A digitális környezetet és globalizált világunk paradoxonjait állította a 9.
A digitális környezetet és globalizált világunk paradoxonjait állította a 9. Berlin Biennale középpontjába a kurátori teendők ellátásra felkért csapat, a DIS Magazin stábja. A New York-i művészeti kollektíva szerint mivel nem tudjuk, mit hoz a jövő, az egyetlen biztos dolog a meglepetés. A kortárs művészet energiaforrása épp a jelen bizonytalansága lehet. A Berlin Biennale alapítóinak fő szándéka az, hogy párbeszéd alakuljon ki a művészek és a közönség között.
Kizárólag a jövő felől közelítve lehetünk hatással a jelenre.
képzőművész
- A mostani biennáléval az a célunk, hogy felerősítsük a művészek hangját. Mindegyik művész a jelenről beszél, és persze Berlin is benne van az egyenletben, Berlin is téma – mondta a kurátorcsapat tagja, Marco Roso.
A londoni születésű, Berlinben élő Simon Fujiwara A boldogság múzeuma című installációját közgazdász bátyja inspirálta, aki egyik tanulmányában megpróbálta felmérni a boldogság gazdasági hatásait Németországban.
Az osztrák Armen Avanessian és Alexander Martos azt tervezi, hogy a biennále idején létrehoz egy új titkosszolgálatot. A DISCREET a népnek dolgozik.
- Azt tartom izgalmasnak a biennáléban, hogy nem csupán egy kritikai platform, inkább a valódi átváltozásra fókuszál, gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz: találjuk ki, hogyan változtassuk meg a valóságot, hogyan formáljuk át a jelent. Ez azonban – bár paradoxonnak tűnik – csak a jövőn keresztül lehetséges. Kizárólag a jövő felől közelítve lehetünk hatással a jelenre – magyarázta Armen Avanessian.
A meghívott művészek közül többen is az üzleti világ jelenségeivel foglalkoznak. Az installációk témái között a Bitcoint vagy a szelfizést éppúgy megtaláljuk, mint például az NSA-t. A berlini művészeti biennále arra sarkall bennünket, hogy találjuk ki, milyen lesz a posztdigitális élet. A 9. Berlin Biennale szeptember 18-ig, több helyszínen várja az érdeklődőket.
