Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában
Márkához tartozó tartalom
A márkához tartozó tartalom azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és a végső jóváhagyást az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Lehetséges-e még klímaadatok nélkül tervezni?

Lehetséges-e még klímaadatok nélkül tervezni?
Szerzői jogok  Andrew Brookes AB Still LTD

Sajátosságaik ellenére az egyes vállalkozások, iparágak, politikai döntéshozók és hatóságok mind-mind ugyanazon kihívással szembesülnek: miként vegyék figyelembe az éghajlatváltozás hatásait a jövőbeli döntéshozatali folyamat során?

Nehéz olyan gazdasági szektort találni, amelyet teljes mértékben érintetlenül hagy majd a klímaváltozás. Lesznek, akik előnyt tudnak majd kovácsolni az éghajlatváltozás hatásaiból, sokan azonban egyre növekvő kiszolgáltatottsággal szembesülnek majd. Ezen kiszolgáltatottság csökkentése, valamint a jövőbeli változásokhoz való alkalmazkodás érdekében elengedhetetlen, hogy megértsük az éghajlatváltozással járó kockázatok mértékét, előfordulásuk idejét, és esetleges hatásaikat. Az elmúlt évtized során a megbízható éghajlati adatokhoz és előrejelzésekhez való hozzáférés, valamint az adatok ipariági igényekhez történő hozzáigazítása egyaránt elterjedtebbé vált. Ez a lendület egy olyan értékláncot teremtett az éghajalti adatok piacán, amelynek központjában az igényekhez való folyamatos alkalmazkodás és az új felhasználók elérése áll.

Az utóbbi hét évben a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) kulcsszerepet játszott ebben az értékláncban. „Azért élünk folyamatosan a számok bűvöletében, hogy konzisztens, jó minőségű adatokat biztosíthassunk azon vállalkozások és kutatással foglalkozó szervezetek számára, amelyek aztán hozzáadott értékkel felruházott információkkal látják el a döntéshozókat” – mondja Stijn Vermoote a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) felhasználói szerepvállalásért felelős vezetője. „Ez egy valódi win-win együttműködés, ugyanis így amellett, hogy mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy miként javíthatnánk szolgáltatási kínálatunkon, a Copernicus-termékek láthatóságát és felhasználását is növelni tudjuk a valódi döntéshozatali folyamatok során.”

Több éghajlati szolgáltató vállalat is nyilatkozott a Euronews-nak arról, hogy miként segítik az egyes vállalatokat és hatóságokat az éghajlati kitettségük csökkentésében, valamint a döntéshozatali folyamataik fejlesztésében az éghajlathoz való alkalmazkodás és az esetleges hatások csökkentése érdekében.

Daniel San Martin, Vezérigazgató, Predictia

A Predicta egy kiválással létrejött spanyol vállalkozás, amely a Climadjust elnevezésű projekten dolgozik együtt a C3S-sel – a projekt célja, hogy a valódi döntéshozatali folyamatok során is alkalmazható előrejelzéseket hozzanak létre.

Mivel az éghajlatváltozás hatásai az egész társadalmunkon végiggyűrűznek, a Climadjust által kidolgozott megoldás a felhasználók és a szektorális alkalmazási lehetőségek széles skáláját hivatott lefedni. Forrás: Climadjust

Kik az Önök felhasználói, és milyen előnyöket kínál számukra a Climadjust?

A felhasználóink többek között a megújulóenergia-ipar, az épített környezet, valamint a várostervezés területein tevékenykednek, és közülük is leginkább azokat igyekszünk megcélozni, akik ezeken a területeken belül már a klímamodellek kidolgozásán fáradoznak. A felhasználóknak helyi szintű, és gyorsan hasznosítható adatok kellenek, és mivel a nagyméretű klímaadat-halmazok kezeléséhez szükséges technikai háttérrel is rendelkeznek, így könnyedén hasznosíthatják a tőlünk kapott információkat. A Climadjust adatokat szolgáltat a felhasználók számára, továbbá abban is segíti őket, hogy az éghajlati modellekből elérhető nyers adatokat feldolgozva helyi és regionális szinten egyaránt hasznosítható előrejelzéseket készíthessenek. A felhasználóknak általában külső szolgáltatóktól kellene beszereznie ezeket az előrejelzéseket, és felhőplatformok létrehozásával tudnák elvégezni a statisztikai számításokat, valamint létrehozni a kódot. A Climadjust azonban rendkívül felhasználóbarát módon működik, így a felhasználó egy helyen férhet hozzá minden szükséges információhoz.

Hogyan tudnák a városok a lehető leghatékonyabban hasznosítani az adatokat annak fényében, hogy egyszerre több különböző szektorért kell felelniük – közüzemi szolgáltatások, környezetszennyezés, éghajlat, infrastruktúra, és más egyebek?

Az együttműködés a kulcsa mindennek. Ahhoz pedig, hogy a különböző területeket összefogva hozzuk létre ezt az együttműködést, sokszínűségre, forrásokra és megannyi más lehetőségre van szükségünk. Ez például azt is jelenti, hogy éghajlati és időjárásmodellezőként ugyan felajánlhatjuk mi a szakértelmünket másoknak, ahhoz azonban, hogy hatásos alkalmazkodási intézkedéseket kínálhassunk, a várostervezőkkel karöltve kell elvégeznünk a munkát, ugyanis ők képesek megmondani nekünk, miként alakul majd a városi földhasználat; de az ökológusokkal, botanikusokkal és a biológusokkal is össze kell fognunk, hogy tudjuk, milyen kapcsolat áll fenn az éghajlat és a biodiverzitás közt, illetve a hidrológusokat is be kell vonni a folyamatba, hogy a vízgazdálkodási szempontokat is számba vehessük, és így tovább.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást abban, hogy rávegyék a felhasználókat az éghajlati adatok hasznosítására, valamint, hogy elősegítsék az adatok értelmezését?

A klímaszolgáltatási piac még gyerekcipőben jár. A klímaadatokat hasznosítani kívánó ügyfelek többsége nincs tisztában azzal, miféle lehetőségeket kínál valójában ez a terület, így a megfelelő kommunikáció jelenti továbbra is a legnagyobb kihívást. Az éghajlati előrejelzések hasznosságának bemutatása érdekében példákkal igyekszünk szemléltetni az ügyfelek számára, miként lehet segítségükre a Climadjust. Erre egy példa a Francia Alpokban található Barcelonnette régió, ahol gyakoribbak a földcsuszamlások, épp ezért a védőintézkedések meghozatala során rendkívül fontos, hogy a tényleges helyzet szempontjából releváns csapadék-előrejelzések készüljenek. A spanyolországi Cantabriaban a hőmérsékletemelkedés miatt veszélybe került a régió fő terménye, a krumpli. Épp ezért a mezőgazdaság alkalmazkodásához alapvető fontosságúak az éghajlati adatok.

Gil Lizcano, a Climate Scale társalapítója


A szélerősség- és napsugárzásmodellezési szolgáltatásokat nyújtó spanyol Vortex vállalat éghajlati változókkal kapcsolatos adatokat biztosítva igyekszik segíteni az ügyfeleket abban, hogy hatékonyabban készíthessék elő és védhessék meg a megújuló szélenergiára építő projektjeiket. A Vortex a C3S adatait használja a Climate Scale elnevezésű projektje kivitelezéséhez, amelynek keretében a kockázatértékelési és adaptációs tervekhez biztosítanak specifikált (részletes, helyi szintű) éghajlati információkat.

Forrás: Vortex, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)
A Climate Scale alkalmazásról készült képernyőfelvétel.Forrás: Vortex, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)

Kik tartoznak a Climate Scale elsődleges ügyfelei?

Azok az elmezők, tanácsadók, fejlesztők, és megújuló energiába befektető szereplők, akik tudni szeretnék, hogy milyen hatással lesz majd a klímaváltozás a szélből és napfényből nyert erőforrásokra – például az olyan változások tartoznak ide, amelyek hatással lehetnek a szélfarmok kivitelezhetőségére vagy épp a szélturbinák tervezésére. Ezen kívül azon a vállalatok is használják a Climate Scale-t, akik attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás akár az ő tevékenységüket is befolyásolhatja majd. Újabban a hitelezők is gyakrabban fordulnak hozzánk, hogy az éghajlati kockázatok hatásait is számításba vegyék az átvilágítási eljárások során, továbbá az ingatlanbefektetőknek is gyakrabban van szüksége nagy felbontású adatokra, mivel aggódnak, például az árvízkockázat esetleges változása miatt.

Hogyan hasznosítják a specifikált adatokat az éghajlati kockázatok kiértékeléséhez?

A pénzügyi szakértők azt szeretnék tudni, hogy a fizikai veszélyek milyen hatással lesznek majd az egyes vagyontárgyakra, ezért nagy felbontású adatokra van szükségük a krónikus és akut változásokkal kapcsolatban. Az energiaágazaton belül a vízenergia-termelés területe szolgál erre jó példaként – itt az éghajlatváltozás hatásainak elemzése céljából alkalmazzák a nagy felbontású adatokat. A folyók vízhozamával és a víz rendelkezésre állásával kapcsolatos modellek például a hőmérséklettel, csapadékkal, páratartalommal kapcsolatos adatoktól függenek, jellegüket tekintve pedig rendkívül lokalizáltak. Ezért van tehát szükség a specifikált adatokara.

Mennyiben jelent kihívást az ügyfeleket rávenni a klímaadatok használatára, vagy épp az alkalmazási körük bővítésére?

A felhasználók tisztában vannak vele, hogy muszáj foglalkozniuk az éghajlati kockázatokkal, sokuk azonban nem tudja, hogyan használják az adatokat. Megint csak sokan pedig azzal nincsenek tisztában, hogy miként vegyék figyelembe az éghajlati előrejelzésekben szereplő bizonytalanságokat a döntéshozatali folyamat során. Az egyik leggyakrabban előforduló kérdés az, hogy mi van, ha idővel módosulnak az adatok? Épp ezért fontos tájékoztatni a felhasználókat az éghajlattudomány fejlődő jellegéről. Ahelyett, hogy a bizonytalanság csökkentésére összpontosítanánk, a „bizonytalansággal való együttélésre és annak kezelésére” kell koncentrálnunk.

Efren Feliu Torres, a Tecnalia vállalat éghajlatváltozásért felelős vezetője

A Tecnalia egy spanyol cég, amely az egyes vállalkozások igényeihez igazított K+F és innovációs projektek kidolgozásával foglalkozik. A C3S adatait alkalmazó Hőértékelő eszközük lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy felmérjék a szélsőséges időjárási események mértékét, míg a Forest Forward elnevezésű eszközük a klímaváltozásnak az egyes fafajok eloszlására gyakorolt hatásával kapcsolatban nyújt adatokat az erdőgazdálkodási szektor szereplőinek. Emellett a C3S adatait használják arra is, hogy megbízható klímaadatokat biztosítsanak a szélsőséges éghajlati és időjárási események infrastruktúrára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Forrás: Tecnalia, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)
A Hőértékelő eszközt bemutató képernyőkép.Forrás: Tecnalia, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)

Az egyre gyakrabban előforduló hőhullámok komoly terhelést jelentenek a városokra. Hogyan segít a hőértékelő eszköz a városoknak az alkalmazkodásban és a helyi időjárás jövőbeli változásának enyhítésében?

A Hőértékelő eszközzel egyaránt készíthetünk hosszú távú és szezonális előrejelzéseket is. Az előrejelzéseket aztán arra használják, hogy elemezzék a szélsőséges időjárási mintázatok jövőbeli alakulását, valamint, hogy olyan politikákat és intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek javítják a hosszú távú ellenálló- és reagálási képességet. A szezonális előrejelzések azonban például a helyi hatóságoknak nyújthatnak segítséget az előttünk álló évszakra érvényes hőhullámelhárítási kampány kidolgozásában.

Melyek a legfőbb előnyei a Forest Forward szolgáltatásnak, és hogyan alakíthatunk ki jobb erdőgazdálkodási gyakorlatokat az adatok segítségével?

A Forest Forward projekt keretein belül olyan éghajlati változók, illetve azok eloszlásának vonatkozásában készítünk hosszú távú előrejelzéseket, mint például a hőmérséklet és a csapadék. Ezek az adatok az olyan területekbe való befektetések kidolgozásában, valamint az említett területek azonosításában lehetnek hasznosak, ahol az erdőségek számára kedvező körülmények alakulhatnak ki a jövőben. Továbbá abban is segítséget nyújthatnak, hogy a jövőbeli körülmények függvényében milyen fafajokat érdemes a területre telepíteni. A hosszú távú információk egyéb típusaival pedig az épületek fűtési igényének, valamint az ahhoz szükséges biomasszamennyiség megbecslésében tudunk támogatást nyújtani.

A klímaadatokkal ezen túl a kulcsfontosságú infrastruktúratervezési folyamatokat és az éghajlatbiztos kivitelezést is támogatják – tehát, hogy egy adott épület az esetleges jövőbeli éghajlatváltozással szemben is ellenálló maradjon. Hogyan tudják a felhasználók értelmezni és a döntéshozatali folyamatban is felhasználni a részletes klímaadatokat?

A jövőben az infrastruktúránknak a mostanitól eltérő éghajlati körülmények közt kell majd működnie. Ez pedig igazolja az éghajlatbiztos kivitelezés elvét: az új terveknek köszönhetően az infrastruktúra hosszú távú működőképességének megőrzését, valamint a karbantartás és az üzemeltetés jövőbeli körülmények között történő megvalósíthatóságát is biztosíthatjuk. Ehhez a tervezőknek, mérnököknek és üzemeltetőknek nem csupán a múltbéli információkat és az általános időjárási körülményeket kell majd figyelembe venniük, hanem az éghajlati előrejelzéseket is. Így biztosítható, hogy a tervezési szakaszban a jövőbeli éghajlati változások is mérlegelésre kerülnek.

A Tecnalia meglátása szerint hogyan alakul majd az éghajlati adatok alkalmazási piaca a jövőben? Mi lesz a piac legfőbb mozgatórugója?

A klímaszolgáltatások piaca folyamatosan növekszik, és az éghajlati előrejelzéseket is egyre szélesebb körben hasznosítják. A teljes klímaszolgáltatási értékláncban (az elejétől a végéig) számos érdekelt fél fog szerepet vállalni. A bővülés főbb mozgatórugói közül több is a piaci tényezőkhöz és az üzleti érdekekhez, a befektetői preferenciákhoz, a szabályozáshoz, az ösztönzőkhöz, a pénzügyi politikákhoz és más területekhez köthető.

Gunter Zeug, a Terranea igazgatója

A Terranea egy német vállalat, amely több különböző forrásból származó adatokat hasznosítva fejleszt olyan alkalmazásokat, amelyek például a városfejlesztés, a mezőgazdaság vagy a biztosítási ágazat területén történő döntéshozatali folyamatokhoz biztosítanak információkat. A GreenCities (Zöld Városok) elnevezésű projektjük keretein belül több olyan eszközt is tesztelnek, amelyek a zöldterületeik hatékonyabb kezelésében segítenek a városoknak. A vállalat emellett a C3S-sel karöltve hamarosan egy olyan alkalmazást is piacra dob, amely az éghajlatváltozás gyapotiparra gyakorolt hatásait vizsgálja majd.

Forrás: Terranea, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)
A gyapotültetvények rendkívül kiszolgáltatottak az éghajlatváltozásnak.Forrás: Terranea, Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)

Hogyan segíti a „Zöld Városok” projekt a városokat az adatok hasznosításában?

A klímaváltozás kemény terhet ró az urbánus környezetre, épp ezért cselekedniük kell a városoknak. Jelenleg azonban a városok még nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy milyen hatással is van rájuk a klímaváltozás, így az infrastruktúrájukban sem tudják végrehajtani a megfelelő átalakításokat. Úgy döntöttünk hát, hogy megvizsgáljuk hogyan lehetne kezelni azt a hatalmas adatmennyiséget, amelyből profitálhatnának a városok. Az a faállományt feltérképező eszköz, amelyet jelenleg kísérleti jelleggel használunk a városok támogatásához, képes automatikusan frissíteni a saját fanyilvántartását. A városok ezen kívül a tetőtéri kertek kialakításához legalkalmasabb helyszínek feltérképezéséhez vagy a fenntarthatósági mutatók nyomon követéséhez is használhatnák az eszközeinket.

Hogyan tudják hasznosítani a városok az Önök által kínált HeatMonitor (HőFigyelő) eszközt?

Európában folyamatosan nő a forró napok száma, és ez a lakosság egészségére, valamint a levegőminőségre is komoly hatással van. Műholdas adatokat használva biztosítunk felszíni hőmérsékleti adatokat az adott városokban – így a természetes és az épített felületek hőmérsékletét is meg tudjuk mérni. Ezek az adatok pusztán információs jelleggel is hasznosíthatók, de egy zöld infrastruktúra térképpel párosítva akár a városok zöldterületeinek növelése mellett szóló kampány részét is képezhetik. A HőFigyelő tehát gyakorlatilag egy vizuális eszköz, mindazonáltal a városok akár a döntéshozatal során is hasznosíthatják.

A C3S-sel közösen kidolgozott projektben miért épp a gyapotra koncentráltak, és milyen hozzáadott értéket nyújt ez a megoldás?

A koncepció az, hogy egy átfogó tájékoztatást nyújtsunk az emberek számára a gyapotültetvények elhelyezkedését illetően, illetve azzal kapcsolatban, hogy miként változhatnak meg ezek a területek az éghajlatváltozás következményeként. Bizonyított tény, hogy számos gyapottermelő vidéken még tovább fog emelkedni a hőmérséklet, továbbá a vízellátás tekintetében is változások állnak majd be. A termelők pedig tudni akarják, hogy a következő 30 évben az öntözésre kell majd támaszkodniuk a hozamok megőrzése érdekében, vagy az egész ültetvényt át kell majd költöztetniük. Az eszköz történeti adatokat és éghajalti előrejelzéseket egyaránt biztosít.

Amikor a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról és az érintett ágazatokról van szó, nem elég csak a gazdákkal foglalkozni, hanem az egész értékláncot meg kell vizsgálni, beleértve a kereskedőket és a fogyasztókat is. A fogyasztókat egyre jobban érdekli a fenntartható forrásból történő beszerzés, így ők arra is használhatják az eszközt, hogy utána járjanak, mennyire fenntartható a ruháikhoz felhasznált gyapot.

Stijn Vermoote, az ECMWF/Copernicus felhasználói szerepvállalásért felelős vezetője

Mondhatjuk, hogy az éghajlati adatok már szerves részét képezik a döntéshozatali folyamatoknak?

Még mindig jelentős kihívást jelent az, hogy az éghajlatváltozás kérdésköre a vállalkozók és a hatóságok fontossági listájának az élére kerüljön. Fontos, hogy a klímaszolgáltatók személyre szabott, felhasználóbarát eszközöket biztosítsanak, és elmagyarázzák, miért is fontosak az éghajlati adatok az egyes gazdasági szegmensek számára. Ebben a kontextusban értelmezve, a klímaadat-szolgáltatás erősítése és a megannyi igényhez való hozzáigazítása kulcsfontosságú lesz, ha valóban egy olyan társadalmat szeretnénk létrehozni, amely ellenálló az éghajlatváltozással szemben. A felhasználói kör bővítése az egyik központi aspektusa a Copernicus klímaváltozási szolgálat továbbfejlesztésének, és ebben hatalmas szerepet kapnak majd azok a vállalatok és kutatóintézetek, amelyek magukévá teszik a klímaszolgáltatásokat.