Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Föld leggyorsabban melegedő helye: az Északi-sarkvidék

euronews_icons_loading
A Föld leggyorsabban melegedő helye: az Északi-sarkvidék
Szerzői jogok  euronews
Írta: Denis Loctier

A sarkvidék a bolygó leggyorsabban melegedő helye, miközben élővilágát folyamatosan ipari méreganyagok pusztítják. Ezt a két jelenséget egyszerre kutató tudósokkal találkozott az Ocean című műsorunk stábja.

Svalbard, a Jeges-tengerben található norvég szigetcsoport, ahol hőmérséklet vészesen emelkedik, megváltoztatva a szárazföldet, a tengert és a levegőt.

Denis Loctier, az Euronews riportere arról számolt be a helyszínről, hogy mindössze 1300 kilométerre vannak az Északi-sarktól, de egyáltalán nem tűnik különösebben hidegnek az idő, sőt, Longyearbyen a Föld leggyorsabban melegedő városa: az elmúlt 50 évben 4 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet.

Euronews
Az Északi-sarkvidék gleccsereit súlyosan érinti az egyre nagyobb mértékű olvadásEuronews

A kevesebb mint 2500 fős Longyearbyen népszerű turisztikai célpont és az északi-sarkvidéki kutatás fontos központja. Az 1900-as évek elején bányavárosként alapították, még mindig működik itt egy bánya és egy széntüzelésű erőmű - az utolsó Norvégiában.

Mivel az éghajlatváltozás veszélyezteti az állatvilágot és a helyi közösségeket, Longyearbyen arra készül, hogy az elkövetkező években teljesen átálljon a megújuló energiaforrásokra.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás azonban már most is szedi áldozatait. A városnak hótorlaszokat kellett építenie, a házak 10 százalékát pedig veszélyesnek minősítették, miután néhány évvel ezelőtt egy helyi férfi és egy 2 éves kislány életét vesztette egy hirtelen lezúduló lavinában.

Talajvesztés a klímaváltozás hatására

Az Északi-sarkvidéken élők azt látják, hogy a talaj szó szerint elmozdul a lábuk alatt. Kim Holmén, éghajlat- és környezetkutató 35 éve dolgozik a Svalbard-szigeteken. Longyearbyen külterületén nagy kiterjedésű, a felolvadó permafroszt által megcsonkított talajrétegeket mutat nekünk. Ez a folyamat veszélyezteti az utakat és épületeket az egész Északi-sarkvidéken, és metánt szabadít fel, ami erős üvegházhatású gáz.

"Lehet látni, ahogy olvad és leesik. Többé nem lehet sétálni ezen a füvön, a rénszarvasok sem legelhetnek itt. Ez egy elég nyilvánvaló példája annak, hogyan változtatja meg a világot a felmelegedés,” mondja a norvég kutató.

Az emelkedő hőmérséklet és a növekvő jégolvadás hatással van a vadon élő állatok élőhelyeire. A legtöbb itt élő faj nem tud elég gyorsan alkalmazkodni, és innen lehetetlen hidegebb helyre vándorolni.

„Ez itt a vége. Nincs nálunk északabbi terület, ahová mehetnének. Az ikonikus fajokon, például a jegesmedvéken kívül még nagyon sok olyan faj van, amely szenved ettől a változástól,” szögezi le Kim Holmén.

A tengeri és partmenti ökoszisztéma változásai

És ez nem csak a szárazföldet érinti. A víz hőmérsékletének emelkedése és a tengeri jég mennyiségének csökkenése hatással van a Jeges-tenger teljes táplálékhálózatára. A Svalbard-i Egyetemi Központ kutatói egy Európai Unió által finanszírozott projektben dolgoznak, amely során rendszeresen vesznek mintát több sarkvidéki fjordból. Ezek a mikrobiológusok vizsgálják például a nehezen értelmezhető, nagymértékű plankton-ingadozásokat, amelyek lépcsőzetes hatást gyakorolhatnak a teljes tengeri és part menti ökoszisztémákra.

„Én az olyan fitoplanktonokat és apró élőlényeket vizsgálom, amelyek szabad szemmel nem láthatók. És mivel ők alkotják a tápláléklánc alját, ez a folyamat érinti a halakat, fókákat, jegesmedvéket, és így tovább, felfelé. Ha maga az alap változik, akkor az nyilvánvalóan hatással lesz feljebb is,” mondja Cheshtaa Chitkara, a Svalbardi Egyetem kutatóközpontjának munkatársa.

Mit tesz az EU a helyzet javításáért?

A tudományos együttműködés kulcsfontosságú eleme az Európai Unió sarkvidéki programjának, amelynek célja, hogy a régiót ellenállóbbá tegye az éghajlatváltozással és a környezetromlással szemben - mind Európa saját globális lábnyomának csökkentése, mind a nemzetközi kutatás támogatása révén.

Rövid repülőúttal stábunk eljut Ny-Ålesundba - a Föld legészakibb településére. A történelmi expedíciók híres kiindulópontja jelenleg egy egész évben működő kutatóállomás, amely 18 különböző országból származó tudományos intézményt képvisel.

Euronews
Ny-Ålesund a Föld legészakibb településeEuronews

Isabelle Schulz a német Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) és a francia Paul-Émile Victor Sarkkutató Intézet (IPEV) közös kutatóközpontjának bázisvezetője. Háromfős személyzete hosszú távú méréseket végez, és segíti az ide látogató kutatókat, akik az EU finanszírozási programjainak köszönhetően az Északi-sarkvidéken dolgozhatnak.

"Mindaz, ami itt történik, előbb-utóbb valóban befolyásolni fogja az európai időjárást is. A meteorológiai ballonok például adatokat szolgáltatnak nekünk a légkörről és a különböző széltömegekről, amelyek potenciálisan Európába jutnak,” mondja Isabelle Schulz.

Az északi-sarkvidéki légkör tanulmányozása segít a tudósoknak azt is megérteni, hogy miért melegszik a sarkvidék majdnem háromszor gyorsabban, mint a bolygó többi része. Az AWIPEV Légköri Obszervatórium kifinomult műszerek teljes skálájával rendelkezik, például lidarokkal, vagyis lézer alapú távérzékelőkkel, amelyek apró aeroszolrészecskéket és cseppeket érzékelnek a levegőben.

Photo courtesy: Alfred-Wegener-Institut, Gregory Tran
Az AWIPEV obszervatórium egyike azon kevés légköri kutatóállomásnak, amely a Magas-sarkvidéken található.Photo courtesy: Alfred-Wegener-Institut, Gregory Tran

A mérések némelyike fényt deríthet arra, amit az éghajlatkutatás legnagyobb kihívásának neveznek: hogy pontosan megértsék a felhők szerepét a klímaváltozásban. Ez a kutatási területe Dr. Susanne Crewellnek, a Kölni Egyetem meteorológus professzorának.

"Ny-Ålesund egy nagyon különleges hely az Északi-sarkvidéken. Ez egyike azon kevés mérési helyszíneknek, ahol van áram a tetőn lévő műszereink működtetéséhez, és ahol valóban hosszú távú méréseket tudunk végezni a felhők belsejéről,” mondja a kutató.

A legészakibb területek sem ússzák meg

A Magas-sarkvidék érintetlensége nagyrészt illúzió: a tudósok rengeteg méreganyagot találnak, amelyeket a levegő és a tengeráramlatok a világ minden tájáról hoznak ide. Olivier Chastel, francia kutató azt vizsgálja, hogy ezek az ipari szennyező anyagok hogyan hatnak egy közeli tengeri madárkolóniára.

A bázis területét elhagyó tudósoknak töltött puskát kell maguknál tartaniuk - arra az esetre, ha egy jegesmedvét kellene elriasztaniuk.

Euronews
Egy jegesmedve sétál a Ny-Ålesundi kutatóállomás közelében.Euronews

A kutatók évről évre több mérés és vérmintavétel révén ugyanannál a madárkolóniánál követik nyomon a különböző vegyületek szintjét. Néhány vegyi anyag mennyisége csökkent, mint például a DDT rovarölő szeré, amelyet 2004-ben világszerte betiltottak. De mindig vannak új veszélyforrások.

"Újonnan megjelenő szennyező anyagokat is látunk, például a tapadásmentes serpenyőkben, egyes tűzoltó habokban, vízálló ruhákban található perfluorátok is veszélyt jelentenek,” meséli Olivier Chastel.

Euronews
Európai kutatók tengeri madárpopulációkat tanulmányoznak Ny-Ålesundban, a Svalbard-szigeteken.Euronews

Az ipari méreganyagok befolyásolhatják a tengeri madarak és más sarkvidéki fajok fejlődését és szaporodását.

"A gyilkos bálnák és a fókák szervezetében is magas szennyezőanyagszintet találunk. Tehát az egész sarkvidéki táplálékláncot mérgezik ezek az anyagok,” teszi hozzá a kutató.

Az Északi-sarkvidék a szemünk láttára változik meg - talán előrevetítve a bolygónk más részeinek közelgő jövőjét, amely elől sem az emberek, sem az állatok nem fognak tudni könnyen elmenekülni.