A Vincenzius, Valerius, Benedictus és Felix Benedictus néven ismert katakombaszenteket a 17–18. században Rómából hozták a bajorországi Bad Staffelsteinbe; maradványaikat kora keresztény vértanúknak tartják.
Négy teljes csontváz, selyembe burkolva, arany ékszerekkel, ezüsttel, csipkével és drágakövekkel borítva... A látványtól sok látogató hátán futkos a hideg a dél-németországi Banzban álló katolikus kolostortemplomban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hátborzongató testek – Vincenzius, Valerius, Benedictus és Felix Benedictus – az úgynevezett katakombaszentek földi maradványai, amelyeket a 17. század végén és a 18. században Rómából hoztak a Bad Staffelstein bajor városka közelében álló bencés kolostorba.
Az ereklyék azóta is ki vannak állítva, emlékeztetve arra, hogy a legnehezebb időkben is lehet reményt találni**.**
„A harmincéves háború végén járunk. Szörnyű korszak volt” – magyarázza Walter Ries atya. „A német lakosság háromnegyede egyszerűen elpusztult. A háborúk, járványok stb. itt is rettenetesek voltak. A barokk korában az emberek a mennyek kapuját próbálták megnyitni. Ezért alakítottak ki mindent olyan szépre. Ez afféle menekülés volt a jelentől, amely gyakran elviselhetetlenül borzalmas volt. Ezért öltöztették fel ezeket a kísérteties csontvázakat is ilyen díszesen, és ábrázolták őket a lehető legélettelibben.”
A templom gondnoka, Anita Gottschlich elismeri, hogy a látvány hátborzongató, ugyanakkor arra is rámutat, mennyire maradandó élményt nyújt.
„Valójában kicsit ijesztő” – suttogja, miközben az egyik csontvázra néz, amely mintha üres szemgödreivel visszabámulna rá. „Azt vettem észre, hogy amikor idősebb emberek jönnek ide, akik gyerekként jártak itt, mindig megkeresik a Szent Testeket, mert még emlékeznek rájuk” – teszi hozzá, érzékeltetve, hogy a csontvázak minden korosztályt tartósan lenyűgöznek.
Noha egyes látogatók számára nyugtalanítóak lehetnek, katakombaszentek, más néven Szent Testek ma is sok barokk katolikus templomban és kolostorban megtalálhatók szerte Bajorországban.
A koporsóra emlékeztető üvegvitrinekben bemutatott csontvázak a szomszédos Ausztria, Svájc, Csehország és Olaszország templomaiban is megszokott látványnak számítanak.
A Szent Testek a római katakombákban talált maradványok. A középkori hagyomány szerint ezek a relikviák az ókori, korai keresztény vértanúk földi maradványai, amelyeket a 16. században fedeztek fel a város katakombáiban, jelöletlen sírokban.
„Akkoriban az egyház egyszerűen mindegyiküket szentté nyilvánította” – mondja Ries. „És természetesen sok országban, így Németországban is szerettek volna ilyen szent maradványokat, ereklyéket, mert ez emelte a saját templomuk vagy kolostoruk rangját, és akár zarándokhellyé is tehette azt.”
Azért, hogy a Szent Testek megtekintése valóban különleges élmény legyen, az év nagy részében elrejtik őket: a vitrinek elejére erősített, az egyes csontvázakat ábrázoló faburkolatok takarják el.
Különleges alkalmakkor, például mindenszentek napján azonban leveszik a fedőlapokat, és a Szent Testeket megmutatják a híveknek.