NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egész korallkolóniák pusztulnak el a klímaváltozás miatt

Egész korallkolóniák pusztulnak el a klímaváltozás miatt
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button

Fokozatosan szorulnak beljebb a Földközi-tengerben egyes fajok, mert a part közelében már nem élik túl a tengeri hőhullámokat. A klímaváltozással indokolható jelenség hosszú távú hatásainak nézett utána a Climate Now stábja.

HIRDETÉS

A Földközi-tenger Marseille-hez közeli régióját évtizedek óta sújtják a tengeri hőhullámok. Milyen hatása van ennek, és mit tehetünk ellene?

Olyan kutatókkal hajózunk ki a tengerre, akik a tengeri hőhullámok hosszú távú hatásait mérik, és most a Marseille közelében lévő korallok ellenőrzésére indulnak.

"Ma a vörös gorgóniák populációinak egészségi állapotát fogjuk felmérni 30 és 40 méter közötti mélységben, a Marseille melletti Les Pharillons nevű helyen. Elég rendszeres megfigyeléssel láthatjuk, hogyan romlik ezeknek a populációknak az állapota,” mondta Tristan Extaque tengerbiológus.

Ezt a festői partvidéket 1999-ben, 2003-ban, 2015-ben, 2022-ben és 2023-ban tengeri hőhullámok sújtották. Tristan Estaque és Justine Richaume tengerbiológusok tanúi voltak annak, hogy a korallok és gorgóniák kolóniái eltűntek a víz első 10-20 méteréből. Ma a mélyebb, hűvösebb zónákban lévő kolóniákat számolják és mérik.

"Tény, hogy minden, ami 2022-ben halott volt, az még mindig az. Még mindig rengeteg gorgó csontváza van erre. De amikor 35-40 méter körüli magasságba érünk, akkor elkezdünk látni egy sűrű populációt, jó egészségben, mint az előző években. Tehát őket még nem érte csapás,” fogalmazott Tristan Estaque.

A tudósok felvételei alapján nyomon követhető, hogy a tengeri hőhullámok hogyan pusztítanak el bizonyos fajokat a Földközi-tengerben. Justine Richaume három fotót válogatott össze ugyanarról a Korzika melletti területről.

"Itt van három kép, amelyek három különböző évben készültek, 2015-ben, 2017-ben és 2023-ban. A legrégebbi képen a mediterrán vörös korallok tökéletesen egészséges kolóniái láthatók. A második képen láthatjuk, hogy a kolóniák kezdenek elpusztulni. Láthatunk nekrózist és elhalt szöveteket. Ez a termikus anomáliák következménye lehet. És végül az utolsó képen láthatjuk, hogy ezek a vörös korallkolóniák teljesen elpusztultak, amint azt a meglehetősen lapos szerkezetet mutatja, és a halak számára sem biztosít élőhelyet,” magyarázta a tengerbiológus.

A tengeri hőhullámok száma 1982 óta világszerte megduplázódott, és az olyan fajok a legsúlyosabban érintettek, mint a korallok, amelyek nem tudnak mozogni. A tudósok szerint a halászat és a turizmus korlátozásával segíthetünk a veszélyeztetett területeken.

"Talán az emberi beavatkozás megszüntetésével esélyt adnánk nekik az alkalmazkodásra. Talán kialakul egy mutáció, és olyan szuperkolóniák jönnek létre, amelyek alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, és amelyek aztán egy tökéletes világban képesek lesznek szaporodni, és visszahódítani a felszín felé eső rétegeket,” véli Tristan Estaque.

Az előrejelzések szerint azonban a tengeri hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, és ezek a fajok még a legjobb körülmények között is csak néhány millimétert nőnek évente.

A rekordmeleg 2023-as év után jött a legmelegebb január

Globális szinten most volt az eddigi legmelegebb január, a hőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot – derül ki a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adataiból.

Európa-szerte óriási kontrasztot mutatott a hőmérséklet. Skandináviában különösen hideg volt január elején, Lappföld egyes részein évtizedek óta nem volt ilyen alacsony a hőmérséklet. Eközben Spanyolországban az emberek a barcelonai tengerpartra özönlöttek, mivel a hőmérséklet január vége felé 8 fokkal az átlag fölé emelkedett.

A bolygó egészét tekintve elmondható, hogy a 2023-as átlag feletti hőmérséklet 2024-ben is folytatódott. Jelenleg különösen meleg van az óceánok felett. A januári adatok azt mutatják, hogy a tengerfelszín hőmérséklete a nem sarkvidéki régiókban már legalább olyan magas, mint a tavaly augusztusban felállított rekord.

A cikk megosztása