Egy legenda Párizsban: Terry Gilliam már a második Berlioz-operáját állítja színpadra, ezúttal az Opéra Bastille-ban. Akárcsak a filmjeiben, itt is egyedi, álomszerű világot teremt.
Egy legenda Párizsban: Terry Gilliam már a második Berlioz-operáját állítja színpadra, ezúttal az Opéra Bastille-ban. Akárcsak a filmjeiben, itt is egyedi, álomszerű világot teremt.
Bónusz videónkban bepillantunk az ikonikus filmrendező, forgatókönyvíró, humorista és animációs filmes világába.
"Amikor filmet rendezek, mindig nagyon közel viszem a kamerát a cselekményhez. Itt a rendezőtársammal, Leah Hausmann-nal dolgozom együtt, aki megtanított nekem mindent. Tőle tanultam, amit az operáról tudok. Ő a színpadon dolgozik az énekesekkel, eközben én hátul ülök és figyelek. Ezt a filmnél nem tudom megtenni, mert ott mindig az akció közepében vagyok. A filmben az a nehéz, hogy ott nincs sok időnk próbálni, csak kimegyünk, forgatunk és hagyjuk, hogy megtörténjen a pillanat, miközben a kamera forog. Itt akár hónapokon át próbálunk, amihez nekem egy kicsit nehéz hozzászoknom. Ez egész más ritmus" - mondja a rendező az Euronewsnak.
"Alkotás közben folyamatosan önmagunkkal harcolunk, mert ha jók akarunk lenni, akkor a saját legszigorúbb kritikusunknak kell lennünk. Egyik percben gyűlöljük, amit csinálunk, a másik percben imádjuk." Részletek a videóban!