Az elhízottaknak 70%-kal nagyobb a kockázatuk súlyos fertőzésekre, és a fertőző betegségek világszintű haláleseteinek tizede az elhízáshoz köthető egy új tanulmány szerint.
Az elhízott embereknél 70 százalékkal nagyobb a súlyos fertőző betegségek kockázata egy új tanulmány szerint.
Az influenza, a Covid–19, a tüdőgyulladás vagy a gyomor-bélhurut jellegű fertőző betegségek miatti kórházi kezelés vagy halál valószínűsége emelkedik az elhízottak körében a The Lancet folyóiratban megjelent új tanulmány szerint.
„Mivel világszerte várhatóan tovább nő az elhízás aránya, ezzel együtt emelkedni fog az elhízással összefüggő fertőző betegségek miatti halálesetek és kórházi kezelések száma is” – mondta a tanulmány szerzője, a Helsinki Egyetem kutatója, Solja Nyberg.
Hozzátette, hogy a súlyos fertőzések és az elhízással összefüggő egyéb egészségügyi problémák kockázatának csökkentéséhez sürgősen olyan intézkedésekre van szükség, amelyek támogatják az egészséges életmódot és a testsúlycsökkentést, többek között a megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés és a fizikai aktivitás lehetőségeinek bővítésével.
A kutatás több mint 67 ezer finn felnőtt és több mint 470 ezer, az Egyesült Királyságban működő UK Biobank adatbázisában szereplő felnőtt adatait elemezte, hogy feltárja az összefüggést az elhízás és a súlyos fertőző betegségek között.
A kutatók a vizsgálat elején megmérték a résztvevők testtömegindexét (BMI), majd három csoportba sorolták őket: normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott.
Az elhízottakat később I. (30–34,9 kg/m2), II. (35–39,9 kg/m2) és III. (≥40,0 kg/m2) osztályba sorolták.
A résztvevőket átlagosan 13–14 éven át követték nyomon.
A tanulmány szerint az elhízott emberek esetében 70 százalékkal nagyobb volt bármely fertőző betegség miatti kórházi kezelés vagy halál kockázata, mint az egészséges testsúlyúaknál, akiknek BMI-je 18,5 és 24,9 között volt.
A kutatók azt látták, hogy a kockázat folyamatosan nőtt a testsúly emelkedésével. A legsúlyosabban elhízottak – BMI ≥40 kg/m² – kockázata háromszorosa volt a normál testsúlyúakénak.
„Az a megállapításunk, hogy az elhízás számos fertőző betegség kockázati tényezője, arra utal, hogy széles körű biológiai mechanizmusok állhatnak a háttérben” – mondta Mika Kivimäki, a tanulmány vezetője a University College London intézményéből.
Hozzátette, hogy elképzelhető: az elhízás gyengíti az immunrendszer védekezőképességét a fertőző baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal vagy gombákkal szemben, ami súlyosabb betegségekhez vezethet.
Kivimäki ugyanakkor megjegyezte, hogy további kutatásokra van szükség az ezek mögött az összefüggések mögött álló mechanizmusok megerősítéséhez.
A tanulmánynak vannak korlátai is. Megfigyeléses vizsgálat lévén az összefüggésekből nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni. A szerzők arra is rámutattak, hogy mivel az elemzés a BMI-re épült, nem tudta teljes mértékben megragadni az olyan tényezőket, mint a zsíreloszlás vagy az anyagcsere-zavarok.
Mit jelent mindez globális szinten?
A kockázati arányokat a globális elhízási és fertőzőbetegség-halálozási adatokra vetítve a kutatók úgy becsülték, hogy világszerte a fertőzésekkel összefüggő halálesetek 9–11 százaléka potenciálisan megelőzhető lenne az elhízás visszaszorításával.
Az országok között jelentős eltérések mutatkoznak. Az Egyesült Államokban a fertőzéses halálozások 25,7 százaléka köthető az elhízáshoz, ami a legmagasabb arány.
Spanyolországban ez az arány 21,2 százalék, az Egyesült Királyságban 17,4 százalék, Németországban pedig 14,7 százalék.
India és Kína mutatta a legalacsonyabb terhet, 9, illetve 3,8 százalékkal.
Elhízás Európában
Európa-szerte emelkedik az elhízás aránya.
Az uniós adatok szerint az európai felnőttek körülbelül 17 százaléka elhízott, és összességében 51 százalékuk túlsúlyos; ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „elhízási járványnak” nevezte.
A WHO Európai Regionális Irodájának célja az volt, hogy 2025-re a felnőttkori elhízás aránya ne emelkedjen a 2010-es szint fölé, ám egyetlen európai országnak sem sikerült ezt teljesítenie; az elhízás gyakorisága 1975 óta 138 százalékkal nőtt.
A 2022–2030-as, nem fertőző betegségekre vonatkozó cselekvési terv új céljai között szerepel, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenjen az átlagos BMI, és sikerüljön megállítani a gyermekek elhízását.