Viharsorompó védi Hollandiát az emelkedő tenger ellen
A globális felmelegedés alakulásának adatait havonta összesítjük, itt, az Euronews-on.
Szeptember 0,57 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az előző 30 év szeptemberei átlagosan. A legmelegebb szeptember 2016-ban volt.
A szeptember a szokottnál melegebb volt idén Európa az USA és az északi sarkvidék nagy részén, viszont hűvösebb volt Norvégiában, Svédországban, Oroszország és Közép-Ázsia egyes részein.
Vessünk egy pillantást az óceánokra és a jégtakarók állapotára. Az északi sarkvidék jege szeptemberenként húzódik vissza legerőteljesebben. A kékkel jelölt területen a valaha mért harmadik legkisebb jégtakaró látható. A piros vonal az átlagos kiterjedést mutatja.
A világtenger szintje 3,6 millimétert emelkedett az elmúlt egy évben. Az emelkedést gyorsítja a szárazföldi jégtakaró olvadása és az óceánok vizének melegedése.
Az előrejelzések szerint a tengerszint az évszázad végére egy méternél is többet emelkedhet az óceánok szintje, fenyegetve a partmenti városokat.
Hollandia már régóta alkalmazkodik
A világ legnagyobb viharsorompója Hollandia déli részén, Maeslantkeringnél épült. 22 magas acélszerkezet, Hollandia mélyen fekvő területeinek jelentős részét védi a víz betörésétől viharok idején.
Jeroen Kramer, Het Keringhuis kommunikációs referense: "Amikor vihar jön, a tengervíz egyre magasabbra csap. Ha 3 méternél nagyobb az emelkedés, az már veszélyezteti Rotterdamot, és be kell zárni a hullámsorompót."
Rotterdam mellett számos más települést és termőföldeket véd a viharsorompó.
Eddig csak kétszer kellett teljesen bezárni a gátat. A világtengerek szintjének emelkedésével arra számítanak, hogy gyakrabban kell bezárni a sorompót.
A kikötői forgalom kiesése naponta 10 millió eurós veszteséget okoz, ha bezárják a gátat. A kikötők igyekeznek alkalmazkodni, és olyan parti létesítményeket építeni, amik a változó helyzetben is használhatók lesznek.
Rotterdam gátakat és árkokat létesített a víz visszatartására. Már tesztelik az első megoldásokat, amik a nyílt tenger elérését teszik lehetővé a későbbiekben.
Jorg Pieneman, Rotterdam klímaügyi tanácsadója: "Rotterdamban tényleg érzékeljük a tengerszint emelkedését. Víztározókat építettünk, mert minden esőcseppet, ami leeseik, át kell pumpálnunk az óceánba, másként a városban rekedne."
Tetőkertek és úszó farmok
Az összegyűjtött víz egy része felhasználható a városi tetőkerteken. Egy négyzetméternyi tetőkert 60 liter víz megtartására képes, hűti az épületeket és termékeny lehet.
Emile van Rinsum, a Dakakker tetőkert alapítója: "Fantasztikus érzés, hogy az irodából kilépve a zöldbe jututnk. Már ez óriási előny, túl a fő hasznon, hogy számottevő vizet fognak meg a tetőkertek. A nyári félévben az is nagyon fontos, hogy a zöldfelületek sokkal hűvösebbé teszik az épületeket."
Az állattenyésztés is alkalmazkodhat az új helyzethez. A vízen lebegő karámokban nincsenek az áradás kockázatának kitéve az állatok. Marhákat már tartanak úszó létesítményekben, és zajlik a csirketartásra kialakított úszó ól tervezése is.
Minke van Wingereden, az úszó farm munkatársa: "Meg kell vizsgálni a városi élelmiszertermelés lehetőségét a vízfelületeken, illetve a víz visszatartására. Alkalmazkodnunk kell a tengerjáráshoz."
A hollandok remélik, hogy az évszázad közepéig megvédi az alacsonyan fekvő területeket a már létező sorompó, de készülnek az új kihívásra.
Jeroen Kramer, Het Keringhuis kommunikációs referense: "Nem a félelemnek kell irányítani a terveket, hanem a számításoknak. A vizet tisztelni kell, és ez alapján védekezni az ár ellen. A hollandok eddig büszkék lehetnek erőfeszítésekre. A jövőben is a természet erőit tisztelve kell megteremtenünk a veszélyeztetett területeken a biztonságot."
