Befektetők bizakodók az új kormány várt gazdaságpolitikájában, de energiaválság és EU-pénzekért folyó verseny fékezheti a gyors sikert
A hivatalba készülő magyar kormányra komoly téttel járó gazdaságpolitikai egyensúlyozás vár: a piacok a reformokkal, az euróövezeti törekvésekkel és az uniós források esetleges felszabadításával kapcsolatos várakozások nyomán emelkednek, miközben a gazdaság mélyen húzódó szerkezeti gyengeségei továbbra is súlyosak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A befektetők vasárnap, Magyar Péter Tisza Pártjának elsöprő győzelme után tömegesen vásárolták a magyar eszközöket, aminek hatására a budapesti részvényindex hétfő estére csaknem 5 százalékkal emelkedett.
A forint is jelentősen erősödött az euróval szemben, és olyan szintre kapaszkodott, amelyre 2022 februárja óta nem volt példa.
Szerda délre az árfolyam az első piaci reakciót követően kevéssel 364 forint fölé került eurónként. A kurzus vasárnap este, mielőtt Orbán Viktor elismerte vereségét, még 377 felett járt.
A tízéves államkötvények hozama a hét közepére 7,52 százalékról 6,21 százalékra esett, ami a költségvetési hitelesség javulásával és az alacsonyabb politikai kockázati felárral kapcsolatos várakozásokat tükrözi.
Az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet szerint önmagában a történelmi győzelem „nem lesz elég a kilátások tartós javításához, ha nem társulnak hozzá határozott lépések”, ugyanakkor a választási eredményt „mérsékelten növekedésbarátnak” tartják a magyar gazdaság kilátásai szempontjából.
A Moody’s hitelminősítő közleményben jelezte, hogy Magyar Péter közelgő, EU-párti kormánya hitelpozitív fejlemény lesz Magyarország számára, mindenekelőtt az EU-val várhatóan javuló viszony miatt – jelentette a Reuters.
A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége várakozások szerint jóval zökkenőmentesebb politikaváltást tesz lehetővé, mint egy szűkebb felhatalmazás.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy komoly kihívások maradnak: gyenge növekedés, magas költségvetési hiány, alacsony termelékenység, visszafogott állami beruházások és a Nyugat-Európához képest gyors bérnövekedésből fakadó versenyképességi nyomás.
A növekedés egyik kulcshajtóereje a korábban befagyasztott uniós források felszabadítása lehet, ami milliárd eurónyi beruházást indíthat el az építőiparban, az energiaszektorban és a közlekedésben.
Uniós források lehetnek a növekedés fő motorjai
Darvas Zsolt, a Bruegel intézet vezető kutatója szerint a reakció az új kormány várható gazdaságpolitikai irányával kapcsolatos befektetői optimizmust tükrözi.
Noha részletes kormányprogram még nem látott napvilágot, a megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján megismételte, hogy fel akarja pörgetni a magyar gazdaságot: feloldaná az uniós források befagyasztását, korrupcióellenes reformokat vezetne be, és helyreállítaná a jogállamisági intézményeket a növekedés és a befektetői bizalom élénkítése érdekében.
A párt azzal kampányolt, hogy „újraindítja” a gazdaságot, és erősen támaszkodik arra, hogy felszabadul az a 17 milliárd eurónyi uniós forrás, amelyet Orbán alatt korrupciós és jogállamisági aggályok miatt fagyasztottak be.
Magyar – akinek új kormánya akár május első hetében hivatalba léphet – hétfőn közölte, hogy négypontos terve van az uniós pénzekhez való magyar hozzáférés biztosítására, és már most aktív tárgyalásokat folytat Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel.
Az uniós források feloldását gazdaságpolitikai programja központi elemévé tette, hogy ebből finanszírozza az állami beruházásokat, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását.
Az Oxford Economics számításai szerint már az uniós források részleges, fokozatos feloldása is jelentős beruházási lökést adhatna a következő években.
„Úgy véljük, hogy már önmagában az úgynevezett strukturális alapok feloldása is 0,5–0,7 százalékponttal növelheti az éves GDP-növekedést 2027 és 2030 között” – írták az elemzők.
A Tisza emellett progresszívebb adórendszert javasol, amely magában foglalhatja a magas jövedelmek és a vagyon megadóztatását is, miközben kitart a fiskális fegyelem mellett.
A „magyar New Dealként” emlegetett gazdasági program a nagyszabású állami és magánberuházásokat – elsősorban az infrastruktúra-fejlesztést és a modernizációt – helyezi előtérbe, valamint egy kiszámíthatóbb, az európai normákhoz igazodó gazdaságpolitikai környezet megteremtését.
Magyar azt is ígéri, hogy legkésőbb 2030-ig bevezeti az eurót – ez olyan régi követelés, amelyet az előző kormányok rendre elutasítottak.
Költségvetési nyomás szűkíti a mozgásteret
Darvas szerint a legsürgetőbb reformok közé tartozik „az ország költségvetési terveinek felülvizsgálata, az uniós források feloldásához szükséges feltételek teljesítése, valamint egy, a technológiai felzárkózást támogató stratégia kidolgozása”.
A hivatalos statisztikák szerint a magyar gazdaság 2025-ben 0,3 százalékkal bővült, az összképet tekintve azonban a növekedés továbbra is gyenge. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány a GDP csaknem 6 százalékára rúghat, ami kevés teret hagy az élénkítő gazdaságpolitikának.
„Bizonyos fokú költségvetési konszolidáció elkerülhetetlen lesz, ami a közeljövőben visszafoghatja a belső keresletet” – figyelmeztet az Oxford Economics.
Elemzők a tervezett adócsökkentések megvalósíthatóságát is megkérdőjelezik, és „valószínűtlennek” nevezik azok teljesítését „tekintettel a leköszönő kormánytól örökölt, nehéz költségvetési kiindulóhelyzetre”.
A párt ugyanakkor vagyonadót is javasol a nagy vagyonnal rendelkezők számára, amelytől a GDP több mint 0,1 százalékának megfelelő bevételt várnak. Darvas rámutatott, hogy „a fogyasztási adók nagyon magasak, és aránytalanul sújtják az alacsony jövedelmű háztartásokat”.
Magyarország továbbra is az EU túlzotthiány-eljárása (EDP) alatt áll, a hiány pedig 2026 elejére már elérte az egész évre tervezett deficit mintegy felét, részben a választások előtti költekezés miatt.
Energiafüggőség és szerkezeti kihívások
A kormányváltás egy Európa-szerte fenyegető energiaválság közepette zajlik, miközben Magyarország az olajszükségletének négyötödét, a gázfogyasztásának pedig kétharmadát importból fedezi.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az Orbán-kormány által bevezetett árszabályozó intézkedések – amelyek támogatásokkal és hatósági árakkal próbálták mesterségesen alacsonyan tartani az energiaárakat – tovább nehezíthetik a költségvetés rendbetételét.
Bod arra számít, hogy „a következő hónapokban, sőt akár egy évig is a világpiaci energiaárak magasabbak maradnak, mint a Hormuzi-szoros körüli válság előtt”.
Ez nehéz helyzetbe hozza a Tisza-kormányt: a további támogatások tovább feszítenék a költségvetést, a támogatások leépítése viszont gyengítheti a növekedést.
Bod megítélése szerint a jelenlegi rendszer „nem ösztönöz hosszú távú gondolkodásra az energiahatékonyság terén”, és szerinte „az energia-megtakarítást erősebben kellene támogatni, mint az energiafogyasztást”.
A közgazdászok körében széles körű egyetértés van abban, hogy Magyarországnak szerkezeti váltásra van szüksége a magasabb termelékenységi növekedés irányába.
„Tartós gazdasági fellendülésre van szükség ahhoz, hogy erősödjenek a költségvetési bevételek, és legyen tere a relatív szegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek” – mondta Darvas.
Hozzátette, hogy a gazdaság továbbra is erősen függ a multinacionális cégek által működtetett, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységektől, miközben alacsony az innováció szintje, és korlátozott a kis- és középvállalkozások növekedése.
Bod bírálta a nagy volumenű külföldi akkumulátor- és ipari beruházásokra való ráutaltságot, köztük a CATL debreceni üzemét és a Samsung SDI gödi gyárát.
Szerinte ezek a projektek jelentős környezeti terhelést okoznak, és nem biztos, hogy összhangban állnak Magyarország hosszú távú versenyképességi érdekeivel.
Ehelyett erősebb KKV-támogatást és nagyobb hazai értékteremtést sürgetett, emlékeztetve arra, hogy Magyarország hagyományos előnye, a bőséges szakképzett munkaerő lassan elolvad, ahogy az ország a teljes foglalkoztatottság közelébe ér.
„Ez a modell a múlté” – fogalmazott.
KKV-k, versenyképesség és államreform
Úgy véli, a jövőbeni növekedésnek abból kell fakadnia, hogy a kis- és középvállalkozások feljebb lépnek az értékláncban:
„Ha visszatér a dinamizmus azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek be tudnak kapcsolódni az értékláncba, és feljebb lépnek benne, illetve több szolgáltatással és nagyobb hozzáadott értékkel bővítik tevékenységüket, az jelentheti az egyetlen kiutat a jelenlegi stagnálásból.”
Bod szerint a KKV-knak jobb piaci hozzáférésre, képzésekre, nyelvtudásra és digitális készségekre van szükségük, ahelyett hogy távoli piacokra való terjeszkedésre összpontosítanának.
Úgy véli, a valódi verseny azonnal növelné a termelékenységet: „egy valóban egyenlő versenyfeltétel-rendszer azonnal felszabadítaná a közepes méretű vállalatokban rejlő energiákat”.
Az államot túlduzzadtnak és nehézkesnek írta le, és úgy fogalmazott, hogy azt „újra kellene gondolni”.
Darvas hozzátette, hogy 2024-ben a magyarországi általános közigazgatási kiadások (a fő szociális ágazatok nélkül) a GDP 10 százalékát tették ki, ami nagyjából a kétszerese a többi közép-európai ország szintjének.
Euróbevezetés kilátásai és politikai kockázatok
A legégetőbb költségvetési kiigazítások lezárulta után várhatóan ismét napirendre kerül az euró bevezetése.
Ebben a forgatókönyvben a megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter újra felvetette az euróövezeti csatlakozás lehetőségét 4–5 éven belül, és nem zárta ki, hogy az euró bevezetésére 2030-ban vagy 2031-ben kerülhet sor, a költségvetési helyzet függvényében.
Darvas szerint „a Tisza eurózónás csatlakozási elkötelezettsége jelentősen csökkentheti Magyarország kockázati felárát, és hiteles inflációs horgonyt biztosíthat”.
Ez különösen fontos lenne „Magyarország negatív rekordja miatt: az energiaár-sokkot követően, 2023 elején 26 százalékkal itt volt a legmagasabb az infláció” – tette hozzá.
„A Tisza előtt álló út kétségkívül nehéz lesz” – mondta Darvas. Sok múlik majd a végleges kormányprogramon és annak végrehajtási tempóján.
Az új kormány előtt álló kihívásokat értékelve az Oxford Economics hozzátette, hogy továbbra is jelentős kockázatot jelent a párt tapasztalatlansága és belső sokszínűsége: „technokrata reformereket és erősebben politikailag motivált irányzatokat vegyít”, miközben sok tagjának nincs kormányzati múltja.
Még kérdés, hogy az Orbán korábbi szövetségesének számító Magyar Péter elsöprő győzelme csupán az első epizódja-e a Tisza Párt további meglepetéseinek.