A piaci várakozások szerint az amerikai jegybank szerdán nem változtat a kamaton, bár a befektetők kedd este 32%-os emelést áraztak, elemzők szerint ez az utóbbi évek legbizonytalanabb döntése.
A nagy figyelemmel kísért szerdai Federal Reserve-kamatdöntő ülést olyan időszakban tartják, amikor nem egyértelmű, hogy a döntéshozók elveszítik-e türelmüket az inflációval szemben, és ha igen, készek-e tettekre váltani frusztrációjukat. A várakozások inkább arra mutatnak, hogy „még nem ez a helyzet”.
Az amerikai közgazdászok többsége arra számít, hogy a Fed ezúttal változatlanul hagyja a kamatokat, ugyanakkor a szigorítás kockázatát jelentősnek látják, és sokan már szeptemberre áraznak egy kamatemelést.
A mostani monetáris döntés hátterében az áll, hogy az újjáéledő közel-keleti feszültségek ismét az egekbe hajtották az olajárakat, újraélesztve az aggodalmakat, hogy a világ legnagyobb gazdaságában tovább emelkedhet az infláció.
Az Iránnal zajló háború mellett az inflációs nyomást növelik Donald Trump elnök vámjai a külföldi termékekre, valamint az a beruházási hullám az adatközpontokban, amely a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges, és felfelé hajtja a számítógépes chipek, a berendezések és az áram árát.
A júniusi fogyasztói árakról szóló, a vártnál szelídebb inflációs jelentés látszólag mozgásteret adott a döntéshozóknak a kamatszint stabilan tartására: a teljes infláció 3,5 százalék volt éves alapon a májusi 4,2 százalék után, míg a maginfláció 2,6 százalékra mérséklődött a májusi 2,9 százalékról. A csökkenést nagyrészt az energiárak alakulása magyarázta.
Az infláció immár több mint öt éve a Fed 2 százalékos célja felett van. Kevin Warsh, az új Fed-elnök a hónap elején a Kongresszusnak azt mondta, hogy „nincs türelem” a tartósan magas inflációval szemben. Warsh ezen a héten másodszor elnököl kamatdöntő ülésen.
A Fedet szorosan követő Joseph Egelhof és Guneet Dhingra, a BNP Paribas Securities elemzői szerint „a döntéshozók türelme a magas és tartós inflációval szemben gyakorlatilag elfogyott, ami azt jelenti, hogy jelentős a szeptemberi kamatemelés kockázata”.
A szövetségi alapkamat célsávja 2025 decembere óta 3,50 és 3,75 százalék között van.
Az ING amerikai régiós kutatási vezetője, Padhraic Garvey úgy fogalmazott: „A változatlan kamatszint mellett szól többek között a júniusi inflációs adatok enyhülése. Trump elnök is hozzájárult a változatlanságot preferáló állásponthoz azzal, hogy látszólag újra sikerült befagyasztani az Iránnal fennálló ellenségeskedést. Makrogazdasági szempontból pedig az amerikai gazdaság a technológiai szektoron kívül is sebezhetőségeket mutat.”
A döntéshozók valószínűleg további gazdasági adatokra is kíváncsiak. Csütörtökön a kereskedelmi minisztérium közzéteszi az április és június közötti gazdasági növekedés első becslését, valamint a Fed által preferált inflációs mutatót, a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexét júniusra.
Összességében a Wall Street-i kereskedők több mint egyharmada várja, hogy a Fed már ezen a héten kamatot emel, míg 76 százalék szeptemberre prognosztizál szigorítást a CME FedWatch eszköz adatai szerint. A Fed több döntéshozója is hangsúlyozta, hogy a jegybanknak emelnie kell a kamatot, ha vissza akarja szorítani az inflációt a 2 százalékos célra.