Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

2020 – A világ lelassult, a globális felmelegedés nem

2020 – A világ lelassult, a globális felmelegedés nem
Szerzői jogok  Getty Images
Betűméret Aa Aa

2020: az eddigi legmelegebb évvel zárult a történelem eddigi legmelegebb évtizede. Habár az éghajlat melegedését a globális lezárások sem fékezték meg, a globális egészségügyi válság talán adhat némi lökést az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.

Az előző év semmiképp sem volt szokványosnak mondható. Azonban míg a megélhetésünk tekintetében komoly törést hozott a még jelenleg is tartó egészségügyi és gazdasági válság, az elmúlt évtized különösen magas értékeinek fényében bolygónk melegedése ez idő alatt is folytatódott. A globális lezárások miatt valamelyest csökkent az üvegházhatású gázok kibocsájtásának mértéke, továbbá a levegőminőség is javuló tendenciát mutatott, legalább is átmenetileg. Azonban 2020-ban is olyan hőmérsékletrekordoknak és szélsőséges időjárási jelenségeknek lehettünk tanúi világszerte, hogy a szakértők értékelése szerint a 2016-os évvel egyetemben a tavalyi volt a történelem eddigi legmelegebb éve – erre a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) világított rá, amely elsőként publikált erre vonatkozó adatokat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) öt különböző adatbázist összevetve igazolta, hogy a 2020-as, a 2019-es és a 2016-os évek voltak az eddigi legmelegebbek – az egyértelmű sorrend felállítása az egyes adatbázisok közti minimális különbségek miatt nem volt lehetséges. Az adatok alapján úgy tűnik, az éghajlatváltozás valószínűleg nem fog megtorpanni attól, hogy szokásos tevékenységeinket mellőzni kényszerültünk. Azonban a globális válság fogalmát új megvilágításba helyező tapasztalataink segíthetnek új lendületet meríteni az éghajlatváltozás visszaszorításához.

A globális, a helyi, és az óceánok hőmérséklete is egyre feljebb kúszik

A Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) legfrissebb adatai, valamint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég publikált jelentése szerint 2020-ban 0,6 °C fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 között mért átlaghőmérsékletnél, és 1,25 °C fokkal az iparosodás előtti időszak értékeinél. Továbbá a 2020-as évvel lezárult az eddigi legforróbb évtized is, amelyből az utolsó 6 esztendő volt a valaha regisztrált legmelegebb. „Az egyes évek rangsorolásánál sokkalta fontosabbak a hosszú távú trendek, amelyek a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó és a hőt csapdába ejtő üvegházhatású gázok által kiváltott egyértelmű forrósodást mutatják,” – mondta Dr. Omar Baddour, a WMO éghajlatmegfigyelésért és szakpolitikai szolgáltatásokért felelős vezetője.

Forrás: Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)
A szárazföld felett 2 méterrel mért globális léghőmérsékleti évtizedes átlagok becsült változása az iparosodás előtti időszaktól számítva az egyes adatbázisok alapján.Forrás: Copernicus klímaváltozási szolgálat/Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF)

Az eurázsiai kontinens nagy régiói különösen melegebbek voltak az átlagnál. Európában 2020 volt az eddigi legmelegebb év, majdnem 0,5 °C fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint 2019-ben, továbbá 1,6 °C fokkal haladta meg a legfrissebb 30-éves referenciaidőszak értékeit. Az Északi-sark és Észak-Szibéria egyes részein a hosszú távú átlagokhoz mérve több, mint 6 °C-os emelkedés volt tapasztalható.

„Annak ellenére volt a 2020-as év kivételesen forró, hogy még egy úgynevezett La Niña eseménynek is tanúi voltunk, amely átmeneti lehűlést hozott magával” – jegyezte meg Dr. Baddour. „Igencsak figyelemre méltó, hogy a 2020-as hőmérsékletek gyakorlatilag egy szinten voltak a 2016-ban mért adatokkal, ugyanis abban az évben láthattuk az eddig legerősebb felmelegedést hozó El Niño jelenséget. Ez egyértelmű jele annak, hogy az ember okozta éghajlatváltozás hatása egyenértékű a legerősebb természetes éghajlatváltozást előmozdító tényezőkkel.”

Üvegházhatású gázok – visszaeső kibocsájtás, stagnáló koncentrációk

Tavaly szalagcímek sokaságában üdvözölték a globális lezárások talán egyetlen pozitív hozományát: a világ leginkább iparosított vidékein a szennyezettségi szint, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása is egyaránt visszaesett. A szigorodó országos korlátozások bevezetésével a dinitrogén-oxid, a szén-monoxid és a kén-dioxid koncentrációja is világszerte megcsappant. Tavaly februárban a szállópor koncentrációja 20-30 százalékkal volt alacsonyabb Kelet-Kínában, míg Európában és Észak-Amerikában áprilisban tapasztaltak hasonló mértékű visszaesést. Dél-Amerika egyes vidékein pedig felére esett vissza a szennyezőanyagok koncentrációja.

A Covid-19 járvány miatt bevezetett lezárások alatt tapasztalt átmeneti visszaesés a napi globális szén-dioxid-kibocsátás tekintetében. Forrás: Global Carbon Project

A Global Carbon Project adatai alapján a szén-dioxid-kibocsátás is csökkent, ugyan csupán 7 százalékkal. Egy a Nature folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány szerint a szén-dioxid-kibocsátásban 2020 első felében regisztrált visszaesés leginkább a szárazföldi közlekedésben és az energiatermelésben tapasztalható kiesésnek volt tulajdonítható, mintsem az ipari tevékenység és a légi közlekedés zsugorodásának. A korlátozások enyhítésével azonban a kibocsájtási szintek a korábbi értékekre ugrottak vissza.

Ezen felül pedig a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) adatai alapján a CO2-koncentráció mintegy 2,3 milliomodrésszel (ppm) emelkedett összességében. Ugyan a növekedés mértéke alacsonyabb volt, mint 2019-ben, 2020-ban is tovább nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja, amely egybecseng az évtizedes trendekkel – a WMO megfigyelései alapján a CO2-koncentráció növekedésének mértéke nagyjából 2 ppm/év körül mozgott. Dr. Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutató Intézetének igazgatója a következőképp foglalta össze a történéseket: „A COVID-járványhoz köthető korlátozások valóban észrevehető változást hoztak – mondta Dr. Schmidt –, mivel azonban 2019-ben mintegy 10 gigatonna szén-dioxidot juttattunk a légkörbe, a mélyóceánok pedig csupán 2 gigatonnát kötnek meg, […] még mindig többet bocsájtunk ki, mint amennyivel a bolygó képes megbirkózni. 2020-ban tehát ismét csak emelkedett a szén-dioxid légköri koncentrációja”.

Forrás: A Brémai Egyetem mérései a Copernicus klímaváltozási szolgálat és a Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat/ECMWF részére
A havi globális szén-dioxid-koncentráció 2003 és 2020 között a műholdas mérések alapján.Forrás: A Brémai Egyetem mérései a Copernicus klímaváltozási szolgálat és a Copernicus Légkörmegfigyelési Szolgálat/ECMWF részére

„A kibocsátás (vagyis, hogy mennyi CO2 kerül a levegőbe) és a koncentráció (vagyis, hogy mi van a levegőben) közti kapcsolatot a globális szénciklus szabályozza,” – mondta Dr. Oksana Tarasova, WMO Globális Légkörmegfigyelési programjának vezetője. Az általunk kibocsátott szén-dioxid 46 százaléka a légkörben ragad, a fennmaradó részt pedig a bioszféra és az óceánok kötik meg. A bioszféra által felvett mennyiség azonban évről évre változik, így a szén-dioxid-koncentráció is ennek megfelelően emelkedik vagy csökken 1 ppm-mel – magyarázta Dr. Tarasova. Ezek a dinamikák megnehezítik a szakértők számára, hogy pontosan elkülönítsék egymástól a természet kiváltotta hatásokat és az emberi tevékenységet. Lehetséges, hogy egyes években magasabb lesz a kibocsájtás szintje, és a természet ebből felvehet kevesebbet vagy épp többet, de az is lehet, hogy alacsonyabb kibocsájtás mellett a természet is csekélyebb mennyiséget köt meg. „Ez egy rendkívül apró antropogén jelzés, amelyet könnyű szem elől téveszteni a jelentős természetes változékonyság mellett,” – mondtja Dr. Tarasova.

”Nem egy vírussal fogunk felülkerekedni a klímaváltozáson”

Antonio Guterres ENSZ főtitkár ezekkel a szavakkal igyekezett tavaly márciusban rávilágítani arra, hogy a globális lezárások nem jelentenek hatásos és fenntartható stratégiát az éghajlatváltozás kezelésére. Továbbá számos szakértő vélekedik úgy, hogy egy hét százalékos csökkenés a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében nem elég ahhoz, hogy rátereljen minket a szénsemlegesség útjára. Azonban az említett csökkenés és az egészségügyi válság kezelésére érdekében tett sürgős kormányzati lépések új megvilágításba helyezik a klímaválsággal kapcsolatos megközelítésünket.

A lezárások alatt kényszerűen meghozott alkalmazkodási megoldások akár hosszú távon is fenntarthatónak bizonyulhatnak. A Müncheni Egyetem és az MIT szakértői például azt állítják, hogy a lezárások alatt felvett és a gazdasági visszaeséstől független viselkedési formák fenntarthatók lehetnek. Az otthoni munkavégzés gyakorlata, az üzleti utak számának csökkenése, a biciklizés és a lakóhelyhez közeli boltokban való vásárlás rövid idő alatt akár 15 százalékos csökkenést is eredményezhetnének a közlekedésből származó kibocsátás tekintetében a járvány előtti időszakhoz képest.

„Az egészségügyi válság rámutatott arra, hogy – legalább is bizonyos tevékenységek esetében – igenis lehetséges a termelékenység feláldozása nélkül visszaszorítani a kibocsátást, mindezt azonban rendszerszinten kéne átvenni, nem csupán átmenetileg,” – jegyezte meg Dr. Vincent-Henri Peuch, a Copernicus légkörmegfigyelési szolgálatának (CAMS) vezetője. Peuch azt is hozzá tette, hogy népesség körében egyre többen vannak tisztában azzal, hogy gyors és jóval agresszívabb, az éghajlatváltozás mérséklését célzó kormányzati intézkedésre lenne szükség. „A szén-dioxid-koncentráció visszaszorításán keresztül tehermentesíthetők az éghajlati rendszerek, a folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe, ez idő alatt pedig csak tovább romolhatnak a dolgok… épp ezért gyors válaszlépésekre van szükség és nagyobb szükség van rájuk, mint valaha,” – mondja Dr. Peuch.

© Getty Images
Copernicus© Getty Images

Gazdasági visszaesés 2020-ban – avagy lehetőség a klímareziliens újrakezdésre

A WMO szerint a globális gazdasági visszaesés nem kedvez a éghajlatváltozás mérséklését célzó politikáknak, így azonban tiszta lappal indulhatunk, és zöldebb gazdaságokat építhetünk. Ha a világjárványt követően mentőcsomagokat biztosítunk a fosszilis energiahordozók ágazatának, és továbbra is a hagyományos növekedési mintákat támogatjuk, azzal újfent megemelhetjük a kibocsátási szintet – pontosan úgy, ahogy az bizonyos országokban a 2008-as pénzügyi válság után történt. A növekedést a zöldebb megoldások felé terelő pénzügyi csomagok biztosításával, valamint a GDP növelését és a foglalkoztatást támogató intézkedésekkel kiaknázhatnánk a tiszta lappal való újrakezdés adta lehetőségeket a járványból való kilábalás során. „Ha nem sikerül megoldást találni az éghajlatváltozásra, azzal az emberek jólétét, az ökoszisztémákat és az egyes gazdaságokat is hatalmas veszélybe sodorjuk. A kormányoknak meg kellene ragadnia a lehetőséget az éghajlati intézkedések helyreállítási programokba való beépítésére, és jobb alapokra kellene helyezniük az újjáépülő rendszereket,” – mondta Petteri Taalas a WMO főtitkára.

A kormányok eddig világszerte 12 billió dollárt különítettek el a helyreállítási csomagokra. Az azonban nem egyértelmű, hogy ebből mennyit fordítanak majd a hosszú távú növekedést támogató klímabarát befektetésekre. A Bloomberg tavaly júniusi becslése szerint a fenti összeg csupán 0,2 százalékát szentelik majd éghajlati prioritásokra, noha az EU Zöld Megállapodásával, valamint az Egyesült Államok és más jelentős gazdaságok zöld helyreállítási ambícióival kapcsolatos diskurzusok jelenleg is folynak. Egy, az Imperial College által közzétett friss elemzés azonban egyértelműen „beárazta” az érdemi éghajlati intézkedések közeljövőben történő megvalósítását. A szakértők úgy vélik, hogy ha minden évben az említett 12 billió dollár csupán 10 százalékát a „globális energiarendszer éghajlatbarát helyreállítását célzó tervekre” fordítanák, azzal már jó úton haladnánk a Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok teljesítése felé.

Az előző év semmiképp sem volt szokványosnak mondható. Ráébresztett minket arra, hogy milyen következményekkel járhat egy globális vészhelyzet, és hogy valójában milyen gyorsan és határozottan is vagyunk képesek megoldást találni az ilyen eseményekre. Már nem késlekedhetünk sokat, hogy a tanultakat az éghajlati válsággal való küzdelemben is harcba vessük.