Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában
Márkához kapcsolódó tartalom
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Egy történelmi jelentés a történelmi jelentőségű éghajlati szélsőségekről

A törökországi Marmaris üdülőváros Hisanoru kerületét sújtó erdőtűz 2021. augusztus 2-án.
A törökországi Marmaris üdülőváros Hisanoru kerületét sújtó erdőtűz 2021. augusztus 2-án.   -   Szerzői jogok  Getty Images

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) arra figyelmeztet, hogy a jövőben egyre gyakoribbá és hevesebbé válnak majd a szélsőséges időjárási jelenségek. Miként lehetnek hát segítségünkre a klímaadatok?

A médiában az esetet követően azt írták, itt az ideje, hogy a cselekvésé legyen a szerep az éghajlat-politikában. A múlt hónapban valószínűleg az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése volt a tudományos közösség legerőteljesebb üzenete, amelyben arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás hatásai a bolygó szinte egyetlen régióját sem hagyják érintetlenül. Szinte sorsszerűnek tűnt az egész. Az IPCC I. Munkacsoportja (WGI) által készített IPCC Hatodik Értékelési Jelentés, amely az éghajlatunkban végebmenő fizikai változásokra összpontosított, a bolygót a Kínától egészen Észak-Amerikáig tépázó, több hónapos szélsőéges eseményhullámot követően került publikálásra, amikor is az Európát letaglózó áradások emléke még élénken élt bennünk.

„A legmegdöbbentőbb fejlemény az, hogy a bolygó minden egyes vidékén szemtanúi vagyunk a klímaváltozás előretörésének” – mondta Dr. Robert Vautard, a Pierre-Simon Laplace Intézet igazgatójaként tevékenykedő klímatudós. „Most már teljes valójukban látjuk a változásokat, és ez tovább növeli az éghajlati előrejelzésekbe vetett bizalmat” – jegyezte meg Dr. Vautard, aki azt is hozzátette, hogy az első IPCC jelentés közlése után harminc évvel kiadott legújabb jelentés egyben a legmerészebb is. “Jóval túlmutat a globális szintű előrejelzéseken. Jól szemlélteti mindazon főbb mozgatórugók alakulását, amelyekkel a következő évtizedekben szembenézünk majd, kezdve az éghajlati szélsőségektől, a hótakarón át, egészen a partmenti áradásokig. Ez egy kimerítő jelentés, amely azzal a céllal született, hogy hasznosítható legyen. Ami pedig még fontosabb az az, hogy jóval pontosabb a korábbiaknál.”

euronews
© Copernicuseuronews

Az IPCC álláspontja a szélsőséges időjárási jelenségekkel kapcsolatban

Most először történt az meg, hogy az IPCC egy egész fejezetet szentelt a fizikai jelentésében az klímaváltozás során mutatkozó szélsőséges időjárási és éghajlati eseményeknek. A fejezetben azt vizsgálják, hogy milyen kapcsolat állhat fenn a globális hőmérsékletemelkedés és a hevesebb időjárási mintázatok és események kialakulásának valószínűsége között. Ez a jelentés a korábbiaknál már nagyobb biztonsággal állítja, hogy ennek a valószínűsége bizony tovább nőtt. Minden alkalommal, amikor újabb 0,5 °C-kal emelkedik a hőmérséklet, kézzelfogható változásokat tapasztalunk majd a hőhullámok, a heves esőzések és szárazságok, a trópusi ciklonok, valamint a tengeri hőhullámok intenzitásában is, amelyek számos régióban egyre gyakoribbá is válhatnak.

Az extrém meleg időszakok már most jóval intenzívebbek a bolygó túlnyomó részén, a tengeri hőhullámok pedig kétszer gyakoribbá váltak az 1980-as évek óta. Az elmúlt négy évtized során megnőtt a viharokhoz köthető csapadékmennyiség, valamint a viharok útvonala is megváltozott – mindkét féltekén a sarkvidékek irányába tolódtak el az útvonalak. Az egyre hevesebb trópusi ciklonok egyre gyakoribbá is váltak, az Atlanti-Óceán észak-nyugati területein jellemző tájfunok pedig a megszokottnál északabbra alakulnak ki.

„2012-ben készült egy speciális jelentés a szélsőséges eseményekről, azóta azonban rengeteget fejlődött a tudomány” – mondta Dr. Rasmus Benestad, a Norvég Meteorológiai Intézet klímakutatója. „A 2021-es jelentés alapján már nagyobb biztonsággal állíthatjuk, hogy az általunk tapasztalt extrém események összefüggésben vannak a globális felmelegedéssel, valamint az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett légköri koncentrációjával is.”

A jelentésben megfogalmazottak szerint egy 2 °C-kal melegebb környezet esetében nagyobb biztonsággal vetíthetők előre a jövőbeli események, mint egy 1,5 °C-os melegedés esetén. A szakértők becslései szerint egy néhány fokos melegedés esetén a csapadékos területek még csapadékosabbá válhatnak, ami Európa, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség számos vidékén eredményezne súlyosabb áradásokat. Az átlagos csapadékmennyiség növekedése várható a sarkvidéki területeken, Ázsia túlnyomó részén, Észak-Európában és Észak-Amerikában is, míg Afrikában, Dél-Amerikában és Európa déli vidékein gyakoribb és hevesebb szárazságok sújtják majd a régiókat az IPCC szakértői szerint.

euronews
© Copernicuseuronews

Az IPCC azonban arra is figyelmeztet, hogy az ezidáig példátlan események rendszeresebbé válhatnak és nagyobb valószínűséggel következnek majd be, még egy „csupán” 1,5 °C-kal melegebb környezetben is.

Dr. Francisco Doblas Reyes, a barcelonai szuperszámítógépes központ (BSC) földtudományi osztályának vezetője is részt vett az IPCC-jelentés elkészítésében, és az ő meglátása szerint a jelentés újszerű nyelvezete volt az, ami felkeltette a közvélemény figyelmét. „Amikor az elmúlt évezred során korábban soha nem tapasztalt éghajlati változások vannak terítéken, az emberek figyelmét nagyon könnyen megragadják az olyan szavak, mint a „példátlan”. Már a korábbi jelentések is figyelmeztettek minket a most látott jelenségekre, jelenleg pedig épp azt igyekszünk előre jelezni, vagy legalább is arról próbálunk információkat szolgáltatni, hogy mi az, ami bekövetkezhet a következő 20 évben és azon túl” – jegyezte meg Dr. Reyes.

A szélsőségek mögött húzódó okok feltárása – ismét az emberi tevékenység lenne okolható?

Az IPCC jelentése, amely a szélsőséges események növekvő gyakoriságára figyelmeztet, pont egy rendkívül extrém nyár után került a nyilvánosság elé. A jelentésen túl pedig a világ kutatói továbbra is keresik a magyarázatot az eseményekre, és próbálják megállapítani, hogy az emberi tevékenységnek volt-e bármi szerepe a történések kiváltásában. Dr. Reyes elmondása szerint a Brit Columbiában júliusban tapasztalt extrém meleg különösen fontos jelentőséggel bír. „Egyrészről jelentős hatást gyakorolt a társadalomra és a gazdaságra is; másrészről pedig példátlan volt, és nem lehetett előre látni – ez arra enged következtetni, hogy azon túl, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, vannak olyan események is, amelyekről nem is gondolnánk, hogy megtörténnek. Ott vannak például az 50 °C-hoz közeli hőmérsékletek, amelyeket a modellek egyáltalán nem jeleztek előre.

„Az idei nyár történései messze túlszárnyalták az eddigi rekordokat” – mondta Dr. Vautard. A Brit kolumbiai hőhullám egy olyan jelenség volt, ami normál esetben 1000 évente egyszer történik meg. „Láttuk, hogy egy egyértelműen melegedő tendenciával állunk szemben, de azt nem láttuk előre, hogy egy ilyen ugrásszerű növekedés megtörténhet; lehetséges az is, hogy mindez a véletlen műve volt, ugyanakkor nagyon érdekes, hogy egy ezer évente egyszer előforduló eseményt tapasztalhattunk meg. A kutatásunk [az IPCC-jelentéssel egyetemben] arra mutatott tá, hogy a klímaváltozás nélkül ez egy még kivételesebb dolog lett volna, amely szinte lehetetlen, hogy megtörténik” – jegyezte meg Dr. Vautard.

A Mead tavi Nemzeti Rekreációs Terület és Kikötő téli fellegekkel és rekordalacsony vízszinttel. 2021-es felvétel.
© Getty ImagesA Mead tavi Nemzeti Rekreációs Terület és Kikötő téli fellegekkel és rekordalacsony vízszinttel. 2021-es felvétel.

Hőmérsékleti csúcsok dőltek meg a Kanadán túli területeken és Szibériában is, hozzájárulva a régió történetének legsúlyosabb erdőtüzeihez. Európában is megdőlt az eddigi rekord, Szicília szigetén ugyanis augusztusban 48,4 °C-ot mutattak a hőmérők. „Ha megnézzük az olyan regionális extrém jelenségeket, mint a heves esőzések, azt láthatjuk, hogy ma már számos vidéken a tíz évvel ezelőttinél sokkal egyértelműbb jelek észlelhetők – ezt tapasztaljuk Ázsiában, Észak-Európában, Észak-Amerikában és más helyeken is” – jegyezte meg Dr. Vautard. „A hőhullámok és a hőmérsékleti csúcsok tekintetében növekedés tapasztalható, az extrém hidegek pedig egyre ritkábbá válnak.”

Idén nyáron a hőhullámokon túl egy másik jelenség is a címlapokra került. A németországi, belgiumi és hollandiai áradások nagysága valósággal sokkolta a hatóságokat az emberáldozatok, valamint az okozott károk tekintetében, emellett a heves esőzések Londonban villámáradásokat, Törökországban pedig földcsuszamlásokat okoztak. Dr. Benestad úgy gondolja, hogy az európai kontinensen tapasztalhatjuk majd a legtöbb változást a csapadékmintázatok tekintetében.

Jobb adatok a szélsőséges jelenségekről

„Egyre növekszik aziránt az igény, hogy megértsük, amit látunk” – mondja Dr. Vautard. „Minden egyes nap és héten arról hallunk, hogy valami nincsen rendben, épp ezért rendkívül fontos kideríteni, hogy a klímaváltozás hozzájárult-e ezekhez az eseményekhez. Itt jön be a képbe a tudomány az adatok, a modellek és a tények vizsgálatával.”

„A globális klímamodellek (GCM-ek) jelentős fejlődésen mentek keresztül, illetve most már elérhető a regionális modellek egy olyan új generációja is, amelyek részletesebb előrejelzéseket képesek nyújtani” – mondja Dr. Vautard. „A megfigyelések is fejlődtek – sokkal több adatkészlettel rendelkezünk, és többet tudunk arról is, hogy az adott adatkészletetek hosszú távú tendenciák előrejelzésére is alkalmasak-e, ugyanis a jelenleg tapasztalt változásokból nem lehet közvetlen következtetéseket levonni.” A nyári európai áradásokkal kapcsolatban – amelyek kisebb területre korlátozódtak – Dr Vautard azt mondta, hogy nagyobb léptékben kell őket értelmezni.

A Ruhr-folyó a németországi Hattingen és Bochum városok közelében a 2021-es júliusi áradás során – a folyó kilépett a medréből és majdnem 2 kilométer szélesre duzzadt. Normál esetben csupán 30-50 méter széles.
© Getty ImagesA Ruhr-folyó a németországi Hattingen és Bochum városok közelében a 2021-es júliusi áradás során – a folyó kilépett a medréből és majdnem 2 kilométer szélesre duzzadt. Normál esetben csupán 30-50 méter széles.

„Lehetséges, hogy ezek a nagy hatással bíró események gyorsabban mennek majd végbe, mintsem hogy alkalmazkodni tudnánk hozzájuk” – tette hozzá Dr. Reyes. „Eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy információt gyűjthessünk azokról az előre nem látható eseményekről, amelyeket korábban még nem vizsgáltunk. Olyan hatékonyabb modellekre van szükségünk, amelyek képesek választ adni a társadalom által feltett kérdésekre.” A jövőbeli szélsőséges eseményekre történő válaszadás azonban attól függ, hogy a társadalom hozzáfér-e a klímaadatokhoz, és tudja-e, miként kell használni őket. A klímaszolgáltatások – amelyeket Dr. Reyes az éghajlattudomány azon ágaként definiál, amely sokkal közelebb áll a társadalomhoz – kulcsszerepet játszanak a politikusok és a tudósok, valamint az elérhető adatok és a hatásmérséklési és adaptációs tervek között húzódó szakadékok áthidalásában.

Kéz a kézben a hatékonyabb fellépésért – a tudomány és a döntéshozók együttműködése a siker kulcsa

A Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) munkájának egyik szelete, hogy értelmezzék a változó éghajlati viszonyok közt bekövetkező szélsőséges eseményeket. „Az éghajlati adatok elengedhetetlenek a szélsőséges események, valamint a klímaváltozás hatásai hordozta jelenlegi és jövőbeli kockázatok megértésén” – nyilatkozta Dr. Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese. „A C3S biztosítja azokat az adatokat is, amelyeket az IPCC jelentésben szereplő éghajlati előrejelzések kidolgozásához felhasználtak, úgyhogy ha van olyan politikai döntéshozó vagy vállalkozás, akit érdekel, hogy a klímaváltozás milyen hatással van jelenleg vagy lesz majd később az ő tevékenységére, akkor közvetlenül is megkereshetnek minket. Továbbá van egy hatékony támogatási szolgáltatásunk is, amely nem csupán egyéni segítségnyújtást biztosít, hanem komoly tapasztalatokkal rendelkezik a különböző ágazati alkalmazások kifejlesztésében, továbbá a jövőbeli éghajlati változások, valamint az egészségügyi, az energia-, a biztosítási, a mezőgazdasági és a többi szektor közötti kapcsolatok megértésében is” – magyarázta Dr. Burgess.

A C3S által gyűjtött adatok arra is felhasználhatók, hogy felmérjük, milyen mintázatokat mutatnak majd a jövőben az extrém áradások. A részleg olyan kísérleti szolgáltatások kifejlesztésén dolgozik, amelyek segíthetnek továbbfejleszteni az árvízjelző stratégiákat, a területfejlesztési, valamint az árvízvédelmi befektetések szerkezetét is. Az adatok segítségével létrehoztak egy, a jelentős hatással bíró időjárási eseményeket tartalmazó katalógust; a katalógus ezen túl tartalmaz a károkkal és a veszteségekkel kapcsolatos nyilvános adatokat, szélsőséges esőzésre vonatkozó előrejelzéseket, illetve olyan szimulációkat és sérülékenységi modelleket, amelyek segítségével a hatóságok és a mérnökök megvédhetik a már meglévő infrastruktúrát a szélsőségekkel szemben, illetve ellenállóbb építményeket is tervezhetnek. „Annak érdekében, hogy jobban felkészülhessünk a jövőbeli szélsőséges eseményekre, a vállalkozásoknak és a társadalom egészének is tisztában kell lennie a különböző típusú éghajlati események hordozta kockázatokkal, és az azoknak való kitettségükkel” – fogalmazott Dr. Burgess. „Ha jobban megértjük a kockázatokat, képesek leszünk olyan adaptációs és enyhítő intézkedéseket hozni, amelyek segítségével növelhető a jövőbeli szélsőséges események hordozta kockázatokkal szembeni ellenállóképességünk.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy nagyobb befektetésekre van szükség az éghajlati modellek és szolgáltatások terén, ha pontosabb helyi előrejelzéseket szeretnénk létrehozni. „Az eddigi eredményeink jók, azonban ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy megtaláljuk a keresett válaszokat, különösképp a szélsőséges események tekintetében,” – mondta Dr. Benestad, aki úgy látja, hogy a szorosabb együttműködésre van szükség a tudományos és a politikai szférák között. „Ha többet beszélnének egymással a politikusok és a tudósok, az mindenki számára előnyös lenne, ugyanis a politikusok nem mindig tudják, hogy mit is tudunk számukra nyújtani, és hogy miként használhatják megfelelően ezeket az eszközöket.” Dr. Reyes abban is egyetért, hogy nagyobb szerepet kell vállalnia a tudósoknak. „Fontos, hogy készek legyenek tájékoztatni az embereket, és ne csupán arról, amit a klímakutatás során már megtudtunk, hanem azokról a dolgokról is, amelyekről ugyan még nincsenek ismereteink, de fontos, hogy figyelmet szenteljünk nekik.”