A gyermekek születési sorrendje befolyásolhatja annak kockázatát, hogy több tucat betegség alakuljon ki náluk az autizmustól az allergiákon át a szerfüggőségig.
Befolyásolhatja-e a gyerekek születési sorrendje, hogy nagyobb vagy kisebb eséllyel alakulnak ki náluk bizonyos betegségek?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új kutatás szerint a születési sorrend a korábban feltételezettnél jóval szélesebb körben függ össze a betegségek kockázatával.
A kutatók több mint 10 millió, kétgyermekes családban élő ember adatait elemezték, és 150 betegségre találtak jelentős összefüggéseket, a pszichiátriai zavaroktól az emésztési problémákig.
A Nature Health (forrás: angol) folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy az elsőszülöttek nagyobb valószínűséggel szembesülnek idegfejlődési zavarokkal, például autizmussal és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD), valamint az immunrendszerrel összefüggő allergiákkal.
Náluk nagyobb volt a Tourette-szindróma kockázata is – ez egy, általában gyermekkorban kezdődő idegrendszeri rendellenesség –, továbbá a kényszerbetegségé (OCD), valamint a pattanásos bőr és az asztma előfordulásáé.
A fiatalabb testvérek ezzel szemben fogékonyabbnak bizonyultak a szerhasználati zavarokra, a gyomor- és bélrendszeri problémákra, valamint egyes fertőző betegségekre, például az övsömörre.
Mi magyarázza a különbségeket?
A szerzők szerint feltehetően fiziológiai, immunológiai és társadalmi tényezők együttesen állnak a születési sorrend és a betegségek kockázata közötti összefüggések hátterében.
Az immunrendszert érintő allergiás és légúti betegségek – például a szénanátha, az ekcéma és az asztma – esetében a tanulmány rámutatott: az elsőszülöttek többletkockázatot viselnek, mert nem kapják meg azt a korai mikrobiális expozíciót, amelyben fiatalabb testvéreik részesülnek.
A fiatalabb gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve nagyobb mikrobiális sokféleséggel találkoznak, amelyet idősebb testvéreik visznek haza, és ez a korai találkozás alapvető fontosságú az immunrendszer szabályozásának és a tolerancia kialakulásának szempontjából.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fiatalabb testvérek védettsége annál erősebb, minél kisebb a korkülönbség közöttük, ami tovább erősíti a közvetlen mikrobamegosztás hipotézisét.
A tanulmány szerint a másodszülötteknél megfigyelt magasabb szerhasználati kockázatot gyakran szociológiai tényezőkkel magyarázzák, például azzal, hogy a fiatalabb gyermek követi idősebb testvére viselkedését, illetve hogy a később született gyerekek természetüknél fogva hajlamosabbak a kockázatvállalásra.