A DNS-technológa megváltoztata az emberi evolúcióról alkotott képet, azt, hogy őseink hogyan érintkeztek más emberfélékkel vagy alfajokhoz tartozó csoportokkal.
Ha a legegyszerűbb magyarázat gyakran a legvalószínűbb, akkor egy új tanulmány szerint a neandervölgyi hímek és az emberi, azaz Homo sapiens sapiens nők azt tették, amit a párok természetes módon tesznek, amikor ugyanazon a területen éltek, vagyis keveredtek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Vajon az emberi nők merészkedtek a neandervölgyi populációkba, vagy a neandervölgyi hímek vonzódtak a nagyobb emberi enklávékhoz? Békés, zavaros, titokzatos vagy akár erőszakos volt ez a kapcsolat?
Amit nem tudunk teljes mértékben, az az, hogy ezek a találkozások pontosan hogyan és miért történtek.
A Science című folyóiratban nemrégiben megjelent jelentés azonban azt mutatja, hogy a neandervölgyi férfiak és az emberi fajhoz tartoző ősnők többször is párosodtak egymással.
"Valahányszor a neandervölgyiek és a modern emberek párosodtak, a hím neandervölgyiek és a humán nők között volt preferencia, szemben a fordítottjával" - mondta a szerző Alexander Platt, aki a Pennsylvaniai Egyetemen foglalkozik genetikával.
Helyszín, helyszín, helyszín
A tudósok onnan tudják, hogy a neandervölgyiek és az emberek párosodtak, mert a legtöbb modern emberben a szubszaharai Afrikán kívül a neandervölgyi DNS egy kis, de jelentős hányada megtalálható - köztük olyan gének, amelyek segíthetnek bizonyos betegségek leküzdésében, másokra viszont fogékonyabbá tesznek bennünket.
De azt is felfedezték, hogy a neandervölgyi DNS nem egyenletesen oszlik el az emberi genomban.
A tudósok úgy gondolják, hogy talán az ezeken a helyeken lévő gének egyszerűen nem voltak hasznosak - vagy akár károsak is lehettek. Az ilyen génmintákkal rendelkező emberek nem élték túl, így ezeket a géneket az evolúció idővel kiszűrte.
Kérdéses volt az is, hogy a két faj hogyan keveredett egymással.
Hogy megpróbálják megoldani a rejtélyt, Platt és munkatársai inkább a neandervölgyi genomot és az emberi DNS-t vizsgálták, amely egy 250 000 évvel ezelőtti "párosodási esemény" során keveredett.
A legvalószínűbb magyarázat a párzási viselkedés. Ez a nemi kromoszómák szülőkről gyermekekre történő átörökítésének módja miatt van, magyarázta Platt. Mivel a nőstényeknek két X-kromoszómájuk van, a férfiaknak pedig egy X- és egy Y-kromoszómájuk, egy populációban átlagosan három X-kromoszómából kettő az emberek anyjától öröklődik.
„Ez nem a darwini legalkalmasabbak túlélésének eredménye. Ez a rész jó, ez a rész rossz, és ezek az emberek túlélték. Valójában ez annak az eredménye, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, és milyen a kultúránk, a társadalmunk és a viselkedésünk." -véli Alexander Platt.
A tudósok talán soha nem fogják megtudni, miért alakultak ki ezek az ősi párosok. De a tanulmány bepillantást enged az emberi evolúció intim múltjába és a hátrahagyott genetikai örökségbe.