintetlen maradhatott a magyar oldalon. De közben Ausztriában történtek fejlesztések. Meggyesnél vagy Rusztnál strandok épültek, illetve egy olyan hosszú, aszfaltutas móló, amin biciklire kell ülni, ha az ember autó nélkül akar strandra menni. Az osztrák beruházásokkal nincs baj?

Valóban a magyar oldalt a határzóna védelme kímélte meg évtizedeken át, és közben az osztrák oldalon nyíltak strandok és vendéglátó helyek.

HIRDETÉS

Ez lenne a megoldás a magyar oldalon is?

Először is jelentősen vissza kell fogni a fejlesztés mértékét, másodszor pedig el kell érni, hogy az építményeket ne a partra, hanem ha mindenképpen kell, akkor néhány kilométerre arrébb húzzák fel a víztől. Itt csak szelíd ökoturizmus valósítható meg, ami nem pusztítja az élővilágot. Ez egy nemzeti park, aminek az a lényege, hogy itt a természet törvényeinek kell uralkodnia, és nem az emberek szórakozásának a terepe.

A Fertő legnagyonn fürdőhelye az osztrák oldalon - Pátfalu/Podersdorf
A Fertő legnagyonn fürdőhelye az osztrák oldalon - Pátfalu/Podersdorffotó: Wikipedia/Derzsi Elekes Andor

Az osztrák oldalon nem csak turisztikai hasznosítás zajlik. Ez miként hat a tóra?

Régóta problémás, hogy a mezőgazdasági művelés rengeteg vizet vesz ki a tóból. A globális felmelegedéssel együtt ez egyre nagyobb gond. 

Pedig nem a táj és az emberi környezet harmóniáját díjazták világörökségi címmel?

HIRDETÉS

Fontos, hogy az UNESCO-védettséget pontosan ebben a kategóriában adták, ami egyértelműen meghatározta, hogy milyen rekonstrukció folyhat csak itt. A Greenpeace természetvédőinek nem az a célja, hogy semmilyen beruházás nem történjen, csupán az, hogy olyan irányban használjuk fel a középénz-milliárdokat, amik a természeti értékek megtartásával működőképesek. Ne feledjük, hogy eddig már sok-sok milliárdot költött az állam a mi pénzünkből erre, és az nem lehet, hogy a globális felmelegedés és az ökológiai válság ilyen súlyos időszakában a vizes élőhelyeink rombolására költsük az adófieztők pénzét.

Érzi a közvélemény támogatását? Van elképzelése arról, hogy a magyarok többsége miként vélekedik a Fertő védőiről?

Amikor kikerültek Litkai Gergely videó, igazán akkor vált ismertté széles körben az úgy. Közel kétmillióan nézték meg a lebetonozott és szétdúlt valóságot képileg bemutató, de tartalmában szarkasztikus paródiákat. Ugyanilyen köszönettel tartozunk Udvaros Dorottyának, aki nem csak népszerű művész, de a Nemzet Színésze cím birtokosaként rangot is ad egy ügynek, tüntetéseinken, akcióinkban mindig részt vett. Rajtuk keresztül sok emberhez eljutott, hogy mekkora a veszélye a természetkárosításnak, illetve milyen károkozás történt eddig. Gondoljanak bele, a helyi lakosság körében felnövő ötéves gyerekek soha nem mehettek még le közvetlenül oda a vízhez lakóhelyükön, ahol a beruházó tartósan lezárta a partszakaszt. Ez minden tavunknál gond, miközben a természetes vizeink közvetlen megközelíthetősége minden magyar embert törvényileg megillet.

Lát esélyt a Fertő-tó megmentésére?

Bár a bíróság Udvaros Dorottyát, engem és az aktivistáinkat is bűnösnek mondta ki elsőfokon, amiért leszedtük a fecskefészkeket eltakaró, pár ezer forintos hálókat, a pernek még nincs vége, fellebbezünk. Azért vagyok optimista, mert úgy veszem észre, hogy egyre többen állnak mellénk, és a beruházás finanszírozói is kezdik átgondolni, hogy csak egy kisebb léptékű fejlesztés az, ami itt megengedhető. Hogy ez tényleg így is legyen, ezért kell kitartó küzdelmet folytani a Fertő-tó védőinek.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Fertő tó: mégis az eredeti építkezési tervekre adták ki a környezetvédelmi engedélyt

Visszavonatta a bíróság a Fertő-tónál zajló beruházás engedélyét

Udvaros Dorottya is csatlakozott a Greenpeace élő láncához a fertő tavi gigaberuházásnál