Antibiotikum-fejlesztés 5 év alatt 35%-kal visszaesik, világszerte lemarad egyre súlyosbodó antimikrobiális rezisztencia mögött – derül ki új jelentésből.
Az antimikrobiális rezisztencia elleni iparági erőfeszítések nem tudnak lépést tartani a terjedő gyógyszerrezisztens fertőzésekkel – derül ki egy friss jelentésből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdését célzó gyógyszerfejlesztési csővezeték az elmúlt öt évben 35 százalékkal zsugorodott – állapítja meg az Access to Medicine Foundation (forrás: angol) jelentése, amely egy alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerellátáson dolgozó, független holland civil szervezet.
2026-ban mindössze 60 projekt fejlesztése zajlik nagy, kutatásalapú gyógyszercégeknél, szemben a 2021-ben jegyzett 92-vel.
„Soha nem volt még akkora szükség új antibiotikumokra” – írta a jelentésben Jayasree K. Iyer, az Access to Medicine Foundation vezérigazgatója.
„Ha nem történik érdemi változás, az AMR miatt a megelőzhető fertőzések okozta halálozás drámai növekedésére számíthatunk a következő két évtizedben, és a legszegényebb országok sérülékeny lakosságát sújtja majd leginkább” – jegyezte meg.
A fertőző betegségek kutatásának és fejlesztésének (K+F) jelenlegi hiánya az AMR elleni küzdelem egyik legnagyobb kihívása.
A jelentés 15 vállalat – hét nagy, kutatásalapú és nyolc kis- és középvállalkozás – K+F-tevékenységét vizsgálta, köztük a GSK-t, a Pfizert, a Shionogit, az MSD-t és az Otsukát.
A brit multinacionális GSK továbbra is élen jár, 30 terméket fejleszt a megelőző vakcináktól az antibakteriális terápiákig, köztük három innovatív készítményt.
Japán Shionogi mostanra megelőzte a Pfizert, amely 2021-ben még a második helyet foglalta el.
„A vállalatok teljesítménye továbbra is vegyes képet mutat, és egyikük sincs közel ahhoz, hogy kiaknázza teljes potenciálját, ami azt jelzi, hogy az AMR elleni küzdelemben még hosszú út áll előttünk” – áll a jelentésben.
Az AMR egyre nagyobb fenyegetés
Az antimikrobiális rezisztencia akkor alakul ki, amikor a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták már nem reagálnak az antimikrobiális gyógyszerekre. Bár ez alapvetően a kórokozók genetikai változásai révén, idővel természetes módon bekövetkező folyamat, ma az emberi tevékenység – mindenekelőtt az antimikrobiális szerek helytelen és túlzott használata – miatt gyorsan felgyorsul.
A WHO adatai szerint 2025 végére a laboratóriumilag igazolt bakteriális fertőzések közül már minden hatodik ellenáll a szokásos kezeléseknek.
Az AMR évente több mint 35 ezer halálesetért felelős már csak az Európai Unión belül is, és 2025 és 2050 között világszerte 39 millió halált tulajdonítanak majd közvetlenül a bakteriális AMR-nek az előrejelzések szerint.
A gyerekek különösen kiszolgáltatottak
A gyerekek – különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők – aránytalanul nagy mértékben vannak kitéve a fertőzéseknek. Ennek ellenére a jelentés mindössze öt, kifejezetten gyermekeknek szánt gyógyszert azonosított a fejlesztési portfólióban.
Az antimikrobiális fejlesztési projekteknek mindössze 13 százaléka irányul az öt év alatti gyerekekre, ami a jelentés szerint a gyermekgyógyászati engedélyezés jelentős csúszását eredményezi, még a már létező antibiotikumok esetében is. A 2000 óta bevezetett új antibiotikumok mindössze 10 százaléka rendelkezik gyermekgyógyászati indikációval.
A jelentés szerint a gyerekbarát gyógyszerformák engedélyezése éveket vehet igénybe, miközben az alacsony és közepes jövedelmű országokban a már meglévő antibiotikumok elérhetősége is gyakran elégtelen.
Mi következik?
A jelentés hét, a fejlesztés késői fázisában járó innovatív projektet is azonosított, amelyek jelentős potenciállal bírnak a gyógyszerrezisztens fertőzések ellen.
Három közülük nagy, kutatásalapú vállalatok – a GSK, az Otsuka és a Shionogi –, négy pedig kis- és középvállalkozások, a BioVersys, az F2G, az Innoviva és a Venatorx fejlesztése.
Az elemzés ugyanakkor figyelmeztet: a biztató projektek ellenére továbbra is kevés olyan innovatív antimikrobiális készítmény fejlesztése folyik, amely képes áttörni a rezisztenciát, amikor a régebbi szerek már hatástalanná válnak.
„Az iparági erőfeszítések nem tudnak a szükséges ütemben és léptékben előrehaladni globális és nemzeti szintű reformok nélkül – különösen a közbeszerzés, a finanszírozás és a szabályozás terén” – hangsúlyozza a jelentés.
A szerzők hozzátették: amíg az antibiotikumok felfedezését nem olyan mértékben finanszírozzák, amely arányban áll az AMR által jelentett fenyegetéssel, az erőfeszítések továbbra is utólagos reagálásra korlátozódnak a megelőző lépések helyett, ami pénzbe és emberéletekbe kerül.