A brit energiaóriás, a BP kedden közölte, hogy a közel-keleti háború által felkavart olaj- és gázpiacok miatt nettó nyeresége több mint a duplájára nőtt a második negyedévben.
Az adózás utáni nyereség az április–júniusi időszakban 3,91 milliárd dollárra (3,38 milliárd euróra) ugrott a 2025 második negyedévében elért 1,62 milliárd dollárról (1,40 milliárd euróról) – közölte a BP eredménykimutatásában –, ahogy a fosszilis energiahordozók ára éves összevetésben meredeken emelkedett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az öt legnagyobb nyugati energiaipari óriás – a BP, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a TotalEnergies – a második negyedévben összesen csaknem 47 milliárd dollár (40,6 milliárd euró) nettó nyereségről számolt be, miközben a profitok az amerikai–iráni konfliktus közepette megsokszorozódtak.
A legutóbbi beszámolási időszakot „a globális energiapiac egyik leginkább felbolydult időszaka” jellemezte – mondta Meg O'Neill, a BP vezérigazgatója, aki április óta tölti be a tisztséget.
Világszerte az energiaipari nagyvállalatok kereskedési tevékenységükből származó megugró nyereséget könyvelhetnek el, mivel az olaj- és gázfutures-ügyletek árfolyama a közel-keleti konfliktusról szóló legfrissebb hírek nyomán meredek emelkedések és esések között ingadozik.
A BP teljes árbevétele 47 százalékkal, 70 milliárd dollárra (60,43 milliárd euróra) nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, mivel a konfliktus megzavarta a fosszilis energiahordozók globális ellátását.
A BP, amelynek teljesítménye az elmúlt években általában elmaradt versenytársaiétól, O'Neill kinevezése előtt visszafogta a tiszta energiába irányuló beruházásait, miközben a csoport ismét a nyereségesebb olaj- és gázüzletág felé fordul.
Az északi-tengeri üzletágát azonban a vállalatcsoport nem tartja a jövő részének: pénteken bejelentette, hogy értékesíteni kívánja a divíziót.
„Nem aknázzuk ki kellőképpen a bennünk rejlő lehetőségeket” – mondta O'Neill a BP eredményközleményében.
„Az elmúlt néhány évben nyújtott teljesítményünk a saját elvárásainknak sem felelt meg, nemhogy a részvényeseinkének” – tette hozzá az amerikai vezető.
A BP, amely kedden 4 százalékkal emelte negyedéves osztalékát, az eredmények közzétételét követően 0,5 százalékos részvényár-emelkedést tapasztalt a londoni kereskedés korai szakaszában.
A vállalatcsoport hozzátette, hogy egyes tételeket nem tartalmazó, kulcsfontosságú nyereségmutatója több mint a kétszeresére, 5,7 milliárd dollárra (4,92 milliárd euróra) ugrott a negyedévben, felülmúlva a várakozásokat.
„Jelentős előrelépést értünk el a BP mérlegének megerősítésében” – fogalmazott O'Neill.
„Az elmúlt hetekben eladtuk gelsenkircheni finomítónkat (Németországban), megállapodtunk ausztriai kiskereskedelmi üzletágunk értékesítéséről, és bejelentettük szándékunkat, hogy értékesítjük északi-tengeri üzletágunkat az Egyesült Királyságban.”
„Ma bejelentjük, hogy el kívánjuk adni az Archaeát, amerikai biogázüzletágunkat” – tette hozzá.
O'Neill arra is törekszik, hogy kivezesse a vállalatot a közelmúltbeli belső feszültségekből.
Áprilisi éves közgyűlésén a vállalatcsoport heves részvényesi ellenállással szembesült, miután a befektetők elutasítottak egy olyan határozatot, amely csökkentette volna a klímával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeit.
Egy hónappal később váratlanul felmentették Albert Manifoldot a BP elnöki tisztségéből, „komoly aggodalmakra” hivatkozva a vállalat irányítási normáival, felügyeletével és működésével kapcsolatban, amelyeket ő tagad.
O'Neill, aki 23 évet töltött az ExxonMobilnál, és korábban az ausztrál Woodside Energy élén állt, a BP 117 éves történetében az első külső jelölt, akit vezérigazgatóvá neveztek ki.
Ő váltotta Murray Auchinclosst, aki kevesebb mint két év után távozott a vállalat éléről.