IEA: áprilisban nem rakodnak új energiaszállítmányokat, a zavar súlyosbodik, nőhet a globális energia- és gazdasági hatás
Április a közel-keleti háború miatt nehezebb hónap lehet az energiapiacok és a világgazdaság számára, mint március – mondta hétfőn Washingtonban, az Atlantic Council rendezvényén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Márciusban még olyan szállítmányok érkeztek a térségből, amelyeket „jóval a válság kezdete előtt” raktak hajóra, Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója viszont hangsúlyozta, hogy „április folyamán semmit sem raktak be”.
Hozzátette: az olajárak egyelőre nem tükrözik az Iránban zajló háború okozta, példátlan kínálati válság súlyosságát.
„Úgy vélem, hamarosan látni fogjuk, hogy az árak és a valós helyzet közelebb kerülnek egymáshoz, ami természetesen rendkívül érzékeny kérdés a világgazdaság számára” – mondta.
Birol arra figyelmeztetett, hogy „a mai nappal napi 13 millió hordót veszítettünk. Holnap ez még több lehet. Gázból az Ukrajna elleni orosz invázió miatt körülbelül 75 milliárd köbmétert veszítettünk, és ma már jóval e fölött járunk”.
Az Iránban zajló háborút és következményeit a valaha volt legnagyobb energiaválságnak nevezte.
„Minél tovább tart a zavar, annál súlyosabbá válik a probléma” – mondta újságíróknak a Nemzetközi Valutaalapnál tartott megbeszélés után.
Birol hozzátette, hogy az ügynökség „kész cselekedni”, és szükség esetén további készletfelszabadításokra is hajlandó.
Birol a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel találkozott annak a nemrég létrehozott csoportnak a részeként, amely a háború gazdasági következményeire adott válaszok összehangolását szolgálja.
Elmondása szerint az ügynökség figyelemmel kíséri a térség energiatermelő létesítményeit, és rámutatott: a több mint 80 érintett üzem közül több mint egyharmad súlyosan megrongálódott. Újraindításuk akár két évig is eltarthat.
Megismételte, hogy a világ súlyos energiabiztonsági kihívással néz szembe, hozzátéve, hogy „egyetlen ország sem immunis erre a problémára”.
Kristalina Georgieva, az IMF vezetője hétfőn úgy fogalmazott, hogy fel kell mérni a háború okozta infrastrukturális károk teljes hatását.
Ajay Banga, a Világbank elnöke szerint az intézmények különböző forgatókönyvekre készülnek attól függően, meddig tart és mennyire súlyosbodik a konfliktus.
A két intézmény korábbi közlése szerint az IMF legfeljebb 50 milliárd dollár, a Világbank pedig legfeljebb 25 milliárd dollár finanszírozást bocsát rendelkezésre, ami rendre mintegy 42,5, illetve 21,25 milliárd eurónak felel meg.
Banga hétfőn hozzátette: ha az ellenségeskedések elhúzódnak, a bank a következő hat hónapban összesen akár 60 milliárd dollárt, vagyis mintegy 51 milliárd eurót is mozgósíthat.
A február 28-án kezdődő, Irán elleni amerikai–izraeli csapásokra válaszul Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szoroson átvezető hajózási útvonalat, amely kulcsfontosságú az energia- és egyéb szállítmányok számára.
Az Egyesült Államok és Irán múlt szerdán két hétre szóló fegyverszünetben állapodott meg, hogy teret adjanak a tárgyalásoknak, az iszlámábádi hétvégi egyeztetések azonban kudarcot vallottak, így Trump elnök haditengerészeti blokád alá vonta a szorost.
Az OPEC hétfői közlése szerint a szoros lezárása miatt márciusban 7,89 millió hordóval, 20,79 millió hordóra zuhant a 12 tagú olajkartell napi termelése.
„A térség hajózási forgalmában bekövetkezett zavarok tartós aggodalmakat keltettek a regionális kínálati folyamatokkal kapcsolatban, miközben az azonnali szállítású spotpiaci hordók erős vásárlása, a termeléscsökkentések és a vis maior bejelentések tovább erősítették az áremelkedés lendületét” – közölte az OPEC.
A szervezet szerint a kereslet az idén stabilnak tűnik, a háborúra hivatkozva ugyanakkor csökkentette az aktuális negyedévre vonatkozó előrejelzését.