Remény, dopamin és a titokzatos „Perfecth”: Euronews Culture őszi zenei ajánlója

Eddig kifejezetten erős évünk van új albummegjelenések szempontjából, Jill Scott-tól érkező neo-soul csemegével az ír Kneecap trió mámorító hiphopjával, Olivia Rodrigo ágyugráló popjával, és Phoebe Bridgersszel, aki pályafutása eddigi legjobb albumát szállította – hogy csak néhányat említsünk.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

És 2026 még korántsem ért véget...

Miután már összeállítottuk önöknek gigantikus őszi filmelőzetesünket, amelyben azokat az alkotásokat emeltük ki, amelyekért érdemes rohanni a moziba, itt az idő, hogy a zenék terén is előre tekintsünk a zsúfolt megjelenési naptárra.

Kiválogattunk 15, felfokozott várakozás övezte lemezt, amelyet nem érdemes kihagyni az év vége előtt.

Ezra Collective – Here Because Of Hope

Megjelenés dátuma: szeptember 18.

A MOBO- és Mercury-díjas brit jazz–afrobeat–soul kvintett kiváló 2024-es albumát, a ‘Dance, No One’s Watching’ lemezt most egy régóta várt, negyedik nagylemezzel folytatja. Miután tavaly az első jazzzenekarként nyerték el az Év együttese díjat a Brit Awardson, az Ezra Collective abban bízik, hogy ismét lenyűgözi rajongóit „pályafutásuk legambiciózusabb és legszemélyesebb lemezével”. A sajtóközlemény szerint a ‘Here Because Of Hope’ „három spirituális és földrajzi tételre” tagolódik, az album pedig a fekete emberek kontinenseken és évtizedeken átívelő vándorlását igyekszik követni – „Afrika zenéjétől a Karib-tenger ritmusain át egészen a londoni utcákig”. Alig várjuk.

Beck – Ride Lonesome

Megjelenés dátuma: szeptember 18.

A 2015-ös, Grammy-díjas Év albuma, a ‘Morning Phase’ után Beck termése enyhén szólva visszafogott volt. A 2017-es 'Colors' egy felemás, erősen nyolcvanas évekre hajazó próbálkozás lett, a 2019-es 'Hyperspace' pedig ugyan működött szintipop együttműködési kísérletként, de hiányzott belőle korábbi munkáinak összetettsége. Bízzunk benne, hogy az idei év jobban sikerül... Már megjelent a Valentin-nap tematikájú válogatásalbuma, az ‘Everybody’s Gotta Learn Sometime’ – ami kifejezetten üdítő volt –, és hamarosan befut 15. stúdiólemeze, a ‘Ride Lonesome’ is. Az eddig kiadott kislemezek – a country-hangolású ‘Ride Lonesome’ és a finom ‘Disappearing Act’ – a ‘Sea Change’ / ‘Morning Phase’ melankóliáját idézik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ismét Nigel Godrich kever, jó eséllyel formába lendülhet.

Tove Lo – Estrus

Megjelenés dátuma: szeptember 18.

A svéd popsztár, Tove Lo elmondta, hogy hatodik albumának címe a tüzelő állapotban lévő állatra utal. „Ősi, egymásnak ellentmondó érzelmi káosz. Az elmém és a testem mást akar, mindent akar” – fogalmazott a ‘Talking Body’ énekesnője, hozzátéve: „Nincsenek jó tanácsok ezen az albumon... csak rengeteg érzés, megoldások nélkül.” Ez az utóbbi mondat lett az ‘Estrus’ nyitódalának címe is, amelyet a vezető kislemez, a ‘I’m Your Girl Right?’ (forrás: angol) követ – egy lendületes táncdal, amely remélhetőleg világszerte pörög majd a klubokban. Nagyon kíváncsiak vagyunk a folytatásra, Tove Lo ugyanis továbbra is irigylésre méltóan szállítja egymás után az euforikus, érzéki slágereket – és továbbra is érthetetlen módon alulértékelt marad.

Agnes Obel - The Meaning Of Flowers

Megjelenés dátuma: szeptember 18.

Rengeteg album jelenik meg 18-án... De az egyik, amely miatt igazán izgatottak vagyunk, Agnes Obel ötödik lemeze, a ‘The Meaning Of Flowers’ – az első 2020 óta. Az Euronews Culture-nél régóta rajongunk a dán dalszerző-énekesnőért: 2016-os ‘Citizen Of Glass’ albumát például beválogattuk a 21. század legjobb európai albumait összegyűjtő listánkba. Elmerülős kamerapopja sosem hagyja cserben a hallgatót, és az új, rétegzett ‘Laymelli’ kislemez alapján most is atmoszferikus élményben lehet részünk – egy olyan lemezzel, amelyet állítólag az anyaság és az átváltozás témái, valamint Hannah Arendt és Emanuele Coccia filozófiai gondolatai ihlettek. Hallgassa meg a ‘Laymelli’ (forrás: angol) dalt, és próbálja meg azt állítani, hogy még nem került a hatása alá.

M83 – I Wrote You A Letter

Megjelenés dátuma: szeptember 25.

Lehet, hogy idén emlékezteti a francia M83 az elektronikus színtért arra, hogy még mindig számolni kell velük? Reméljük... Anthony Gonzalez tizedik stúdióalbuma egy csalódást keltő sorozat után érkezik: ide tartozik a beszédes című 'Junk' (2016), a nagyon közepes 'DSVII' (2019), valamint a kissé iránykorrekciót jelentő, de aligha izgalomba hozó ‘Fantasy’ (2023). Valójában nem túlzás azt állítani, hogy az M83-nak 2011-es ‘Hurry Up, We’re Dreaming’ óta nem volt igazán energikus megjelenése, és sok rajongó még mindig a kétezres évek elejének aranykorát siratja, a ‘Dead Cities, Red Seas & Lost Ghosts’ és a ‘Before The Dawn Heals Us’ egymást követő diadalait. Reméljük, hogy a címben szereplő levél jó híreket hoz.

Soft Cell – Danceteria

Megjelenés dátuma: szeptember 25.

A legendás brit szintipopduó, a Soft Cell a búcsúlemezére készül, miután tavaly meghalt az együttes társalapítója, Dave Ball. A zenekar hatodik és egyben utolsó stúdióalbuma, a ‘Danceteria’ még Ball halála előtt készült el, és remélhetőleg méltó emléket állít neki. „Dave nélkül több Soft Cell-felvétel nem készülhet, ez nem lehetséges” – mondta az énekes, Marc Almond. „A szomorú valóság az, hogy Dave Ball a Soft Cell fele volt, és a koncertektől eltekintve nem tudok nélküle Soft Cell-dalokat írni.” A cím és az eddig megjelent kislemezek alapján joggal mondhatjuk, hogy az album a nyolcvanas évek New York-i klubszínterének szellemét idézi meg – akárcsak Madonna legutóbbi lemeze.

The Avalanches – No Bad Memories

Megjelenés dátuma: október 16.

Az Avalanches plunderfonikus géniuszainak rajongóinak 16 hosszú évet kellett várniuk az alapmű ‘Since I Left You’ után egy igazán méltó folytatásra. A 2016-os 'Wildflower' játékos, örömteli visszatérés volt, de nem ütött akkorát; és könnyen megbocsátható, ha valaki nem is tudta, hogy jött egy harmadik album is, mert a 2020-as, némiképp alulértékelt ‘We Will Always Love You’ nem kavart nagy hullámokat. A „reklámszlogenek nosztalgikus vonzásának, védjegyes indítóhangoknak és rég elfeledett hanglogóknak szentelt, ambivalens ódaként” beharangozott negyedik album remélhetőleg helyrehozza ezt a hibát. Olyan vendégek szerepelnek rajta, mint Karen O, Jamie xx, Jessy Lanza és Nikki Nair, és nem kevesebb mint 31 számot vonultat fel. Vagyis most komolyan veszik a dolgot.

Eels – Cookie Happened

Megjelenés dátuma: október 16.

Több mint egy évtizede, szinte óraszerű pontossággal, kétévente kapunk egy új Eels-albumot. És ahogy a listán szereplő néhány másik előadónak, Mark Oliver „E” Everettnek is ráférne idén egy igazi visszatérés, mert az utóbbi időszak nem sikerült fényesen. A ‘The Deconstruction’ (2018) elmaradt az életmű korábbi csúcspontjaitól; az ‘Earth To Dora’ (2020) túlságosan is ismerősnek hatott; az ‘Extreme Witchcraft’ (2022) meglehetősen nyomasztó lett; az ‘Eels Time!’ (2024) pedig alig hagyott nyomot. Szorítunk E-nek, hiszen az évek során néhány elképesztő történetmesélő gyöngyszemmel ajándékozott meg minket, és a ‘Cookie Happened’ könnyen lehet, hogy visszahozza a régi formát. Már most pluszpont, hogy a Szezám utca Süti Szörnye is hatással volt az albumra. És akkor a borítóról még nem is beszéltünk: az egyszerűen zseniális.

Rachel Chinouriri – I Think I Spoke Too Soon

Megjelenés dátuma: október 16.

A brit dalszerző-énekes, Rachel Chinouriri a kritikailag ünnepelt, alternatív indie pop debütálása, a ‘What A Devastating Turn Of Events’ (2024) után jelenteti meg az ‘I Think I Spoke Too Soon’ című lemezét. A második albumon többek között Mary Weitz és Lucy Dacus is közreműködik, az elsőként megjelent ‘One Song Away From Crying’ (forrás: angol) pedig arra utal, hogy a gitároktól valamelyest elmozdul, és jobban ráerősít a szintikre. A dal azt a túlságosan is ismerős pillanatot idézi fel a táncparketten, amikor „soha nem nézett ki jobban”, de „soha nem érezte magát rosszabbul”. Eddig remekül szól, és érdemes megjegyezni, hogy Chinouriri épp Európában turnézik, szeptemberi állomásokkal Dublinban, Londonban, Brüsszelben, Párizsban és Berlinben. Ha sikerül jegyet szereznie, igazán szerencsésnek mondhatja magát.

Fontaines D.C. – Dopamine Chamber

Megjelenés dátuma: október 16.

Ez aztán a sűrű októberi megjelenési nap... és ezek közül ez az az album, amelyet a leginkább várunk. Minden egyes Fontaines D.C.-lemez megjelenése hatalmas előrelépést jelentett dalszerzésben és hangzásban egyaránt. 2019-es debütálásuk, a ‘Dogrel’ óta egyre feljebb lépnek a ranglétrán, és a 2024-es ‘Romance’ már igazi megkoronázásnak tűnt. Semmi nem utal arra, hogy az ír indie-hősök ne folytatnák győzelmi sorozatukat az ötödik nagylemezzel, a ‘Dopamine Chamber’-rel, amely minden bizonnyal tovább erősíti majd pozíciójukat mint az egyik legizgalmasabb kortárs zenekar. Az új számok közül a ‘Marianne’-t és a ‘Six Shot Morning’-ot már élőben is bemutatták. Spoiler: mindkettő briliáns, Depeche Mode-os, erősen szintis, noir-hangzású darab. Reméljük, hogy a teljes album tracklistája hasonlóan megdolgoztatja majd az agyunk jutalmazó rendszerét.

Editors – Surface, Echo & Sound

Megjelenés dátuma: október 30.

A Foo Fighters ‘Echoes, Silence, Patience & Grace’ címére rímelő ‘Surface, Echo & Sound’ az Editors nyolcadik stúdióalbuma, amely akár a nyersebb, rockosabb hangzás felé való visszafordulást is jelezheti. A 2022-es, csalódást keltő, new wave / indietronica stílusú ‘EBM’ után a zenekar állítólag vissza akart térni a dalszerzés és a felvételek természetesebb megközelítéséhez, a kezdeti időszak szelleméhez. Zene füleinknek, és a rajongók bizonyára örülnének, ha a ‘Surface, Echo & Sound’ felidézné azt a gyakorlatilag hibátlan lemezsorozatot, amelyet ‘The Back Room’, ‘An End Has A Start’ és ‘In This Light And On This Evening’ címmel szállítottak – ezzel pedig azon kevés brit zenekar egyikévé váltak, amelyet nem nyelt el a 2000-es évek rettegett „indie hulladéklerakója”.

Queens of the Stone Age – Perfecth

Megjelenés dátuma: október 30.

„Semmi sem tökéletes ezen a világon, de minden »perfecth«-nek tűnik” – fogalmazott a Queens of the Stone Age frontembere, Josh Homme. „És ez a cím vicces, amikor egy zenekarban vagy, de már nem annyira, amikor egyedül maradsz.” Az ‘Easy Street’ és az ‘Insignificant Other’ dalokkal felvezetett, kilencedik QOTSA-stúdióalbum egy kilencszámos rockopusznak ígérkezik, amely „családról, barátokról és más, jelentős és jelentéktelen emberekről” szól. Eddig úgy tűnik, eltávolodik a zenekar korábbi, súlyosabb hangzásától: az akusztikus ‘Easy Street’ megőrzi ugyan a rájuk jellemző humort, de jóval szelídebb oldalát mutatja a bandának, míg az ‘Insignificant Other’ züllött groovja ellenére sem állhatna távolabb a ‘Songs For The Deaf’ és a ‘...Like Clockwork’ múltbeli dörömbölő csúcspontjaitól.

La Roux - Old Flames

Megjelenés dátuma: november 6.

Elly Jackson énekesnő szintipop projektjétől, a La Roux-tól 2020 óta nem kaptunk új kiadványt. A harmadik album, a ‘Supervision’ frusztráló folytatása volt a listavezető debütáló ‘La Roux’ (2009) és a ‘Trouble In Paradise’ (2014) lemezeknek. Az ‘In For The Kill’ és ‘Bulletproof’ énekesnője remélhetőleg ismét elvarázsolja a rajongókat azzal az új albummal, amelyben egy kapcsolat összeomlását dolgozza fel, valamint a tiltott szerelem és a függőséggel járó magány témáit boncolgatja. Az első ízelítő, az R&B-s beütésű, fülbemászó ‘Cabin Fever’ (forrás: angol) kiváló, és minden esély megvan rá, hogy a készülő La Roux-nagylemez legyen az az év végi poplepés, amelyre vártunk.

Los Bitchos – Los Bitchos & Friends Vol. 1

Megjelenés dátuma: november 13.

A több kontinensről érkező tagokból álló instrumentális zenekar, a Los Bitchos már két remek albumot tett le az asztalra (‘Let The Festivities Begin’ és ‘Talkie Talkie’), amelyeknek köszönhetően olyan előadók előtt léphettek fel, mint a Belle & Sebastian, a King Gizzard & The Lizard Wizard, a Parquet Courts vagy a Wet Leg. Most a trió – Serra Petale gitáros, Josefine Jonsson basszusgitáros és Nic Crawshaw dobos – harmadik nagyszabású projektjében folytatja a kritikusok által is dicsért Cumbia-, rockpop- és latin-amerikai ritmusokból álló elegyét. Van azonban újdonság: ezúttal énekes vendégeket is hívnak. Meglepő fordulat! (Bár a cím erre már finoman utalt.) Egy olyan zenekar esetében, amely sosem tartotta elengedhetetlennek az éneket, ez az irányváltás új dimenziót adhat a munkájuknak; a hangját többek között a King Gizzard tagja, Ambrose Kenny-Smith, a Black Pumasból ismert Adrian Quesada és Kit Sebastian kölcsönzi. November még nagyon messzinek tűnik, ha azt nézzük, mennyire ígéretes ez az anyag...

Labi Siffre – Unfinished Business

Megjelenés dátuma: még nem ismert

Ahogy a leginkább alulértékelt albumok közé válogatott lemezeink kapcsán is írtuk, Labi Siffre zenéje iránt újra megnőtt az érdeklődés – főként annak köszönhetően, hogy néhány dala olyan filmekben tűnt fel, mint a The Holdovers vagy a Sentimental Value. Miközben a brit költő és folkzenész 1972-es ‘Crying Laughing Loving Lying’ albuma lassan megkapja a neki járó, „mestermű” státuszt, 2026 meglepő hírt hozott: a 80 éves művész új lemezzel tér vissza, találó módon ‘Unfinished Business’ címmel. Ez lesz az első nagylemeze 28 év után, és már ízelítőt is kaptunk belőle a gyönyörű zongorás ballada, a ‘Far Away’ (forrás: angol) formájában. Ez az a visszatérés, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni; mi pedig (némi türelmetlenséggel) várjuk a megjelenési dátumot. Addig is újra meghallgatjuk a ‘Crying Laughing Loving Lying’-et, valamint eddigi utolsó kiadványát, az 1998-as, spoken word költészeti gyűjteményt, a ‘Monument’-et, amely szintén bőven megéri az idejét.

Ennyit tehát az előttünk álló hónapokról. Ön melyik albumot várja a legjobban? A legfrissebb zenei hírekért és kritikákért keresse fel a Euronews Culture zenei rovatát, és ne felejtse el megnézni a 2026 eddigi legjobb albumait összegyűjtő válogatásunkat sem.