NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Terror Budapesten

Terror Budapesten
Szerzői jogok 
Írta: Rita Konya
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Felkavar, elgondolkodtat, nem ereszt. Végig feszült, izgalmas két óra. Egy éve tartó sikerszéria, több tucat európai teátrum után Magyarországra is elérkezett Ferdinand von Schirach bírósági drámája, a Terror. A döntés a néző kezében van: esküdtekként ők határoznak a végén arról, hogy felmentik-e a vádlottat vagy elítélik. Helyszín: a Katona József Színház Kamrája. Rendező: Dömötör András. (Bemutató: 2016. október 8.)

Minimalista díszlet – Kálmán Eszter munkája – szürkés miliő, szürkés jelmezek, és a látvány mindvégig ennyi is marad, elvégre nem is színházban vagyunk, hanem egy bírósági tárgyaláson. Aminek a néző elejétől fogva szerves része, kezdve azzal, hogy befelé menet két szavazólapot kap, és persze az sem véletlen, hogy megvilágítva maradnak a széksorok, csupán az egyszer szereplők fel- illetve eltűnésének erőteljes zenei effekttel kísért percére borul sötétségbe minden. Esküdtté tenni a nézőt zseniális ötlet Schirachtól, mert így képes enyhíteni azt a szárazságot, amelytől a bíróságon játszódó színdarabok szenvednek.

Kiss Eszter mint bírósági elnök ismerteti az ügyet. Az alapsztori a következő: a Lufthansa Berlin és München között közlekedő járatát eltéríti, majd egy zsúfolásig telt, meccsre készülő stadion felé kormányozza egy terrorista. Lars Koch vadászpilótának – Kovács Lehel – döntenie kellett: lelője-e a repülőgépet a fedélzetén 164 emberrel, hogy megmentse a stadionbeli hetvenezret? És Koch úgy határozott, hogy a központból kapott parancs ellenére elindítja a rakétát az utasszállító felé…

És kezdetét veszi a kihallgatás. A tanúk személyében összecsap két külön világ, egyiket Koch merev, kizárólag utasításokban gondolkodó felettese, Christian Lauterbach – Rajkai Zoltán – képviseli. A másik pedig az érzelmek, a gyász, az értelmetlen halállal kezdeni mit nem tudó Franziska Meiser – Rezes Judit -, a gépen ülő egyik utas feleségének története. Talán a legsúlyosabb mondat Rezes szájából, amikor arról beszél, hogy a temetésen nem tudott mit mondani a kislányának, aki nem értette, hová lett az apja, hogy miért egy üres koporsót temetnek el.

De a legkeményebb összecsapás Koch védőjének, Bieglernek és Nelson államügyésznőnek jut. És nemcsak az ítélethozatalt megelőző végső beszédükben. Mészáros Béla és Fullajtár Andrea kezdetektől fogva aprólékosan építi fel érvrendszerét. A kérdés, amit régóta vártam, az államügyésznő szájából hangzik el a pilótához: ha a családja, a felesége és a kislánya a gépen ült volna, akkor is lő? És egyáltalán, meddig mehetünk el az önbíráskodásban? Játszhat-e Istent valaki, dönthet-e akár egy, akár 164 ember haláláról, hátat fordítva a jogállamiság elveinek?

Erre a gondolatmenetre kontrázik rá erősen a védőügyvéd: „Ilyen világot élünk.” „Háborúban állunk.” „A terror a mindennapok része lett, és ha van rá mód, igen, cselekedni kell, ha azzal megmenthető több tízezer élet.” Vád és a védelem, két homlokegyenest más gondolkodás feszül egymásnak, miközben mindkét oldalon folyamatosan igazságok hangzanak el.

És persze nem menekülünk: fel kell tenni a kérdést magunknak: hasonló helyzetben hogyan cselekedtünk volna? Megnyomjuk a rakétaindító gombot, előidézve egy kisebb tragédiát, megelőzve a nagyobbat? Valószínűleg igen. De annak tudatában tettük volna, hogy bűncselekményt követünk el, többszörös gyilkosságot? Az, hogy valószínűleg a kisebbik rosszat választjuk, még nem ment fel bennünket. Ahogyan Lars Kochot sem mentheti fel semmi. Csak az esküdtek, vagyis a nézők. Mert a végén az urna körbejár. Jó megoldás itt bizony nincs.

Ferdinand von Schirach Terrorjának ősbemutatóját 2015 őszén tartották, méghozzá – akárcsak Ibsen vagy Schnitzler drámáinak estében – párhuzamosan két városban: Berlinben és Frankfurtban. Mindkét előadás a vádlott felmentésével végződött. A Terror ezek után más európai országok színpadaira vándorolt, egy év elteltével már elmondható, hogy világszerte játsszák: Izraelben, Japánban és Venezuelában is műsorára tűzte egy-egy színház. Európában svájci, szlovén, osztrák, dán, német és most már magyar teátrumokban van jelenleg műsoron. Az, hogy hol, mi lett egy-egy előadás végeredménye, hogyan szavazott az adott publikum, egy folyamatosan frissülő internetes oldalon tekinthető meg.

A berlini előadás trailere:

Fotók: Katona József Színház

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Indul a hivatalos választási kampány, az ellenzéknek nem sok lehetősége lesz

Nem sérült meg nukleáris létesítmény Iránban, közölte a NAÜ

Lavrov szerint Zelenszkijjel értelmetlen tárgyalni