G7-országok: készek bármilyen szükséges lépésre az energiapiachi stabilitásért, de konkrét intézkedések még nincsenek.
A G7-ek energiaügyi és pénzügyminiszterei közölték, hogy szorosan figyelemmel kísérik, miként hat az Iránban zajló háború az energia- és nyersanyagpiacokra, az inflációra és az általános gazdasági stabilitásra, és készek „minden szükséges intézkedést” megtenni az energiapiacok biztonságának és stabilitásának garantálása érdekében – áll a hétfőn kiadott közleményben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Készen állunk arra, hogy szoros együttműködésben partnereinkkel minden szükséges lépést megtegyünk, többek között az energiapiac stabilitásának és biztonságának megőrzése érdekében. Elismerjük, mennyire fontos a nemzetközileg összehangolt fellépés a járulékos hatások mérséklésére és a makrogazdasági stabilitás védelmére” – áll a közleményben.
Bár a G7-ek vezetői még nem állapodtak meg konkrét lépésekről – például az olajtartalékok újabb felszabadításáról –, a hétfői egyeztetések megágyaznak az uniós energiaügyi miniszterek keddi helyzetértékelésének.
A miniszterek áttekintik az energiaellátás biztonságát és szintjét az egész EU-ban, miközben a blokk igyekszik úrrá lenni egy olyan olajválságon, amely Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a hetvenes éveket idézi.
Az ügynökség március 11-én már összehangolta 400 millió hordónyi olaj felszabadítását, hogy enyhítse a Hormuzi-szoros lezárása nyomán, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásait követően kialakult kínálati hiányt, ez azonban nem bizonyult elegendőnek a szárnyaló olajárak megfékezésére. Az EU olaj- és gázipari szakértői rendszeresen üléseznek, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát.
Az Európai Bizottság továbbra is úgy látja, hogy az unió elsősorban árvolatilitással szembesül. A keddi, energiaügyi miniszterekkel tartott ülés célja ugyanakkor az, hogy számba vegyék a jelenlegi tartalékokat a fokozódó bizonytalanság közepette, mivel az Európa felé tartó LNG-tartályhajókat a magasabb árak miatt Ázsiába irányítják át.
Az olaj- és földgázárak hirtelen megugrása megrázta a piacokat: a Brent nyersolaj ára hordónként 119 dollárra emelkedett a háború előtti mintegy 70 dollárról. Elemzők szerint az olaj ára akár 200 dollárig is felkúszhat a konfliktus kiszámíthatatlan forgatókönyvei közepette.
A földgáz esetében az elemzők szerint az árak akár a 2022-es energiaválság szintjére is ugorhatnak, amikor az unió hirtelen elveszítette Oroszországból származó behozatalának 44–45 százalékát Moszkva Ukrajna elleni invázióját követően. A virtuális ülésre egy nappal azelőtt került sor, hogy az uniós energiaügyi miniszterek a kínálat biztonságáról tárgyalnának.
A G7-ek sorra szaporítják a rendkívüli üléseket, miközben igyekeznek kezelni az Iránban dúló háború világgazdasági következményeit; a konfliktus most lépett a második hónapjába.
Az inflációs nyomás jelei és a megugró hitelfelvételi költségek miatt a G7 számára egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a közelgő válságot. Mivel az olaj- és gázárak már most is elszabadultak, attól tartanak, hogy egy elhúzódó konfliktus felboríthatja a globális ellátási láncokat, mivel a létfontosságú nyersanyagok, köztük a műtrágyák a Hormuzi-szorosban rekedtek, azt a kulcsfontosságú hajózási útvonalat pedig gyakorlatilag lezárták a harcok kitörése óta.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy „nagy előrelépés” történt a Teheránnal folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor azzal fenyegetőzött, hogy ha „rövid időn belül” nem születik megállapodás, csapást mérnek iráni erőművekre, olajipari létesítményekre, sőt akár sótalanító üzemekre is – ami tovább fokozhatná a spekulációt a globális piacokon.
Közben a Hetek abban állapodtak meg, hogy biztosítják a szoros védelmét, de csak azután, hogy véget ér az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború.
Hétfőn Dan Jørgensen energiaügyi európai biztos célzott intézkedéseket sürgetett, amelyeknek egy hosszú távú stratégiához kell illeszkedniük, beleértve a fosszilis energiahordozók importjának csökkentését, a megújuló energiatermelés növelését és egy energiunió létrehozását – írta az X (forrás: angol)-en.
Jørgensen szerint az uniónak „meg kell dupláznia erőfeszítéseit az energiafüggetlenség felé vezető úton” azáltal, hogy fejleszti hálózati infrastruktúráját, amely kulcsfontosságú a megújuló energiaáramlás optimalizálásához, valamint a hálózati torlódások és a termeléskorlátozás elkerüléséhez.
A dán biztos március 25-én arra kérte az európai parlamenti képviselőket, hogy támogassanak egy „gyors és ambiciózus megállapodást (Hálózati csomag)” az infrastruktúra-építés és a „sürgősen szükséges” összeköttetések felgyorsítása érdekében.
Időközben egyes európai országok máris nemzeti intézkedéseket vezetnek be a válság kezelésére.
Lengyelország kedden üzemanyagár-plafont vezet be – jelentette be hétfőn Miłosz Motyka energiaügyi miniszter. Ez a lépés követi Magyarország és Horvátország hasonló intézkedéseit, amelyek már március elején bevezették az árkorlátokat.
A tudósítás elkészítésében közreműködött: Mared Gwyn Jones