Európa egészségügyi szuverenitása nyomás alatt: iparági, intézményi és civil szakértők vitatják, képes-e az EU kezelni a kihívásokat az Euronews Health Summiton március 17-én
„Az egészségbiztonság nemzetbiztonság” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az év elején Brüsszelben a nagyköveteknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közelmúlt geopolitikai feszültségei jelentősen megterhelték Európa egészségügyi rendszereit és a gyógyszeripari ellátási láncokat.
A COVID–19-világjárvány, az ukrajnai háború és olyan nemzetközi partnerek, mint az Egyesült Államok, közelmúltbeli politikai irányváltásai alapjaiban rengették meg az Európai Unió egészségügyi helyzetét.
Az elmúlt években az unióban ellátási láncok zavarai, gyógyszer- és munkaerőhiány, vámfenyegetések és agyelszívás jelentkeztek az elöregedő népesség és a túlterhelt egészségügyi rendszerek közepette.
A globális egészségügyi színtér is komoly csapást szenvedett. Az Egyesült Államok döntése, hogy kilép az Egészségügyi Világszervezetből és leállít minden humanitárius és fejlesztési célú külföldi támogatást, jelentős űrt hagyott maga után, teret nyitva új szereplőknek és folyamatoknak.
Felmerül a kérdés, készen áll-e az Európai Unió arra, hogy megőrizze vezető szerepét a globális egészségügyben, és egyben biztosítsa a versenyképességet és a stabilitást saját határain belül?
Melyek a legfőbb kihívások?
Európa gyógyszeripari és biotechnológiai ágazata a kereskedelem és a kutatás egyik globális pillére. Gyógyszeripar nélkül az EU külkereskedelmi mérlege a jelenlegi 147 milliárd eurós többletből 47 milliárd eurós hiányba fordulna az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) szerint.
Az ágazat évente mintegy 55 milliárd eurót fektet be kutatás-fejlesztésbe (K+F), és nagyjából 320 milliárd euró értékű exportot termel, ezzel az EU kereskedelmi többletének legnagyobb egyedi hozzájárulója az EFPIA szerint.
Ugyanakkor a friss elemzések azt mutatják, hogy Európa pozíciói gyengülnek.
Az elmúlt két évtizedben a régió körülbelül 25 százalékot veszített a K+F-beruházásokból való globális részesedéséből. 2010 és 2022 között az uniós gyógyszeripari K+F évente 4,4 százalékkal nőtt, szemben az Egyesült Államok 5,5 százalékos és Kína 20,7 százalékos növekedésével.
A Draghi-jelentés a gyógyszeripart és a biotechnológiát azon tíz stratégiai ágazat egyikeként azonosította, amelyekbe Európának beruháznia kell, hogy vissznyerje versenyképességét.
Mit tesz az EU?
Az Európai Unió több jogalkotási és szabályozási kezdeményezéssel reagált, többek között a következőkkel:
A EU Biotech Act célja, hogy olyan keretet teremtsen, amely segíti a biotechnológiai fejlesztések gyorsabb piacra jutását, ezáltal javítva az unió versenyképességét.
Ezzel párhuzamosan az EU gyógyszerészeti szabályozásának átfogó reformja két évtized gyógyszerszabályait írja át. Az új keretrendszer a szabályozási védelmi időszakok meghosszabbításával ösztönzi a vállalatokat arra, hogy Európában gyártsanak és hozzák forgalomba termékeiket.
Végül a Critical Medicines Act célja az alapvető gyógyszerek ellátásának biztosítása és a függőségek csökkentése.
Az, hogy elegendőek-e az uniós eszközök, a március 17-én megrendezett Euronews Health Summit vitájának központi kérdése lesz, ahol az iparág, a közintézmények, a kutatóközpontok és a civil társadalom egészségügyi szakértői Európa egészségügyi szuverenitáshoz vezető útját vitatják meg.
