Egy új, ingyenes eszköz lehetővé teszi a művészek számára, hogy eldöntsék, engedélyezik-e vagy sem képmásuk mesterséges intelligencia általi felhasználását.
Minden nagy technológiai forradalom kiszámíthatatlan, nehezen kezelhető következményekkel jár, gyakran még akkor is, amikor már túl késő cselekedni. A megállíthatatlan mesterséges intelligencia esetében a művészek közötti vita már nem arról szól, hogy léteznie vagy használatban lennie szabad‑e, hanem arról, miként lehet védekezni ellene.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Javier Bardem több alkalommal is nyilvánosan kifejezte elutasítását ezzel a technológiával szemben, mert – saját bevallása szerint – óriási képessége van a valóság manipulálására. Ezért Cate Blanchett-tel és más hollywoodi sztárokkal, köztük Meryl Streeppel, Emma Thompsonnal, Helen Mirrennel, Kristen Stewarttal, George Clooneyval, Viola Davisszel és Tom Hanks-szel együtt csatlakozott egy új online eszközhöz, ahol bármely művész rögzítheti, milyen mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az arca, a hangja, a mozgása vagy akár az ötletei mesterséges intelligencia segítségével átalakíthatók legyenek.
A platform, amelynek Blanchett az egyik társalapítója Nikki Hexummal, Doug Leeds-szel és Eckart Waltherrel együtt, az rslmedia.org nevet viseli, és az emberi beleegyezést azonosító rendszerként működik.
A művésznek vagy tartalomkészítőnek mindössze annyit kell tennie, hogy regisztrál, igazolja a személyazonosságát, és rögzíti a hozzájárulásának szintjét, amelyet három, színekkel jelölt fokozatba sorolnak: zöld, engedélyezett; sárga, bizonyos feltételek – például díjazás – mellett megengedett; vagy piros, tiltott. Így egy gyakorlati információkat tartalmazó, nagy léptékben gépek által is használható adatbázis jön létre.
Az identitás mint szellemi tulajdon
Összességében ez a non‑profit weboldal azon az elven alapul, hogy az emberi identitás is szellemi tulajdon, ezért olyan infrastruktúrának kell léteznie, ahol kézzelfogható és átlátható módon lehet nyilvántartani. Így a mesterségesintelligencia-vállalatok az újonnan kialakuló szabályozási keretek mellett egy kiegészítő eszközhöz is hozzájuthatnak.
Az ausztrál színésznő, Cate Blanchett így mutatta be a kezdeményezést kedden az Európai Parlamentben, ahol 2024-ben elfogadták az Európai Unió mesterségesintelligencia-törvényét, a világ első átfogó, a mesterséges intelligenciát szabályozó jogi keretét.
„Ahhoz, hogy utat találjunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos féktelen lelkesedés és a benne rejlő veszélyek között, a beleegyezésen alapuló biztosítékokra van szükségünk. Nem azért, hogy megállítsuk a technológiai fejlődést – Isten ments –, hanem olyan biztosítékokra, amelyek nagy léptékben, a technológia fejlődésével azonos ütemben tudnak alkalmazkodni. Olyan biztosítékokra, amelyek védik az emberi jogainkat” – mondta Blanchett, aki a rendezvényre a filmrendező Steven Soderbergh társaságában érkezett, aki olyan filmcímek alkotójaként ismert, mint az 'Ocean's Eleven' (2001) filmsorozat, az 'Erin Brockovich' (2000) vagy a 'Presence' (2004).
Egy meggyőző erejű mechanizmus
A színésznő és a rendező Eva Maydell európai parlamenti képviselővel együtt jogi tanácsadókkal, filmrendezőkkel, zenészekkel, jogalkotókkal és a vállalati szektor vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetést, ahol több technológiai szereplő is fenntartásait fejezte ki amiatt, hogy az efféle projektek esetleg gyengíthetik az európai technológiai szektort a rivális országok iparágaihoz képest.
Steven Soderbergh rendező egyértelműen fogalmazott. „Ez nem törvény, nem korlátozás; ez egy meggyőző erejű mechanizmus, amely egyszerű és elegáns módon segít helyesen eljárni” – mondta. A mesterséges intelligencia jelentette veszélyekkel kapcsolatban Soderbergh hozzátette: „Rengeteg olyan dolog van, amit a mesterséges intelligencia nem tud és soha nem is fog tudni megtenni, ezért nem félek tőle, de az embereknek szükségük van valamiféle iránymutatásra.”
Ezt az utat ezek a nagy sztárok nyitották meg, amely most jóval áttekinthetőbbé és járhatóbbá vált alkotók milliói számára.