Olajárak esnek, tőzsdék emelkednek: Trump szavai gyors iráni háború végére adnak reményt
Az olajárak meredeken estek, miután Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Washington öt napra „elhalasztotta az iráni erőművek és energetikai infrastruktúra elleni valamennyi katonai csapást”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mindez azt követően történt, hogy Trump a hétvégén azzal fenyegetett, az Egyesült Államok „megsemmisíti” Irán erőműveit, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg teljesen a Hormuzi-szorost, amire válaszul Teherán közölte: bármilyen ilyen csapásra a térség energetikai és víztisztító létesítményei elleni támadásokkal felelne.
Azóta az iráni külügyminisztérium tagadta, hogy bármilyen párbeszéd folyna az Egyesült Államokkal, állami kötődésű médiumok beszámolói szerint.
Trump hétfőn a közösségi médiában azt írta, hogy az Egyesült Államok „eredményes megbeszéléseket” folytatott Iránnal a hétvégén „a közel-keleti ellenségeskedések teljes és végleges rendezéséről”.
Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy a tárgyalások a hét folyamán is folytatódnak.
A vezető európai részvényindexek hétfőn veszteséggel nyitottak, majd a nyilatkozatok nyilvánosságra kerülése után emelkedni kezdtek: a frankfurti DAX több mint 2,4 százalékos pluszba ugrott, a londoni FTSE 0,4 százalékkal, a párizsi CAC 40 pedig csaknem 1,7 százalékkal erősödött.
Hétfőn korábban az európai és az ázsiai tőzsdéken is jelentős eséseket láttak, az arany határidős jegyzései 8 százalékkal estek, miközben a nyersolaj ára tovább emelkedett a fokozódó közel-keleti bizonytalanság közepette.
Trump kijelentései után az irányadó amerikai nyersolaj ára hordónként 91 dollár alá esett a korábbi, 100 dollár feletti szintről. A nemzetközi etalonnak számító Brent mintegy 10 százalékot veszített értékéből, és kora reggel Európában hordónként közel 104 dolláron forgott, a nap eleji, 113 dollár feletti szinthez képest.
A Brent ára az utóbbi időben erősen ingadozott: a háború előtt hordónként mintegy 70 dollárról egészen 119,50 dollárig szökött fel.
Hétfőn korábban a Nemzetközi Energiaügynökség arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság „rendkívül, rendkívül komoly fenyegetéssel” néz szembe az iráni háború miatt, és hogy kilenc országban legalább 40 energetikai létesítményben keletkezett kár.
Európában az irányadó földgáz-határidős jegyzések a nyitáskor látott 60 euróról megawattóránként 57 euró alá estek.
Ázsiában a tőzsdék jelentős mínuszban zártak a közel-keleti válság körüli bizonytalanság hatására: Japánban a vezető Nikkei 225 index 3,5 százalékot esett. Tajvanon a Taiex 2,5, Dél-Koreában a Kospi 6,5, Hongkongban a Hang Seng 3,8, a sanghaji Composite pedig 3,6 százalékkal gyengült.
A magasabb olajárak, amelyek pénteken is megrázták a részvénypiacokat, elemzők szerint szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a közeljövőben kamatot csökkenthet.
A háború előtt a befektetők arra számítottak, hogy a Fed az idén legalább kétszer is kamatot vág. Az Európai Unióban, Japánban és az Egyesült Királyságban a jegybankok nemrég szintén változatlanul hagyták irányadó kamataikat.
Az S&P 500 pénteken 1,5 százalékkal esett, és ezzel zsinórban negyedik veszteséges hetét zárta, ami egy éve a leghosszabb ilyen sorozat.
A Dow Jones ipari átlag 443 ponttal, azaz 1 százalékkal esett, a Nasdaq Composite pedig 2 százalékkal zuhant.
A Wall Streeten az S&P 500 indexben szereplő részvények közül pénteken nagyjából négyből három esett.
A kisebb vállalatok részvényei estek a legnagyobb mértékben; ezeket a magasabb kamatszintek jellemzően jobban sújtják, mint nagyobb versenytársaikat. A kisebb cégeket tömörítő Russell 2000 index 2,3 százalékkal, a mezőnyt vezetve gyengült.
A kötvénypiacon a 10 éves amerikai államkötvény hozama a múlt hét végén emelkedéssel zárt: pénteken 4,38 százalékra ugrott a csütörtök késő esti 4,25 százalékról, a háború kezdete előtti, mindössze 3,97 százalékról.
A kétéves lejáratú állampapír hozama, amely szorosabban követi a Fed várható lépéseivel kapcsolatos piaci várakozásokat, 3,79-ről 3,88 százalékra emelkedett.
A devizapiacon Trump kijelentései után gyengült a dollár az euróval szemben: egy euróért 1,1582 dollárt adtak, a font 0,3 százalékkal erősödött, 1,3380 dolláron jegyezték, egy dollár pedig 158,75 jent ért kora délután Európában.
Más piacokon az arany unciánként 4398 dolláron forgott a hírek után, ami csaknem 4 százalékos visszaesés.