Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában
Márkához tartozó tartalom
A márkához tartozó tartalom azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és a végső jóváhagyást az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Felfelé ível Európa tengeri szélerőműipara

Felfelé ível Európa tengeri szélerőműipara
Szerzői jogok  Getty Images

A szélenergia tengeri erőművekkel történő kiaknázása a kontinens jövőbeli energiaellátásának egyik legfontosabb pillérévé vált

„Csapja fel” valamelyik európai műholdas térképet, és barangoljon egy kicsit a partvidékek mentén, majd vegye az irányt a nyílt víz felé. Járja végig az Északi-tenger partvonalát, majd haladjon keletre a Balti-tenger felé, vagy kalandozzon el délebbre a brit és francia vizekre. Egy derült napon elég tisztán látni fogja őket. Precízen megkomponált geometriaalakzatokban egymás mellett sorakozó több tucat, akár több száz fehér pontocska, amelyek a hullámok felett tekergő porfelhőket kavarják a nyílt vízen. Amiket lát, azok nem mások, mint tengeri szélturbinák, amelyek látszólag a semmiből állítanak elő számunkra energiát.

2020-ban először történt az meg, hogy a megújuló energiaforrások 38%-os részesedéssel felülmúlták a fosszilis energiahordozók arányát az európai villamosenergia-termelésben. Habár a szárazföldi szélerőműparkok még mindig „túlragyogják” tengeri társaikat, a vízre telepített szélfarmok is töretlenül terjednek. 2020-ban Európában 2,9 GW-tal bővült a tengeri szélparkok kapacitása, és a tizenkét országban eddig üzembe helyezett több, mint 5000 turbina összkapacitása, jelenleg mintegy 25 GW-ot tesz ki. Ez azonban még mindig messze elmarad az Európai Unió célkitűzéseitől, amelyek alapján egy legalább 60 GW-os kapacitást szeretnének kiépíteni 2030-ig, amelyet aztán 300 GW-ig bővítenének tovább 2050-ig. Ezen felül az Európai Bizottság szeretné, ha a tengeri szélerőműparkok villamosenergia-előállításhoz való jelenlegi 3%-os hozzájárulása 2030-ig 15%-ra, a század közepéig pedig 30%-ra emelkedne.

A szélenergia-ipart képviselő WindEurope elnevezésű szervezet piackutatási igazgatója, Ivan Pineda szerint igenis lehetséges, hogy a tengeri szélenergia kapacitása az EU legmagasabb elvárásaiban foglalt szintet is elérje. „Jelenleg évente mintegy 6-7 GW-tal bővül a teljesítmény, de három év múlva már 11 GW-ra kell növelnünk ezt a számot, ha meg akarjuk négyszerezni az elmúlt 15 évben kiépített tengeri szélenergia-kapacitásunkat” – mondta Pineda. De hogyan tudja majd a 27 tagállam jelentős mértékben fokozni a tengeri erőművek kiépítésére fókuszáló erőfeszítéseket mindössze 9 év leforgása alatt?

Még több hely, vagy külföldi terjeszkedés

A terjeszkedésre való igény megvan az ágazaton belül. Vegyük például Belgiumot, ahol az elmúlt évtized során a szélerőműparkok fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó Parkwind nevű vállalat négy tengeri szélerőműparkot helyezett üzembe, amelyek jelenleg az ország villamosenergia-szükségletének majd 10%-át fedezik, és aminek köszönhetően a kis ország a világ élvonalába tartozó öt ország egyikévé emelkedett a tengeri szélerőmű-projektek tekintetében. És a Parkwind csupán egyharmadát adja a már üzembe helyezett belga tengeri szélerőmű-kapacitásnak. „Évente mintegy 750-800 ezer háztartás ellátásához szükséges energiát állítunk elő” – mondta Vedran Horvat, a Parkwind vállalat kommunikációs igazgatója. „Rendkívül nagy a növekedési potenciál, és ha a tervek szerint sikerül megvalósítani minden vállalást, tudjuk majd tartani ezt a tempót. Azonban nem lesz egyszerű odáig eljutnunk.”

Habár 2020-ban rekordösszegű, 26 milliárd eurónyi befektetés folyt be az európai tengeri szélenergia ágazatba, a befektetők pedig egyre élénkebben érdeklődnek Spanyolország, Portugália és a Földközi-tenger más szeles vidékei iránt, a WindEurope elmondása alapján a tengeri szélenergia földrajzában sok változás nem várható. Várhatóan továbbra is az észak-európai sekélyebb vizeken kerül majd kivitelezésre a tengeri szélenergia-projektek 85%-a – ott láthatunk majd egyre több és több szélerőműparkot, mondja Pineda.

Mivel azonban a tengeri szélturbinák telepítése csak a viszonylag sekélyebb vizekben kivitelezhető, továbbá a villamosenergia-hálózatokhoz való csatlakoztatásuk miatt a szárazföldhöz való közelség is elengedhetetlen, sarkalatos fontosságú a partvonalhoz közel található, kellően szeles területek azonosítása. „A tengeri szélenergia-ágazatot megelőzve számos más iparág vette már használatba a tengerfeneket és az egyéb tengeri területeket,” – mondta Pineda, ugyanis a szállító- és halászhajók már régóta a partmenti vizek fő haszonélvezőinek számítanak. Ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a 110 GW-os kapacitást, az országoknak jó előre ki kell jelölnie a tengeri szélerőműparkok megépítéséhez szükséges kellő méretű területeket, ugyanis a szélerőműparkok megtervezése és teljes körű üzembe helyezése akár egy évtizedet is felölelhet – hangsúlyozza a WindEurope.

Egy másik lehetőség az, ha a parttól távolabbi vizeken keresünk helyet a parkoknak. A mélyebb tengerszakaszokon – 50-től 1000 méteres mélységig – a lebegő szélturbinák telepítése segíthetne közelebb kerülni az európai tiszta energiaelőállítással kapcsolatos célok megvalósításához. Jelenleg Spanyolország, Franciaország, Norvégia, Dánia és Németország járnak az élen a lebegő szélerőműparkok telepítésében, amelyek egyelőre még nincsenek kereskedelmi használatban. Az Európai Bizottság szerint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger vidéke kifejezetten alkalmas az új technológia hasznosítására. Spanyolországban, ahol akár 22 GW-nyi energia előállítása is megoldható lehet a tengeri szélerőműparkok segítségével, az Iberdrola nevű vezető közműszolgáltató vállalat több mint egy milliárd eurót szeretne befektetni egy 300 MW-os kapacitású lebegő szélerőműpark létrehozásába. „A lebegő szélturbinák segítségével hamarosan olyan területeken is képesek leszünk szélerőműparkokat létrehozni, ahol korábban azt túlságosan költségesnek vagy fizikailag kivitelezhetetlennek gondolták,” – vélekedik a dániai szélturbinagyártó vállalat, a Vestas. „A technológiának csupán a globálisan elérhető szélenergia mennyisége és a turbinák energiatermelő kapacitása szab határt.”

Bővülő kapacitás

A terjeszkedésre való igény a gyártók részéről is érzékelhető. Az utóbbi öt évben jelentős mértékben megnőtt a szélturbinák teljesítménye – éves szinten több, mint 15%-kal nőtt a kapacitásuk. A jelenlegi legnagyobb teljesítményű tengeri szélturbinák 9,5 MW-osak, a Vestas azonban nemrég jelentette be, hogy legyártja az eddigi legerősebb szélturbinát, amely 15 MW-os lesz.

Ahhoz azonban, hogy a legtöbbet hozhassák ki a technológiai fejlődésből, az infrastruktúrában is változtatásokat kell majd eszközölni. „A jelenlegi technológia bővítése és a több, mint 200 m-es átmérőjű turbinarotorok miatt elengedhetetlen feltétel a megfelelő infrastruktúra és parti létesítmények megléte ahhoz, hogy egyre gyorsuló ütemben építhessük ki a tengeri szélerőműparkokat” – jegyezte meg a Vestas az Euronewsnak. „A bővülésnek köszönhetően csökkennek majd a fogyasztói árak, azonban sokszor nem állnak rendelkezésre nagyobb léptékben a kikötői és más infrastrukturális létesítmények.”

Számos európai kikötővárosban különítenek el területeteket a tengeri szélenergia-termeléssel kapcsolatos tevékenységek számára – legyen szó akár a turbinák építési területekre való elszállításához, vagy a gyártáshoz és karbantartáshoz szükséges területekről, vagy épp a tengeri létesítményekhez szükséges alkatrészek exportközpontjairól. A WindEurope tengeri szélenergia-projekteket támogató kikötőket tömörítő platformja – amely az amszterdami, bilbaoi, cherbourgi, gdyniai, és aalborgi kikötőket is magában foglalja – azokat a kikötővárosokat fogja össze, amelyek már jelenleg is támogatják az ilyen projekteket vagy épp szívesen tudnának többet arról, hogy miként adhatnak további löketet az ágazatnak. A kulcsfontosságú tevékenységek egy helyszínen való összpontosításával a kikötők segíthetnek a költségek visszaszorításában, aminek köszönhetően a tengeri szélenergia-termelés felveheti a versenyt más megújuló energiaforrásokkal is. „A kikötői befektetésekre rendkívül fontos szerep hárul majd az előttünk álló időszakban – mondta Pineda –, de legalább 6,5 milliárd euróra lesz ahhoz szükség, hogy elérjük a 2030-as célokat.”

euronews
© Getty Imageseuronews

A klímaadatok alkalmazása a tengeri szélenergia-projektekkel kapcsolatos döntéshozatal támogatásában

Hogy is van ez akkor a széllel? Egy adott projekt sikeressége bizony azon is állhat vagy bukhat, hogy mennyire szeles egy terület, épp ezért a fejlesztőknek szükségük van az éghajlati adatokra ahhoz, hogy tudják, mire számítsanak. A barcelonai székhelyű Vortex vállalat a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) adatait használva segít felmérni az egyes vállalatoknak a potenciális vagy már létező projekthelyszínek éghajlati változékonyságát. „Sarkalatos fontosságúak a különböző magasságokon gyűjtött, szélirányra és szélerősségre vonatkozó adatok. Az, hogy 8 vagy 8,5 méter per szekundumos a szélerősség, alapjaiban változtathatja meg egy adott projekt elrendezését, a szélturbinák típusát, de még a kivitelezhetőséget is” – mondta Gil Lizcano, a Vortex kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója. De mivel tengeren komoly kihívást tud jelenteni a szélerősség lemérése, a legtöbb projekt esetében a klímamodellekre szoktak támaszkodni – világított rá Lizcano.

A pontos adatok biztosítása rendkívül fontos, különösen a szélerőműparkok kivitelezését megelőzően. A Vortex az elmúlt 20 év során gyűjtött éghajlati információk segítségével igyekszik egy pontosabb képet rajzolni a jelenlegi szélviszonyokról. A szélsőséges szélviszonyok felsrófolhatják az infrastruktúra kiépítésének költségeit – ugyanis a strapabíróbb turbinák ára magasabb –, de ugyanakkor jövedelmezőbbé is teszik a szélerőműparkok működését. A szélviszonyok ismerete a park napi szintű üzemeltetéséhez is elengedhetetlen, különösképp annak a felmérésében, hogy mennyi áramot szolgáltat majd az erőmű a villamosenergia-hálózat számára.

A Lautec tanácsadó cég az ESOX névre hallgató online eszköz segítségével igyekszik támogatni a szélerőműpark-fejlesztők és más szereplők döntéshozatali eljárásait. Az eszköz lehetővé teszi a különböző potenciális helyszíneken uralkodó szélviszonyok összehasonlítását, továbbá a klímaadatokhoz való hozzáférést is leegyszerűsíti. A C3S adatait használva a Lautec az elmúlt 30-40 év mérései alapján képes rekonstruálni az adott terület múltbeli klímaviszonyait, és elemzi a szélviszonyok ingadozását, valamint a körülmények bizonytalanságát. „Ezen körülmények pontosabb ismeretében időt takaríthatunk meg, különösképp a projektek kivitelezési fázisában” – mondta Henrik Iversen, a Lautec egyik partnere.

A Vestashoz hasonló gyártók például az éghajalti adatok alapján döntik el, hogy milyen berendezéseket használjanak. „A viszontagságosabb körülményekkel rendelkező észak-európai piacokon, ahol hideg szelek fújnak, jegesedésgátló technológiát alkalmazunk” – nyilatkozta a vállalat az Euronewsnak. „A tengeri turbinákat ezen felül villámhárító technológiával is ellátjuk, hogy a lapátok viharban is folyamatosan működhessenek. Emellett egyre nagyobb mértékben digitalizáljuk a turbináinkat, aminek köszönhetően képesek vagyunk az különböző szélviszonyoknak megfelelően alakítani a lapátok működését, annak érdekében, hogy az összes turbina mindig a lehető legtöbb energiát állíthassa elő.

Habár a szélviszonyok hosszú távú előrejelzése továbbra is nehéz feladat, vannak olyan szakértők, akik azt igyekeznek felmérni, hogy milyen hatással lehet az éghajlatváltozás a tengeri szélenergia-termelésre az előttünk álló évtizedek során. A C3S hullámmagasságra és szélsebességre vonatkozó múltbeli és rövid- valamint hosszútávú előrejelzésekből származó adatai alapján a brit JBA Consulting tanácsadó vállalat arra vonatkozó szimulációkat készített, hogy egy 100 turbinából álló szélerőműpark miként üzemelne az különböző körülmények között. A modellezés segítségével a befektetők felmérhetik a szélerőműparkok éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét, valamint a projektek pénzügyi hatását is megbecsülhetik.

euronews
© Getty Imageseuronews

Innovációval az ágazat bővüléséért

Habár a szélenergia nem áll a rendelkezésünkre a hét minden egyes napjának minden órájában, az ágazat egyre jobban képes már kihasználni az elérhető erőforrásokat. „A megújuló energiaforrások esetében mindig számolni kell az időszakos jellegből fakadó problémákkal” – jegyezte meg a Parkwind vállalatnál dolgozó Horvat. „A tengeri szélenergia-termelés azonban jellemzően egészen egyenletes. A villamosenergia-hálózatok karbantartásának és összeköttetésének fejlődésével a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásának tekintetében is sikerülhet majd előre lépnünk, így pedig oda juttathatjuk majd el az energiát, ahol valóban szükség van rá.”

A tengeri szélenergia-termelés sikere természetesen az „árcédulától” is függ majd. Az adatok azonban nagyon ígéretesek. A WindEurope szerint például csupán az elmúlt hét év alatt mintegy 75%-kal estek az árak a technológiai fejlődés következtében.

A folyamatos fejlesztés mindenképpen egy olyan fontos ütőkártya, amely az ágazat malmára hajthatja a vizet. „Jelenleg igencsak lendületben van a tengeri szélenergiatermelési ágazat” – mondta Ivan Pineda. „A több ország hálózatához csatlakoztatott nagy szélerőműpark-csoportokat, és más tengeri erőműveket vizionáló jövőkép megvalósítása nem csupán a partmenti országoknak válna a javára, ugyanis az előállított villamosenergia a kontinens minden pontjára, a tengerparttal nem rendelkező országokba is eljutna. Egyfajta természetes találékonyság jellemző az iparágra, a hatalmas komponensek legyártásától kezdve egészen a projektek megvalósításáig.”