NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Öt mondat, ami felkavarta az állóvizet az ENSZ Óceán-konferenciáján

Ocean Rebellion tüntető az ENSZ Óceán-konferenciájának helyt adó lisszaboni épület előtt 2022 június 27-én
Ocean Rebellion tüntető az ENSZ Óceán-konferenciájának helyt adó lisszaboni épület előtt 2022 június 27-én Szerzői jogok Ana Brigida/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi MravJeremy Wilks
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Elsavasodott, meleg vízű óceánok, elpusztult ökoszisztéma, emelkedő vízszint - ha nem teszünk semmit, hamarosan már késő lesz visszafordítani, vagy legalább lassítani a folyamatokat.

HIRDETÉS

Lisszabonban gyűltek össze a világ vezetői, hogy az ENSZ Óceán-konferenciáján együtt vitassák meg, hogyan lehetne megakadályozni az óceánok további pusztulását. Cikkünkben összeszedtük azt az öt kijelentést, mely a leginkább felkavarta az állóvizet.

Tanuljuk meg szeretni a cápákat

Óriási tapssal fogadták a búvárlegenda Sylvia Earle válaszát, mikor arra a kérdésre, hogy mit kéne tennünk, hogy megóvjuk a világ egyik legkevésbé kedvelt ragadozóját, a cápát, a válasza az volt: ahelyett, hogy félünk tőle, szeressük meg. Ha ezt sikerülne megtennünk, az már óriási hozzájárulás lenne az óceán egészséges ökoszisztémájának helyreállításában - érvelt Earle. 

AP/NOAA
Cápa úszik el egy elsüllyedt roncs mellett Észak-Karolina partjainál 2022 májusábanAP/NOAA

A cápapopulációkat nagyon rosszul érintette az úgynevezett "úszólevágó gyakorlat". Ez azt jelenti, hogy a lehalászott cápának csak az uszonyait vágják le, a megcsonkított, eladás szempontjából értéktelen testet pedig visszadobják a tengerbe. 

Míg az uszonyt eladják Délkelet-Ázsiába, ahol a mai napig csemegének számít a belőle készült étel, az uszonyait elveszítő cápa életképtelen: a vízbe visszatérve lesüllyed az óceán aljára, ahol megfullad vagy kivérzik. A portugál légitársaság, a TAP a konferencián bejelentette: csatlakozik a Flywithoutfinns.org kezdeményezéshez, elsősorban azzal, hogy soha többé nem fuvaroz cápauszonyt. 

Hallgassunk az idősebbekre és a bennszülöttekre

A tenger- és óceánpartokat érintő, azokat védő lépésekről beszélgetve újra és újra felmerült annak a szükségessége, hogy a döntéshozatal és tervezés során az ott élő helyiek és bennszülöttek tudását is alapul kell venni - és különösen igaz ez az új "Marine Protected Areas" (tengervédelmi területek) esetében. A Salamon-szigetek környezetvédelmi minisztériumát képviselő Melchior Mataki az összegyűlteknek azt mondta: az őseink szerint a "két szemmel" néző megközelítést kell használnunk" - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tudományos tények mellett a helyiek tapasztalatait is alkalmazzuk az óceán védelme érdekében. "Az óceán irányítása valójában az emberek irányítása és egy folyamat" - tette hozzá.

Ha nincs korall, az olyan, mintha a szárazföldön nem lennének fák

Előrejelzések szerint a korallok legnagyobb része az évszázad végére eltűnik a tengerekből. "Ha nincsenek korallok az olyan, mintha nem lennének fák" - mondta az ENSZ különmegbízottja, Peter Thomson. - "500 millió ember megélhetése függ világszerte a koralloktól. De akkor miért nem vigyázunk rájuk?" 

Brian Inganga/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Korallmentő dolgozik az Indiai-óceánban 2022 júniusábanBrian Inganga/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Pedig a közmegegyezés szerint a korallok védelme és fenntartása megéri a befektetett időt és pénzt. A természetvédelmi csoportok szerint a korallok jelentős része megmenthető lenne, ha a helyiek több erőfeszítést tennének és csökkentenék a káros, a szárazföldről a vízbe kerülő szennyezést és tiszteletben tartanák a már lefektetett halászati alapelveket. Carlos Duarte professzor a King Abdullah egyetemről még terveket is bemutatott arról, hogyan lehetne helyreállítani a korallok megbomlott egyensúlyát a Vörös-tengerben, olyan korallfajtákkal népesítve be a tengert, melyek természetes módon adaptálódtak a magasabb vízhőmérséklethez. Az általa képviselt megközelítés a technológia és a tudomány közös határmezsgyéjén járnak, és a jelenlévők közül sokan üdvözölték az ötletet.

A szárazföldről a vízre helyeződik át a hangsúly

John Bell, az Európai Bizottság Kutatásért és Innovációért felelős biztosa szerint a klímaváltozás szárazföldet érő hatásai miatt a hangsúly csak túlságosan lassan terelődik az óceánnal kapcsolatos problémákra. Pedig már most óriási károkat okoztunk az óceánok ökoszisztémájában a túlhalászással, a szennyezéssel és a rossz óceángazdálkodással. A klímaváltozás az óceánokat egyre melegebbé teszi, a vízszint egyre feljebb kúszik, a víz egyre savasabb lesz - és ami a legrosszabb: lassan semmit sem tehetünk, hogy legalább lelassítsuk ezt a folyamatot. 

Gemunu Amarasinghe/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Egy 2015-ös fotó Sri Lanka partjainál - 2050-re az óceánok műanyagszennyezése olyan mértékű lehet, hogy több lesz a műanyag, mint a halGemunu Amarasinghe/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.

Ezzel egyidőben azonban fontos megemlíteni, hogy néhány területen az erőfeszítések kezdenek végre gyümölcsöt hozni: 2022 végére várják az elkészülését annak a közös tervezetnek, mely a tengerek kezeléséről rendelkezik és sok szó esett arról is, hogyan kell majd az idén márciusban megszavazott, az óceánok műanyagszennyezését tiltó ENSZ-határozatot alkalmazni. 

Több ország jelentette be azt is, hogy a '30-ért 30' világméretű kezdeményezés keretében védett tengeri területeket hoznak létre - ez utóbbi annyit jelent, hogy az adott ország kormánya vállalja, hogy 2030-ig az általa birtokolt szárazföld 30 százalékát nyilvánítja védetté - ezzel párhuzamosan pedig a tengeri területeinek 30 százalékát is.

"Talkin' 'bout my generation"

A konferencia nyitóeseményén adott interjújában Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az angol rockbanda, a The Who ikonikus sorait idézve magára és "saját generációjára" vállalta a Föld jelen- és jövőbeli állapota miatti felelősséget. 

Szavai szerint ő és a baby boomerek generációja "a felelős azért, hogy ma háborúban állunk a természettel, hogy klímaváltozással kell szembenéznünk, hogy a jelenlegi helyzetet már nem tudjuk uralni. Drasztikus, azonnali kibocsátáscsökkentésre van szükség" - tette hozzá. És bár a politikusok szeretnek nagy szavakat használni, ez a kijelentés felrázta a konferencián résztvevőket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Új projekt indul az óceánok élővilágának alaposabb megismeréséért

A világtenger kötelező védelmét célozza egy új ENSZ-egyezmény

Száz százalék, hogy a következő években cunami lesz Máltán