Vöröskereszt, WHO és Orvosok Határok Nélkül: a politikai akarat hiánya miatt nem állnak le az egészségügyi személyzet elleni támadások világszerte
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója és az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières) nemzetközi elnöke közös levélben szólította fel a világ vezetőit cselekvésre, és arra, hogy tanúsítsák a háborús övezetekben zajló erőszak megszüntetéséhez szükséges politikai vezetői elkötelezettséget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az egészségügy soha nem válhat a háború áldozatává” – írták a szervezetek.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta a fegyveres konfliktusokban nyújtott egészségügyi ellátásról szóló 2286. számú határozatot, amelyben több mint 80 tagállam vállalt kötelezettséget az orvosi és humanitárius személyzet, az infrastruktúra, a szállítóeszközök és a felszerelések védelmére.
„A helyzet még rosszabb, mint tíz évvel ezelőtt. Ma nem egy eredményt ünneplünk – egy kudarcot jegyzünk fel” – fogalmaztak a közös nyilatkozatban.
Rámutattak, hogy mivel az erőszak továbbra is sújtja az egészségügyi intézményeket, a szállítóeszközöket és a személyzetet, az a kár, amelynek megelőzését a határozat célozta, nem csökkent.
„A világ legsúlyosabb válságövezeteinek frontvonalain dolgozó csapataink nap mint nap tanúi annak, milyen katasztrofális következményekkel jár, amikor sérül az egészségügyi ellátás sérthetetlensége” – írták.
„Amikor az egészségügyi ellátás már nem biztonságos, az gyakran a legvilágosabb figyelmeztető jel, hogy omladoznak a háborús károk korlátozására hivatott szabályok és normák. Amikor kórházak és az ellátást nyújtók kerülnek támadás alá, nemcsak humanitárius válsággal, hanem az emberség válságával szembesülünk.”
Fokozódnak a támadások az egészségügyi intézmények ellen
Az elmúlt évtizedben nemzetközi egészségügyi szervezetek sorra ítélték el az egészségügyi ellátás elleni támadásokat, köztük kórházak elleni légicsapásokat Szíriában és Jemenben, kórházak lövetését Ukrajnában és Palesztinában, dróntámadásokat egy mianmari kórház ellen, valamint egyértelműen megjelölt mentőautók elleni támadásokat Kamerunban, Haitin és Libanonban.
2025-ben az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi ellátás elleni támadásokat nyomon követő rendszere összesen 1348 támadást jelentett, amelyek 1981 ember halálát okozták.
A leginkább érintett ország Szudán volt 1620 halálos áldozattal, ezt követte Mianmar 148, Palesztina 125, Szíria 41, Ukrajna pedig 19 halálos áldozattal.
2026-ban eddig 13 országban 521 támadást regisztrált a WHO, ezekben 408 ember halt meg.
A támadások üteme nem mutat lassulást. Ukrajna arról számolt be, hogy az egészségügyi ellátás elleni támadások száma csaknem 20 százalékkal emelkedett 2024-hez képest.
Oroszország 2022. február 24-én indított, teljes körű inváziójának kezdete óta a WHO legalább 2881, az ukrajnai egészségügyi ellátást ért támadást dokumentált, amelyek egészségügyi dolgozókat, intézményeket, mentőautókat és orvosi raktárakat érintettek.
Az Orvosok Határok Nélkül adatai szerint a regisztrált incidensek száma 2024-ben és 2025-ben tetőzött, a 2026-ra vonatkozó előzetes adatok pedig a megelőző két évhez hasonló szintet jeleznek.
„Ma is folyamatosan érik károk vagy pusztítják el az egészségügyi intézményeket. Az orvosok, ápolók és a betegek továbbra is olyan támadások kereszttüzébe kerülnek, amelyek halált és sebesüléseket okoznak. Ez nem a jog kudarca. Ez a politikai akarat kudarca” – írták a szervezetek levelükben.