A dokumentumfilm nem pusztán nosztalgia: párbeszédet teremt a generációk között, arra keresve a választ, hogy mit jelentett a fesztiválhangulat a kilencvenes évek fiatalságának, és mit jelent a mai Z generációnak.
A rendszerváltás után egy magára maradt fiatal generáció kereste a szabadság új formáit, így született meg a mára Szigetként világhírű Diáksziget, hasonlóan számos más fesztiválhoz, megannyi hiányérzetből létrejött helyhez, ahol kreativitás, új irányok és felszabadultság egyszerre lehetnek jelen. És melyek miatt ma Magyarországot Európa fesztivál-nagyhatalmaként tartják számon.
"Nyilván sok országban nagyon sok fesztivál van, de nálunk van egy egyedi dolog, egy hungarikum: ez pedig az összművészet. Akár magán a Szigeten, amely a kortársátánctól a cirkuszon át nemcsak szimplán zenei fesztivál" - magyarázta Csizmadia Attila író-rendező. "Ebben nagyon sok mintát adtunk európai fesztiváloknak azzal, hogy tematikus zenei fesztivál helyett sokkal szélesebb kultúrát bemutató események ezek. Másrészt azt is feszegeti a film, hogy miért ennyire fontos a magyar embereknek ez a fesztivál: nyilván megvannak ennek a társadalmi okai és az, hogy a magyar népléleknek ez miért annyira fontos" - tette hozzá.
A filmben megszólalnak azok, akik annak idején életre hívták a kapolcsi Művészetek Völgyét, a Bánkitó Fesztivált, a Fekete Zajt, a Palóznaki Jazzpikniket, a Balaton Soundot és a VOLT fesztivált.
"Ezek eleven emlékek. Valami megtörténik az emberrel és ott van a raktárban. És ezek nagyon jelentős pillanatok voltak. A gyerekem akkor született és kivittük, első utunk a Szigetre vezetett. Gerendai Karcsinak is akkor született az első gyereke szintén. És voltak olyan pillanatok, amelyeket nem érdemes elfelejteni. Társasági anekdota szinten ezek élnek a mai napig" - mondta Müller Péter Sziámi.
A Fesztiválország nem pusztán nosztalgia: párbeszédet teremt a generációk között, arra keresve a választ, hogy mit jelentett a fesztiválhangulat a kilencvenes évek fiatalságának, és mit jelent a mai Z generációnak? Miért térnek vissza újra és újra a negyvenesek és ötvenesek, és miért keresik a huszonévesek ugyanazt az élményt.