A jól ismert kockázati tényezők – dohányzás, alkoholfogyasztás, étrend, fizikai aktivitás – az elmúlt évtizedekben nem emelkedtek a fiatal felnőtteknél, az elhízást kivéve. A kutatók szerint ez önmagában nem magyarázza a rákelőfordulás növekedését ebben a korosztályban.
Egy átfogó tanulmány (forrás: angol) szerint Angliában tizenegy ráktípus egyre gyakoribb a fiatalok körében, a növekedést azonban az életmódbeli változások nem magyarázzák maradéktalanul.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Rákkutató Intézet (Institute of Cancer Research) és az Imperial College London kutatói a 2001 és 2019 közötti időszakban elemezték a 20 és 49 év közötti felnőttek körében előforduló daganatos megbetegedéseket, és 11 olyan ráktípust azonosítottak, amelyeknek emelkedik az előfordulási aránya, köztük az emlő-, a vastag- és végbél-, a hasnyálmirigy- és a veserákot.
E daganatok többségénél az idősebb felnőttek körében is emelkedtek az arányok, és ebben a korcsoportban a rák továbbra is jóval gyakoribb összességében. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy bizonyos kockázati tényezők közösek az életkori csoportok között, bár a kép ráktípusonként eltérhet.
Két daganat azonban különösen kiemelkedett: a vastag- és végbélrák, illetve a petefészekrák, amelyek növekvő arányt csak a fiatalabb felnőttek körében mutattak, ami arra utal, hogy ebben a korcsoportban sajátos tényezők játszhatnak szerepet.
undefined
A fiatal felnőttek körében növekvő előfordulású 11 ráktípus a következő:
- Emlőrák
- Vastag- és végbélrák
- Hasnyálmirigyrák
- Veserák
- Májrák
- Epehólyagrák
- Pajzsmirigyrák
- Többszörös mielóma (a vérdaganat egy fajtája)
- Szájüregi daganatok
- Méhtestrák (endometriumrák)
- Petefészekrák
A kutatók jól ismert kockázati tényezőket vizsgáltak, például a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az étrendet, a fizikai aktivitást és a testtömeget.
Becslésük szerint ezek a tényezők egyes daganatok jelentős hányadáért felelősek, ráktípustól függően nagyjából 7 és 65 százalék közötti arányban.
undefined
Az elmúlt évtizedekben azonban a legtöbb ilyen kockázat nem nőtt a fiatalabb felnőttek körében. Kevesebben dohányoznak, az alkoholfogyasztás csökkent vagy stabil maradt, a fizikai inaktivitás általában visszaszorult, és a vörös, illetve feldolgozott hús fogyasztása is mérséklődött.
A túlsúly és az elhízás jelentették a fő kivételt: arányuk folyamatosan nőtt minden felnőtt korcsoportban, és továbbra is fontos szerepet játszanak a daganatos betegségek kockázatában.
A kutatók azonban azt találták, hogy önmagában az elhízás sem magyarázza meg a fiatalabb felnőttek körében tapasztalt általános rákos megbetegedés-növekedést.
Még azoknál a daganattípusoknál – például a bél-, vese-, hasnyálmirigy-, máj-, epehólyag- és méhrák – is, amelyek szorosabban kapcsolódnak a magasabb testtömeghez, a növekedés nem magyarázható teljes mértékben a gyakoribb elhízással.
Eredményeik arra utalnak, hogy az ismert életmódbeli tényezők csak a kirakós egy kisebb darabját jelentik. A kutatók szerint sürgősen vizsgálni kell más lehetséges okokat, köztük az újonnan megjelenő kockázati tényezőket, a korai életkorban elszenvedett hatásokat, valamint a gyakoribb vizsgálatok, a jobb felismerés és a szűrési gyakorlatok hatását.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a megelőzési erőfeszítéseket folytatni kell, és közegészségügyi beavatkozásokra van szükség az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A dohányzás és az elhízás továbbra is gyakoribb a hátrányos helyzetű közösségekben, és az elhízás ezekben a csoportokban emelkedett a legnagyobb mértékben.