EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hogyan csökkenthető az európai kikötők ökológiai lábnyoma?

Együttműködésben a The European Commission
Hogyan csökkenthető az európai kikötők ökológiai lábnyoma?
Szerzői jogok 
Írta: Denis Loctier
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kikötők jelentik a globális kereskedelem szívét, összekötik a világot és elősegítik a gazdasági növekedést. De ezzel az erővel együtt jár a hatalmas ökológiai lábnyom is.

A kikötők jelentik a globális kereskedelem szívét, összekötik a világot és elősegítik a gazdasági növekedést. De ezzel a hatalommal együtt jár a hatalmas ökológiai lábnyom is.

A belgiumi Zeebrugge már az antwerpeni kikötővel való közelmúltbeli egyesülése előtt is a világ első számú autóforgalmazó kikötője volt. Az itt kikötő hatalmas hajók üzemanyag elégetése helyett a jövőben új szélturbinákból származó tiszta energiára állhatnak át, ami egy fenntartható és működőképes megoldás Belgium legszelesebb területén.

"Az első európai szélturbinákat itt telepítették, tehát ezen a területen mindig is úttörők voltunk. Ez az 54 szélturbina 100 000 háztartást lát el zöld energiával. Természetesen ennek az energiának a nagy részét közvetlenül a terminálok és a vállalatok használják fel, ami biztosítja, hogy sok tevékenységüket valóban szén-dioxid-kibocsátás nélkül végezhetik,” mondta Dries De Smet, az Antwerpen-Brugge kikötő fenntartható energiával kapcsolatos tanácsadója.

Antwerpen és Brugge egyesített kikötője – amely az egyik legnagyobb Európában - a világ egyik legfenntarthatóbb kikötőjévé akar válni. LED-es világításra áll át, a tetőket napelemekkel fedik be, a konténereket és az autókat pedig összegyűjtött esővízzel mossák - mindezt a szélenergia használata mellett.

Antwerpenben a szél nem túl egyenletes, és a nap sem süt mindig, de a terminál ezt új akkumulátortárolókkal oldja meg - az Európai Unió által támogatott PIONEERS projekt részeként. Az ügyvezető igazgató szerint a terminál most már 86%-ban zöld forrásból nyeri az energiát.

"Azonnal látjuk a megújuló energia felhasználásának hatásait, mivel az elmúlt évben az áramárak az egekbe szöktek, így nagyon hamar profitáltunk az erőfeszítéseinkből. Ügyfeleink tudni akarják, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Vagyis előbb-utóbb az üzleti érdek is ezt kívánja. Úgy gondolom és remélem, hogy készen fogunk állni erre,” magyarázta az antwerpeni euroterminál vezetője, Yves De Larivière.

Az Antwerpen-Brugge Kikötő 4,5%-kal járul hozzá a belga GDP-hez, és több mint 160 000 munkahelyet biztosít tehertermináljai, elosztóközpontjai és Európa legnagyobb vegyipari klasztere révén. Szén-dioxid-kibocsátása évente 17 millió tonna, de célja, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon.

"Belgium szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-át mi adjuk. Rendkívül energiaigényes platform vagyunk, sok üzemanyagra, villamos energiára, alapanyagra és hőre van szükségünk. Természetesen az a fő célunk, hogy ugyanolyan világszínvonalú, versenyképes platform maradjunk, de hosszú távon nettó nulla károsanyag-kibocsátással,” véli Guy Janssens, a kikötő vállalati ügyekért felelős vezetője.

A cél elérésének egyik módja az iparban keletkező szén-dioxid tárolása és újrafelhasználása. Egy másik lehetséges megoldás a fosszilis tüzelőanyagokról olyan alternatívákra való áttérés, mint a hidrogén. A jövőben a kikötő célja, hogy a "zöld hidrogén" nemzetközi központjává váljon.

A PSA konténerterminál már most is kísérletezik az alternatív üzemanyagokkal, köztük a hidrogénnel. A konténereket itt több mint 100 jármű szállítja. Ezek dízelmotorjai együttesen jelentős károsanyag-kibocsátást okoznak. A PIONEERS projekt részeként a terminál és partnere, a CMB.TECH egy olyan hibrid rendszerrel korszerűsíti az egyik rakodógépet, amely a dízelt hidrogénnel kombinálja, így csökkentve az összkibocsátást.

"Az itt bemutatott módszerrel valójában hidrogént és dízelt keverünk a meglévő motorba. A kettős üzemanyaggal történő alkalmazás lehetővé teszi számunkra, hogy a meglévő gépeket használjuk, de azt is, hogy fokozatosan kiépítsük a hidrogén-infrastruktúrát. És ha a hidrogénellátásban probléma merülne fel, akkor is megmarad a lehetőségünk, hogy visszanyúljunk a dízelhez,” fogalmazott Bart Paijmans, fenntarthatósági igazgató.

Az Antwerpen-Bruges kikötő által koordinált PIONEERS projektben a spanyolországi Barcelona, a romániai Konstanca és a dél-hollandiai Venlo kikötői is részt vesznek. A projekt célja, hogy bemutassa azokat a különböző stratégiákat, amelyekkel a kikötők csökkenthetik környezeti hatásukat, miközben versenyképesek maradnak - összhangban az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel.

"Minden kikötő egyedi ökoszisztémát kínál, ahol tanulhatunk egymástól, a kikötői közösséggel, az érdekeltekkel való interakció révén is. A tiszta energiatermelésre és -ellátásra, a fenntartható kikötőtervezésre fogunk összpontosítani. Vizsgálni fogjuk az áru- és utasforgalom optimalizálását, valamint a digitális átállást. A projekt végére az a célunk, hogy egy olyan zöld kikötői tervet készítsünk, amely Európa-szerte és azon túl is használható a kikötők számára,” mondta a PIONEERS projektkoordinátora, Inge De Wolf.

A digitális technológiák növelhetik a kikötők hatékonyságát, ami a környezetszennyezés és a hulladék mennyiségének csökkenéséhez vezet. A kikötőben elhelyezett kamerák, levegőminőség-érzékelők és egyéb eszközök segítségével valós idejű adatok állnak rendelkezésre. Drónok segítik az úszó személt vagy olajfoltok felderítését. A kikötői hatóság azonnal reagálni tud a légszennyezés bármely forrására.

A hajókat is digitalizálják. A Seafar, a projekt egy másik résztvevője, a hajókat kamerákkal és más érzékelőkkel szereli fel, hogy távolról irányíthatók legyenek. Ezek a kapitányok úgy irányítják hajóikat, hogy az irodában lévő képernyőkön figyelik, ami kényelmesebb munkavégzési mód, és bizonyos környezetvédelmi előnyökkel is jár.

"Amikor az eszközökről gyűjtött összes adat rendelkezésünkre áll, biztosítani tudjuk az útvonal- és sebességoptimalizálást. Ha ezek a lehetőségek megvannak, akkor csökken az üzemanyag-fogyasztás, és ezáltal kisebb lesz a szén-dioxid-kibocsátás és több lesz a zöld rakomány,” magyarázta a Seafar kutatás-fejlesztéi projektmenedzsere, Ghazaleh Kia.

A kikötőkben történő mozgás is nagyban befolyásolhatja a kibocsátást. A nehéz teherautóktól kezdve a tehervonatokon át a dolgozók személygépkocsijáig, ezek mind hozzájárulnak a szennyezéshez.

Antwerpen célja, hogy a lakosok legalább fele fenntartható közlekedési eszközöket használjon. A város együttműködik a kikötői hatósággal, amely 40 millió eurót fektetett biztonságos és kényelmes kerékpárutak építésébe.

A kikötőnek Antwerpen múltjához és jelenéhez való szoros kötődése tükröződik a MAS múzeum gyűjteményében - itt az Euronews riportere, Denis Loctier Steven Windey-vel találkozott, aki az Antwerpeni Városi Hivatal zöld ingázási projektjeit vezeti.

"Egyértelmű, hogy a kikötő természetesen a város része, különösen, ha a mobilitásról beszélünk. Nagyjából tíz éven belül a kikötő minden cége kerékpárutat kap a saját vállalati telephelyének kapujáig. Aktívabbá, okosabbá, elérhetőbbé és élhetőbbé akarjuk tenni a várost,” jelentette ki a szakember.

Az iparág még csak most indul el a gazdasági növekedés melletti kibocsátáscsökkentés és a jövő zöldebb kikötői felé vezető úton. De mivel Európa 2050-re klímasemlegességet szeretne elérni, a végső cél egyértelmű.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Az első ökofalu Ausztriában