Az első elődöntőből 10 ország jutott tovább, egyelőre a finnek tűnnek a legesélyesebbnek.
A fogadóirodák favoritjának számító Finnország és további kilenc ország – köztük Izrael – jutott tovább kedden az Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjéből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 15 előadó háromperces produkciókkal lépett színpadra és idén sem maradtak el a látványos showelemek.
A legnagyobb esélyesnek tartott Finnország a „Liekinheitin” („Lángszóró”) című dallal jutott tovább. A produkció Pete Parkkonen popénekes érzelmes énekét és Linda Lampenius hegedűművész energikus színpadi játékát ötvözte.
A szombati döntőbe jutott még Görögország képviseletében Akylas a „Ferto” („Hozd el”) című party-rap dallal, a szerb goth metal zenekar, a Lavina a „Kraj Mene” című számmal, a moldáv folk-rapper Satoshi a „Viva, Moldova!” című dallal, valamint a horvát női formáció, a Lelek az „Andromeda” című produkcióval.
Belgium az este egyik meglepetését okozva szintén továbbjutott, ahogy Horvátország, Litvánia, Lengyelország és Svédország is.
Öt ország számára ugyanakkor véget ért a verseny: Észtország, Grúzia, Montenegró, Portugália és San Marino kiesett az első elődöntő után. San Marino annak ellenére sem jutott tovább, hogy az 1980-as évek popikonja, Boy George is vendégszerepelt Senhit „Superstar” című dalában.
A második elődöntőt csütörtökön rendezik, ahol újabb tíz döntős hely talál gazdára. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország automatikusan kvalifikálta magát a fináléba, mivel a verseny legnagyobb finanszírozói közé tartoznak. Ausztria pedig házigazdaként biztos döntős.
Bojkott árnyékolja be a versenyt
Az idei, 70. verseny mottója a „United by Music” („A zene egyesít”), és összesen 35 ország előadói versenyeznek Bécsben Európa zenei trófeájáért.
A jubileumi évadot azonban komoly ellentétek árnyékolják be. Spanyolország, Írország, Hollandia, Szlovénia és Izland bojkottálja a versenyt tiltakozásul Izrael részvétele miatt.
Az izraeli induló, Noam Bettan a „Michelle” című rockballada előadása közben egyszerre kapott tapsot és kritikus bekiabálásokat a közönségtől, végül azonban bekerült a szombati döntőbe.
A 2024-es, Malmöben rendezett Eurovíziót és a tavalyi, bázeli eseményt is palesztinpárti tüntetések kísérték. A demonstrálók Izrael kizárását követelték a gázai háború miatt. Emellett Izraelt azzal is megvádolták, hogy szabályellenes kampányt folytatott a közönségszavazatok megszerzésére.
A versenyt szervező Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) a szavazási manipulációval kapcsolatos kritikák miatt szigorította a szabályokat. Az egy ember által leadható szavazatok számát 20-ról 10-re csökkentették, és további ellenőrzéseket vezettek be a „gyanús vagy összehangolt szavazási aktivitás” kiszűrésére.
Az EBU ugyanakkor elutasította Izrael kizárását, ami után öt ország decemberben bejelentette, hogy nem vesz részt az idei versenyen.
Az Eurovízió hetére több palesztinpárti demonstrációt is szerveznek, köztük egy „No Stage for Genocide” („Nincs színpad a népirtásnak”) nevű zenei eseményt. A kezdeményezés támogatói arra szólították fel az előadókat, hogy lépjenek vissza a versenytől.
Az öt ország bojkottja komoly pénzügyi és nézettségi veszteséget jelenthet az Eurovízió számára. A szervezők szerint a tavalyi döntőt világszerte 166 millióan követték.
Bulgária, Moldova és Románia idén visszatért a versenybe, miután korábban pénzügyi vagy elvi okok miatt kihagyták az eseményt. A résztvevő országok száma azonban így is csak 35, ami a legalacsonyabb 2003 óta.
Jonathan Hendrickx, a Koppenhágai Egyetem médiakutatója szerint további bojkottok már az Eurovízió rendszerének működését is veszélyeztetnék.