Wagner A bolygó hollandi című előadása július 9-től látható a szentmargitbányai kőfejtőben.
HIRDETÉS
Hogyan válik egy kies kőfejtő Európa legnagyobb és az egyik legkülönlegesebb szabadtéri színpadává, egyben a világ leghíresebb operáinak díszletévé? Alig néhány kilométerre a Fertő-tótól, az ausztriai Szentmargitbányán idén nyáron Richard Wagner A bolygó hollandi operáját adják elő. Egy-egy opera színpadra állítása közel két éves előkészületet igényel, hogy az impozáns környezethez méltó díszletet és előadást varázsoljanak a színpadra.
Daniel Serafin, az opera intendánsa elmondta, hogy először a kreatív csapat ül össze, kitalálják, hogyan nézzen ki a színpad, aztán legyártatják a díszlet elemeit, ez a munkafolyamat több hónapot vesz igénybe, mielőtt a kőfejtőben felállíthatják a darabokat. Utána következnek a próbák.
A nagyobb, nehezebb díszletet gépi, a könnyebbeket kézi erővel mozgatják. Például Senta házának a falát kisebb erőfeszítés nélkül egy technikus mozgatja az előadás alatt, ezt Galácsi Attila színpadmester is bemutatta stábunknak. A játszófelület körülbelül 950 négyzetméter, a színpad egyes elemei 19-22 méter magasak. A kőfejtő sziklái a díszlet szerves részét képezik. A legnagyobb kihívást pedig pont ez a hatalmas tér jelenti.
Az időjárás szintén komoly kihívás. A díszleteket úgy építik, hogy ellenálljanak a szélnek és az esőnek. Galácsi Attila azt is elmondta, hogy a kőfejtő területén több mérőállomás található, ezek a csapadék mennyiségét, illetve a szél erejét mérik. Egy bizonyos szint felett dönthetnek úgy, hogy megszakítják vagy lefújják az előadást.
Philipp Krenn rendező elmesélte, hogy nemcsak a kőfejtő szikláit, de még a naplementét is beépítették A bolygó hollandi előadásába.
Elmondta, hogy az időjárás és a természet nagyon is hat rájuk. Például a csicsergő madarak repkedése a színpad felett. Az előadás során össze vannak kötve a természettel, pont mint a bolygó hollandi, hiszen őt is megköti a természet, a tenger, míg Senta a szárazfölddel kapcsolódik.
A próbaidőszak nehézségeiről is beszélt a rendező. Májusban, júniusban többször előfordult napközben, hogy 30 fokig emelkedett a hőmérséklet, ez a kőfejtőben, ahol árnyékot csak a díszlet ad, nagyon megnehezíti a munkát. Igyekeznek sok vizet inni, sapkát venni a fejükre. Mivel az előadás még világosban kezdődik, de már sötétben ér véget, a világítás beállításához sokszor hajnalig dolgoznak. Ekkor már a hideggel küzdenek. Philipp Krenn elmondta, hogy a nyári sapka mellett téli kabát is van az öltözőjében, mert bizony éjjel fel kell vennie.
A hatalmas színpadon egyszerre 60-65 művész szerepel, a látványos díszletelemek mellett, mint a tenger hullámai, az ember eltörpül. A rendező azt ígérte, hogy elképesztő látvány lesz, ahogy a hajó kiemelkedik a tengerből fedélzetén a matrózokkal.
Az Esterházy alaptívány tulajdonában lévő kőfejtő a római kor óta üzemel. Ma már az UNESCO világörökség része. Innen származik Bécs több ikonikus épületének is a építőanyaga, például a Szent István székesegyházé, amelynek javításához, karbantartásához a mai napig innen szállítják a követ, méghozzá a színház túloldaláról.