Egy csaknem 100 ezer nőt vizsgáló tanulmány szerint az MI segítségével több, gyorsan növekvő, nehezen kezelhető mellrákot azonosítottak.
Egy nagyszabású svéd emlőszűrési vizsgálat eredményei szerint a mesterséges intelligencia segíthet az agresszív emlőrákok korábbi felismerésében, és csökkentheti a túlterhelt orvosokra nehezedő nyomást.
A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány csaknem 100 ezer, 40 és 80 év közötti nő adatait elemezte, akik 2021 áprilisa és 2022 decembere között részt vettek Svédország országos emlőszűrőprogramjában.
A mammográfia széles körben a leghatékonyabb módszernek számít az emlőrák korai felismerésére és a halálozás csökkentésére, az európai irányelvek pedig előírják, hogy a felvételeket két radiológusnak egymástól függetlenül kell értékelnie.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy az emlőrákos esetek 20–30 százalékát a két rutinszűrés közötti időszakban diagnosztizálják. Ezeket az úgynevezett „intervallumrákokat” általában gyorsabb növekedés, előrehaladottabb stádiumú diagnózis és nehezebb kezelhetőség jellemzi.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A vizsgálatban a nőket véletlenszerűen osztották be vagy a két radiológus által végzett, hagyományos szűrésre, vagy egy MI-vel támogatott eljárásra, amelyben a mesterséges intelligencia megjelölte a mammográfiás felvételeken a gyanús területeket, a végső döntést pedig egy radiológus hozta meg.
Az MI-vel támogatott csoportban két év alatt 11-gyel kevesebb intervallumrákot észleltek – ez 12 százalékos csökkenést jelent a hagyományos szűréshez képest –, és több daganatot sikerült a rutinszűrések során kimutatni.
A vizsgálat egyik kutatója, Jessie Gommers a Radboud Egyetemi Orvosi Központból elmondta, hogy a mesterséges intelligencia inkább segédeszközként működött, nem pedig helyettesítőként. „Az MI a mammográfiás felvételeken kiemelte a gyanús területeket, ami segítette a radiológusokat az értelmezésben, miközben a végső behívási döntést továbbra is a radiológusok hozták meg” – magyarázta.
Mivel az MI-vel támogatott felvételeket csak egy radiológus értékelte, a módszer a munkaterhelést is csökkentette. A vizsgálat korábbi eredményei 44 százalékos csökkenést mutattak a radiológusok leterheltségében, ami a kutatók szerint különösen értékes lehet azokon az egészségügyi intézményekben, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek.
Gommers szerint az intervallumrákok számának visszaesése különösen jelentős, hiszen „ezek a daganatok köztudottan agresszívebbek, és rosszabb betegségkimenetellel járnak”.
Minden huszadik nőnél diagnosztizálnak élete során emlőrákot, így ez a nők körében a leggyakoribb daganattípus.
2022-ben világszerte becslések szerint 2,3 millió nőnél állapítottak meg emlőrákot, és mintegy 670 ezren haltak meg a betegség következtében. Egyedül Európában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közel 558 ezer új esetet regisztrált abban az évben.
Leválthatja-e az MI az orvosokat?
Noha Svédország és Dánia egyes részein már bevezetik az MI-vel támogatott mammográfiát, a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem alkalmas az emberi ellenőrzés kiváltására, és további bizonyítékokra van szükség használatához.
Független szakértők szintén óvatosságra intettek a technológia szélesebb körű, globális bevezetésével kapcsolatban. Olga Oikonomidou, az Edinburgh-i Egyetem Rákközpontjának vezető kutatója és az emlőrákkal kapcsolatos vizsgálatok irányítója rámutatott: a mostani vizsgálat elsősorban arra kereste a választ, hogy az MI segítheti-e a radiológusokat „gyorsabban és hatékonyabban” dolgozni, nem pedig arra, hogy helyettesítse őket.
Figyelmeztetett arra is, hogy az MI-rendszerek között óriási különbségek vannak, ezért azokat a gyógyszerekhez hasonló szigorúsággal kell tesztelni, és semmiképpen sem tekinthetők olcsó megoldásnak.