Hamdan Ballal Oscar-díjas filmrendezőt, a "No other land" egyik társrendezőjét izraeli telepesek megverték Ciszjordániában, mielőtt az izraeli hadsereg őrizetbe vette - állítják szemtanúk.
HIRDETÉS
Izraeli telepeseket vádolnak azzal, hogy megtámadták Hamdan Ballalt, a No Other Land című Oscar-díjas dokumentumfilm egyik palesztin társrendezőjét a megszállt Ciszjordániában. Rendezőtársai és más szemtanúk szerint Ballalt megverték, mielőtt az izraeli hadsereg hétfőn letartóztatta.
Ballalt két másik palesztinnal együtt Susiya faluban vették őrizetbe a csoportot képviselő Lea Tsemel ügyvéd szerint. A rendőrség közölte vele, hogy a fogvatartottakat egy katonai bázison tartják fogva orvosi kezelés céljából, de kedd reggelig nem tudott kapcsolatba lépni velük, és nem volt további információja a hollétükről.
Basel Adra, a dokumentumfilm másik társrendezője is jelen volt a helyszínen. Elmondta, hogy egy körülbelül 20 fős telepesekből álló csoport - tagjai közül néhányan álarcban, néhányan fegyveresen, mások izraeli egyenruhában - támadta meg a falut. Amikor a katonák megérkeztek, fegyverükkel a palesztinokra céloztak, miközben a telepesek folytatták a kődobálást.
"Amióta hazajöttünk az Oscarról , azóta minden nap támadás ér minket. Lehet, hogy ez a bosszújuk a film elkészítéséért. Olyan érzés, mintha büntetés lenne" - mondta Adra.
Az izraeli hadsereg később közölte, hogy őrizetbe vett három palesztint, azzal vádolva őket, hogy kövekkel dobálták meg erőiket, valamint egy izraeli civilt, aki részt vett egy "erőszakos összetűzésben" - utóbbi állítást az Associated Press által megkérdezett szemtanúk vitatták.
A hadsereg közölte, hogy az őrizetbe vetteket kihallgatásra átadták az izraeli rendőrségnek, egy izraeli állampolgárt pedig orvosi kezelésre evakuáltak.
A No Other Land című film, amely az év elején elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat, a Masafer Yatta térségében élő palesztin lakosok történetét meséli el, akik azért harcolnak, hogy az izraeli hadsereg megakadályozza falujuk lerombolását. Ballal és Adra, akik mindketten Masafer Yattából származnak, a filmet Yuval Abraham és Rachel Szor izraeli rendezőkkel készítették.
A film - amelyet egyes kritikusok elismeréssel, mások ellenérzésekkel fogadtak - a 2024-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiváltól kezdve díjak egész sorát nyerte el, de Izraelben és azon kívül is heves ellenállásba ütközött. Miami Beachen például azt javasolták, hogy szüntessék meg a dokumentumfilmet bemutató mozi bérleti szerződését.
Adra leírta, hogy a támadás nem sokkal azután kezdődött, hogy a falusiak megtörték a ramadán böjtöt. Egy telepes, aki köztudottan gyakran zaklatja a falut, a katonasággal együtt érkezett Ballal házához, és a katonák a levegőbe lőttek. Ballal felesége ekkor hallotta, hogy a férjét kint verik, és azt kiabálta, hogy "haldoklom". A rendezőt később megbilincselték, bekötötték a szemét, és egy katonai járműhöz vezették, a háza előtt véres lett a föld.
Egy névtelen szemtanú megerősítette Adra beszámolójának nagy részét, és megerősítette a támadás erőszakos jellegét.
A Ballal elleni támadáson kívül 10-20 maszkos telepes botokkal és kövekkel támadta meg a Zsidó Erőszakmentességi Központ aktivistáit, betörték autóik ablakait, megrongálták a gumiabroncsokat, hogy menekülésre kényszerítsék őket.
Josh Kimelman aktivista leírta a támadást az Associated Pressnek. A Zsidó Erőszakmentesség Központjának videofelvételein látható, amint egy maszkos telepes két aktivistát lökdös és ököllel dobál egy poros mezőn éjszaka. Az aktivisták gyorsan visszarohantak az autójukhoz, és hallották, hogy kövek csapódtak a járműbe.
Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael által elfoglalt Ciszjordániában több mint 500 000 telepes él több mint 100 településen, miközben mintegy 3 millió palesztin él izraeli katonai uralom alatt.
Az 1980-as években az izraeli hadsereg a Ciszjordánia déli részén fekvő Masafer Yatta települést éleslövészeti gyakorlózónának jelölte ki, és elrendelte a lakosok, főként arab beduinok elűzését. Bár nagyjából 1000 ember ott maradt, a katonák gyakran rombolnak le házakat, sátrakat, víztartályokat és olajfaültetvényeket, és a palesztinok attól tartanak, hogy a teljes kiűzetés bármelyik pillanatban bekövetkezhet.
A gázai háború alatt Izrael több száz palesztint ölt meg Ciszjordániában nagyszabású katonai műveletek során, miközben a palesztinok elleni telepes támadások is megszaporodtak. Megnőtt a palesztinok által izraeliek ellen elkövetett támadások száma is.