Egy új tanulmány szerint a vérben, az oltás előtt kimutatható mintázatok segíthetnek megjósolni, milyen erősen reagál az ember immunrendszere.
Nem mindenki reagál ugyanúgy az oltásokra. Az immunválasz erőssége életkortól, nemtől, korábbi betegségektől és genetikai tényezőktől függően változik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmányban, amely a Cell Press Blue (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének SeroNet programjában dolgozó kutatók azt vizsgálták, miként jelezhetik előre a gyakori kórokozók ellen már meglévő antitestek, hogy egy adott személy hogyan reagál majd új vakcinákra.
„Bizonyos biomarkerek mesterséges intelligencia segítségével elemezve előre jelezhetik, kik fognak jól reagálni egy vakcinára, még mielőtt megkapnák azt” – mondta Joshua LaBaer, a tanulmány vezetője, amely arra utal, hogy egyesek immunrendszere felkészültebb lehet másokénál.
Az immunoszupresszió, vagyis a legyengült immunrendszer, gyengébb antitestválasszal jár az oltásokra, ami növeli a fertőzés, a betegség súlyossága és a halálozás kockázatát.
A kutatók azt találták, hogy még az oltás beadása előtt is ad jeleket a szervezet immunrendszere arról, hogyan fog reagálni, és mennyire lesz erős a válasz.
A vizsgálatban több mint 4 000 embertől származó, több mint 8 000 vérmintát elemeztek, és 185 antigén ellen termelődött antitesteket vizsgáltak, amelyek gyakori vírusokhoz, baktériumokhoz és autoimmunitással összefüggő célpontokhoz kapcsolódnak.
A résztvevők között egészséges önkéntesek és legyengült immunrendszerű emberek is voltak – például HIV-fertőzöttek, multiplex mielómában szenvedők és szervátültetettek –, akik mind megkapták a COVID–19 elleni oltást.
A kutatók ezután mesterséges intelligenciát alkalmaztak a COVID–19 elleni oltás előtt és után vett mintákban megfigyelhető mintázatok elemzésére, és olyan antitestmintázatokat azonosítottak, amelyek alapján a pácienseket erős vagy gyenge oltási válaszadók közé lehetett sorolni.
Azonosítottak olyan, általuk „őrszem antitesteknek” nevezett antitesteket, amelyek jelzőként szolgálnak annak megítéléséhez, hogy egy adott vakcina várhatóan milyen immunválaszt vált ki, és segítenek előre jelezni, hogyan reagál majd egy egyén szervezete a vírusra.
„Olyan univerzális antimikrobiális mintázatokat azonosítottunk, amelyek pozitív összefüggést mutattak a COVID–19 elleni vakcinára legjobban reagálók felső 25 százalékával” – jegyezték meg a kutatók.
A tanulmány szerint bizonyos, már meglévő antitestek magasabb szintje – különösen a gyakori kórokozók, például a Staphylococcus aureus, a légúti syncytial vírus (RSV) és a humán parainfluenza vírus 3 (HPIV–3) ellenieké – erősebb COVID–19 elleni oltási válasszal járt együtt.
Az oltási stratégiák átalakítása
Ha a már meglévő antimikrobiális antitestprofilokat előrejelző biomarkerekként használják, a klinikusok még az immunizálás előtt azonosíthatják azokat, akiknél várhatóan gyenge lesz az immunválasz.
A tanulmány gépi tanulási eljárásokat alkalmazott előrejelző modellek felépítésére, amelyekkel az aluloptimális oltási válasszal jellemezhető egyéneket lehetett besorolni.
„Az, hogy előre meg tudjuk jósolni, kik fognak gyenge antitestválaszt adni még az oltás előtt, javíthatja a személyre szabott oltási stratégiákat” – írták a kutatók.
Ez lehetővé tenné célzott beavatkozások alkalmazását, például egyénre szabott adagolási ütemezést, eltérő vakcinatípusok használatát vagy további emlékeztető oltások előírását a nagyobb kockázatú személyek számára.