Egy új tanulmány szerint a káromkodás javíthatja a fizikai teljesítményt: fókuszt, magabiztosságot ad, és kevésbé vonja el az emberek figyelmét.
Úgy káromkodni, mint egy matróz, az illedelmes társaságban általában rosszallást vált ki. A kutatók szerint azonban ez akár kulcs lehet a jobb fizikai teljesítményhez.
Egy új tanulmány, amely az American Psychologist folyóiratban jelent meg, azt állapította meg, hogy a káromkodás segít jobb teljesítményt nyújtani fizikai feladatok során. A résztvevők arról számoltak be, hogy ettől magabiztosabbnak és összeszedettebbnek érezték magukat.
Más szóval: ha legközelebb az edzőteremben kísértést érez, hogy kimondjon egy f-betűs káromkodást, a tudósok szerint tegye meg bátran.
„Sok helyzetben az emberek tudatosan vagy tudattalanul visszafogják magukat, és nem használják ki teljes erejüket” mondta közleményében Richard Stephens, a brit Keele Egyetem pszichológia szakának vezető oktatója.
„A káromkodás könnyen elérhető eszköz arra, hogy fókuszáltabbnak, magabiztosabbnak és kevésbé szétszórtnak érezzük magunkat, és hogy egy kicsit inkább beleálljunk a feladatba” tette hozzá.
A tanulmány egy kiterjedt kutatási anyagra épül, amely már összefüggést mutat a káromkodás és a javuló fizikai teljesítmény között. A kutatók most először arra koncentráltak, mi állhat e kapcsolat mögött.
Stephens és a Keele Egyetem, valamint a huntsville-i Alabamai Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a káromkodás gátlásoktól mentes gondolkodásmódba hozhatja az embereket, amelyet úgy határoznak meg, mint „ideiglenes hajlam az inkább alulkontrollált, nem pedig túlkontrollált viselkedések felé”.
„A káromkodással lerázzuk a társadalmi korlátokat, és megengedjük magunknak, hogy különböző helyzetekben nagyobb erővel törjünk elő” mondta Stephens.
A vizsgálat két külön kísérletben 192 résztvevőt arra kért, hogy székből végezhető fekvőtámasz közben két másodpercenként ismételjenek vagy egy általuk választott káromkodást, vagy egy semleges szót.
Ezután a kutatók megkérdezték a résztvevőket a feladat közben tapasztalt mentális állapotukról, például arról, mennyire voltak fókuszáltak vagy magabiztosak, illetve mennyire találták viccesnek a gyakorlatot.
Összességében azok, akik káromkodtak, szignifikánsan tovább tudták megtartani saját testsúlyukat, mint azok, akik semleges szót ismételtek.
Arról számoltak be, hogy magabiztosabbnak érezték magukat, és kevésbé terelte el más gondolat a figyelmüket. A résztvevők azt is megjegyezték, hogy elértek egyfajta „pszichológiai flow” állapotot, vagyis kellemes elmerülést az éppen végzett tevékenységben.
„Ezek az eredmények segítenek megmagyarázni, miért olyan gyakori a káromkodás” mondta Stephens.
„A káromkodás szó szerint kalóriamentes, drogmentes, olcsó és könnyen hozzáférhető eszköz a kezünkben, amikor teljesítménynövelésre van szükségünk.”