Az EU-ban dolgozó nők évente 358 milliárd eurót veszítenek a bérszakadék miatt, ami fejenként csaknem 3900 euró, mivel több ország lekéste az uniós bérátláthatósági irányelv határidejét.
Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék nagyon is valós, és a számok azt mutatják, hogy súlyos pénzügyi következményekkel jár.
Az Eurostat adatai szerint a nők bruttó órabére átlagosan 11,1%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, vagyis minden 100 eurónyi férfikeresetre 88,9 eurónyi női kereset jut.
Éves szintre vetítve még látványosabb a különbség: az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Eurostat-adatokon alapuló becslése szerint egy átlagos nő évente csaknem 3900 euróval kevesebbet keres, mint egy férfi az EU-ban.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban dolgozó 92,5 millió nő összesen évente több mint 358 milliárd eurótól esik el.
„A bérek átláthatóságát szolgáló intézkedések költsége a vállalatok számára csekély, ez az elemzés viszont azt mutatja, hogy a nemzeti kormányok tétlensége női munkavállalók milliárdokban mérhető bérkieséséhez vezet” – mondta Esther Lynch, az ETUC főtitkára.
Az EU bérátláthatósági irányelve legalább 100 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozik, így ez a becslés az ott dolgozó női munkaerőt – összesen 43 millió nőt – érinti.
Luxemburg az egyetlen EU-tagállam, ahol a nők többet keresnek a férfiaknál: éves szinten nagyjából 474 euróval.
A 2025-ös adatok szerint egy átlagos, foglalkoztatott nő évente több mint 5000 eurót veszít Finnországban (7592 eurót), Ausztriában (6854 eurót), Németországban (6049 eurót) és Svédországban (5116 eurót).
Az éves elmaradás az uniós átlagot (3881 euró) is meghaladja Észtországban (4967 euró), Franciaországban (4536 euró), Csehországban (4499 euró) és Írországban (4129 euró); mindegyik országban 4000 euró felett van.
A becsült veszteség Hollandiában 3684 euró, Szlovákiában 3487 euró, Cipruson 3405 euró, Magyarországon 3181 euró, Lettországban 2856 euró, Görögországban 2591 euró, Litvániában 2404 euró, Szlovéniában 2245 euró, Spanyolországban pedig 2005 euró.
A legalacsonyabb összeg Belgiumban van, mindössze 322 euró. Romániában és Lengyelországban is 1000 euró alatt marad.
Az EU négy legnagyobb tagállama közül Olaszországban a legalacsonyabb, 1557 euró.
Az EU bérátláthatósági irányelve valódi változást hozhat
Az EU bérátláthatósági irányelve a fizetések átláthatóbbá tételét és a nemek közötti bérszakadék felszámolását célozza. Legkésőbb 2026. június 7-ig kellett volna hatályba lépnie, de a tagállamok többsége elmulasztotta a határidőt.
„Ez teljesen elfogadhatatlan, hiszen a nőknek már évtizedeken át tartó bérhátrányt kellett elszenvedniük. Lejárt az ideje annak a titkolózásnak, amelynek köszönhetően a férfiak uralta igazgatótanácsok ilyen sokáig megúszhatták a bérdiszkriminációt” – fogalmazott Lynch.
Az ETUC becslései szerint az irányelv hatása jelentős lenne: már az is nagy változást hozna, ha a bérszakadék 10%-kal csökkenne, mert egy átlagos, foglalkoztatott nő így évente mintegy 672 euróval keresne többet.
A legnagyobb többletet Franciaországban hozná, 1069 eurót, ezt Írország követné 1033 euróval.
A foglalkoztatott nők bére Finnországban (963 euró), Németországban (867 euró), Olaszországban (847 euró) és Dániában (802 euró) is emelkedne.
A legkisebb éves többlet Lengyelországban, 221 euró lenne, mivel ebben az országban kisebb a nemek közötti bérkülönbség.
Az ETUC főtitkárhelyettese, Isabelle Schömann hozzátette: bármelyik kormány, amely továbbra is elmulasztja jogi kötelezettségének teljesítését és nem ülteti át az irányelvet a gyakorlatba, bírósági eljárásra számíthat.
Az nemek közötti bérszakadék az EU-n belül jelentősen eltér: Luxemburgban mínusz 0,8%, Észtországban viszont 18,8%.