A nap, amikor Kölcsey befejezte a Himnuszt

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Csekén a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményének kéziratát. 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában, alcím nélkül. 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel jelent meg.

A költemény hivatalos nemzeti himnusszá válását a magyar alkotmány 1989-es módosítása hozta meg, melynek 75. §-a kimondta, hogy "a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével." A megzenésített változat egyébként 1844 tavaszán született, legelső nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztusában volt a Széchenyi gőzhajó avatásakor.

Legelőször 1985-ben, Fasang Árpád zongoraművész vetette fel, hogy illő lenne megemlékezni a több mint 160 évvel ezelőtti januári napról, amikor Kölcsey befejezte a Himnusz megírását. Fasang szavai szerint "ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is " fogalmazott.

A nap tényleges megünneplésére végül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. A hivatalos emléknappá nyilvánításra azonban még több mint három évtizedet várni kellett.

A parlament végül 2022. december 7-i ülésnapján 191 igen, 1 nem arányban elfogadta az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. A határozat szövege azt is kiemeli, hogy Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye "a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe."

"A kultúra összeköt" - egy héten át

Idén önálló arculatot kap és egyhetes rendezvénysorozattá bővül a magyar kultúra napja, így Kárpát-medence-szerte több helyszínen nemcsak ezen az egyetlen napon, hanem egész héten át programokkal várják a látogatókat a kulturális intézmények. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közlése szerint a cél, hogy "erősítsék a nemzeti identitást az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában, és mindazokban a magyar közösségekben, amelyeknek fontos a magyar kultúra, a magyar hagyomány." A 2026-os eseménysorozat "A kultúra összeköt" mottót kapta.

Idén már harminc múzeum tart nyitva ingyenesen a magyar kultúra napján, és a magyarországi programhelyszínekhez eddig 190 határon túli művelődési ház csatlakozott programokkal, rendezvényekkel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Magyarország legnagyobb közgyűjteményi szervezeteként - számos programmal készül az idei rendezvényre: ingyen lehet bemenni a Szépművészeti Múzeumba, a Magyar Nemzeti Galériába, a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a Néprajzi Múzeumba és a Ludwig Múzeumba. A Nemzeti Múzeumban megnyílik az Attila hun király örökségét bemutató tárlat, amelyre az egykori birodalom valamennyi szegletéből érkeznek majd műtárgyak: több mint 400 darab, 13 ország 64 múzeumából.

Díjakat is átadnak

Rendre január 22-éhez kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, a pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, például közművelődési szakmai díjakat, vagy a Magyar Kultúra Lovagja elismerést vagy éppen a Márai Sándor-díjat. Szatmárcsekén pedig megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját.

Január 22-éhez más események is kapcsolódnak: több neves magyar művész születése vagy éppen halála is erre a dátumra esett.

Január 22-én született:

• Cseh Tamás dalszerző, előadóművész - 1943-ban
• Bartis Attila író, fotográfus - 1968-ban

Január 22-én hunyt el

• Ybl Miklós műépítész - 1891-ben
• Weöres Sándor, költő, író, műfordító, filozófus, muzeológus - 1989-ben
• Szalay Ferenc festőművész, grafikus - 2013-ban.