Grönland kormánya ismét hangsúlyozta, hogy szükség van külföldi egészségügyi dolgozókra és az egészségügyi rendszer megerősítésére, miután egy amerikai közlés szerint az országban a betegeket nem kezelik megfelelően.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kórházhajót akar küldeni Grönlandra, „hogy gondoskodjon a sok emberről, akik betegek, és akikről ott nem gondoskodnak” – írta február 22-én a Truth Socialen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen elutasította az ajánlatot, mondván, hogy az ország egészségügye mindenki számára ingyenes, olyasmi, amit az Egyesült Államok nem tud biztosítani.
Trump állításai azonban nem teljesen a semmiből jönnek. Grönland régóta küzd azzal, hogy elegendő egészségügyi dolgozót toborozzon és meg is tartson. A kormány olyan intézkedésekkel próbálja kezelni a problémát, mint például a szakemberek tartózkodási engedélyének megkönnyítése.
Anna Wangenheim, Grönland egészségügyi és fogyatékosságügyi minisztere a Facebookon (forrás: angol) reagált: dolgoznak az egészségügyi rendszer megerősítésén, és egyre nagyobb a politikai akarat arra, hogy még több külföldi egészségügyi szakembert toborozzanak.
Wangenheim hozzátette, hogy Grönland nem utasít el semmilyen segítséget, „még az Egyesült Államoktól sem”. Azok az egészségügyi szakemberek, akik szeretnének az országban dolgozni, és tiszteletben tartják a betegeket, a nyelvet és a kultúrát, szívesen látottak.
2026. január 1-jén Grönland lakossága meghaladta az 56 ezret, a lakók pedig hatalmas területen szétszórva élnek. Ez a világ legritkábban lakott területe. Körülbelül 20 ezren élnek a fővárosban, Nuukban, a többiek pedig távoli kisvárosokban és településeken oszlanak meg.
Az egészségügyi teher
2023-ban Grönlandon a betegségek okozta teher, amelyet a 100 ezer főre jutó, egészségben leélt életévekben kifejezett mutatóval (DALY) mérnek, 38 715 volt. Egy DALY egy elveszített, egészségben eltöltött évet jelent.
Dániában ugyanez az érték 30 931, az európai átlag pedig 36 863 volt.
Becslések szerint 2023-ban a grönlandi lakosság mintegy 1,5 százaléka élt rákkal, 18,8 százaléka pedig valamilyen mentális zavarral – mindkét arány meghaladja az uniós átlagot.
A várható élettartam is elmarad Európától. Egy Grönlandon születő fiú 69,3, egy újszülött lány 73,9 évre számíthat, ami jóval alacsonyabb a 81,7 éves európai átlagnál.
Hogyan szerveződik az egészségügyi rendszer?
Az egészségügy mintegy 70 helyszínen működik. Körülbelül 120 orvosi állás van, de ezek közül csak nagyjából 60-at töltenek be állandó munkatársak.
A 300 ápolói állásból 200 tekinthető állandónak a Trap Greenland, az országot bemutató digitális enciklopédia szerint.
A rendszert öt régióra osztották, mindegyiket egy regionális kórház látja el. A nuuki Ingrid királynő kórháza egyszerre regionális kórház a Sermersooq régió számára és az országos klinika szerepét is betölti.
„Nuukon kívül a rendszer gerincét a háziorvosi ellátás adja” – mondta Henrik Hansen, Grönland Egészségügyi és Fogyatékosságügyi Minisztériumának orvosi tanácsadója az Euronews Healthnek.
Dániából rendszeresen utaznak szakemberek Grönlandra, hogy összetettebb beavatkozásokat végezzenek, például szemészeti műtéteket. A legtöbb egyéb sebészeti beavatkozást, a belgyógyászati ellátást és a pszichiátriát a nuuki kórházban végzik.
Az egészségügy 1992 óta grönlandi hatáskörbe tartozik. Bizonyos szolgáltatások azonban máig nem érhetők el a területen.
Az egészségügyi ellátás kihívásai
Grönland egészségügyi rendszere a legtöbb alapvető egészségügyi problémát képes kezelni. A bonyolultabb beavatkozások, a magas szintű specializált kezelések és az összetett ellátás viszont a szomszédos Dániában zajlik.
Hansen elmagyarázta, hogy a rákos betegeknek felajánlják, hogy Dániában részesüljenek olyan korszerű kezelésekben, mint például a sugárterápia, mivel Grönland nincs felkészülve radioaktív anyagok kezelésére.
Az olyan invazív kardiológiai beavatkozások, mint az angioplasztika, az elzáródott erek stentelése vagy a billentyűcsere, szintén nem érhetők el a térségben a szív- és érrendszeri betegek számára. Ugyanígy nincs lehetőség hemodialízisre vagy veseátültetésre sem a vesebetegséggel élőknek.
A grönlandi Egészségügyi Tanács 2025-ös éves jelentésében megjegyezte, hogy továbbra is cél, hogy az ellátás minél nagyobb része a betegek lakóhelyéhez közel történjen. Csak azokat az eseteket kellene az Ingrid királynő kórházban kezelni, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, és csak az onnan is kikerülő, túl összetett eseteket kellene Dániába utalni.
Ugyanakkor – tette hozzá a Tanács – minél specializáltabb egy kezelés, annál nehezebb helyben biztosítani, nemcsak a személyzeti, hanem az infrastrukturális és a szabályozási követelmények miatt is.
A telemedicina szerepe
A földrajzi adottságok továbbra is Grönland egyik legnagyobb akadályát jelentik. Egyes településekről napokig, sőt hetekig is eltarthat, mire eljutnak egy olyan városba, ahol orvos és egészségügyi létesítmények működnek, és az időjárási viszonyok gyakran okoznak késéseket.
„A telemedicina bizonyos mértékig megváltoztatta a személyes találkozás szükségességét. Például a bőrbetegségeket ma már dániai szakemberek telemedicinás támogatásával diagnosztizáljuk” – tette hozzá Hansen.
A grönlandi Egészségügyi Szolgálat 2023-ban indította el a Puisa nevű alkalmazást, hogy biztonságos videokonzultációkat tegyen lehetővé az otthon tartózkodó betegek és az egészségügyi szakemberek között, és így elérje az ország legeldugottabb térségeit is.