Laurynas Karpus, Vykintas Jauniškis és Irmantas Rokaitis kifejlesztett egy mesterséges intelligencia alapú enzimtervezési eszközt, amely forradalmasíthatja az egészségügyet, a fenntarthatóságot és a gyártást.
HIRDETÉS
Napjaink számos orvosi, ipari és környezetvédelmi fejlesztése mögött az enzimek állnak, – a hagyományos enzimtervezési módszerek azonban elérik határaikat. Itt jön a képbe Laurynas Karpus (30), Vykintas Jauniškis (29) és Irmantas Rokaitis (28).
Ezek a litván innovátorok úttörő munkát végeztek egy mesterséges intelligenciával működő platform létrehozásában, amely a semmiből egyedi enzimeket generál, a természet sablonjainak korlátaitól mentesen. Úttörő találmányuknak köszönhetően bekerültek az Európai Szabadalmi Hivatal 2025-ös Fiatal Feltalálók Díjának tíz legjobb "A Holnap Alakítói" közé.
Formabontás az enzimtervezésben
A Biomatter nevű cégük által kifejlesztett eszközük az Intelligent Architecture™ platform néven ismert. Nem csak a természet által már kínált enzimeket módosítja – teljesen új enzimeket hoz létre, amelyeket speciális ipari és orvosi felhasználásra terveztek.
„Az új enzimtervezés technológiájának megteremtésével, amelynek csak a képzeletünk szab határt, a 21. század egészségügyi és fenntarthatósági problémáinak megoldása szempontjából kulcsfontosságú szűk keresztmetszetet oldunk fel” - mondta a trió közös nyilatkozatában.
A platform kombinálja a gépi tanulást, a fizikai alapú modellezést és a kísérleti tesztelést, hogy folyamatosan javítsa az enzimek eredményeit. Az eredmény? Méretezhető, hatékony és nagymértékben testre szabott biológiai eszközök, amelyek a gyógyszerfejlesztéstől a zöld kémiáig mindent felgyorsíthatnak.
A hallgatói együttműködéstől az iparági zavarokig
Az út 2017-ben kezdődött a Vilniusi Egyetem Biotechnológiai Intézetében, ahol a trió együttműködött a korai mesterséges intelligencia enzimgeneráló modelleken. Az egyik első áttörésük a ProteinGAN volt, egy gépi tanulási modell, amely bebizonyította, hogy lehetséges új, funkcionális enzimek előállítása. Ez a siker vezetett ahhoz, hogy 2018-ban Rolandas Meškys és Donatas Repečka tudósokkal együtt megalapítsák a Biomattert.
A Biomatter azóta olyan vezető biotechnológiai vállalatokkal lépett partnerségre, mint a Kirin, az emberi tej oligoszacharidok (HMO-k) – a csecsemők egészségéhez nélkülözhetetlen tápanyagok előállítása érdekében – valamint az ArcticZymes Technologies-szal, hogy jobb enzimeket fejlesszen ki a génterápia, a vakcinagyártás és a biotechnológiai feldolgozás számára.
„Célunk, hogy az enzimtechnológiát gyorsabbá és olcsóbbá tegyük, és olyan problémát oldjunk meg, amelyet korábban nem lehetett megoldani” - mondja Rokaitis, hangsúlyozva, hogy a Biomatter a hagyományos mérnöki tevékenységen túlmenően speciális ipari igényeket is ki tud elégíteni a területen. „Minden egyes általunk épített enzim képes forradalmasítani az iparág adott részét, és sokkal fenntarthatóbbá tenni azt” - teszi hozzá Karpus.
Egyedi enzimek mint a fenntarthatóság katalizátorai
Munkájuk sorsdöntő időpontban érkezik. Mivel az enzimpiac a 2025-ös 10 milliárd euróról 2034-re várhatóan 15 milliárd euróra nő, az új generációs enzimmegoldások iránti igény kritikus fontosságú. Ráadásul a litván csapat innovációja támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljait – különösen a 3. fenntartható fejlődési célt (jó egészség és jólét) és a 9. fenntartható fejlődési célt (ipar, innováció és infrastruktúra).
A Biomatter mesterséges intelligenciával módosított enzimjei nem csupán tudományos előrelépést jelentenek – hanem egy alkalmazkodóbb és fenntarthatóbb jövő ígéretét is.
Karpus szerint ez a jövő - és az ehhez való hozzáállásunk – legalább annyira a gondolkodásmódról, mint a tudományról szól: „Azt tanácsolnám a fiatalabb generációknak, hogy ne féljenek az építkezéstől, mert a jövő nincs kőbe vésve: a jövő az, amit ti csináltok belőle.”