Olajár stagnál: IEA rekordkészlet-felszabadítást fontol 2022-es szint fölött, G7 szerdán tartalékok felhasználásáról egyeztet
Az olajárak jóval a héten korábban elért, csaknem 120 dolláros csúcs alatt maradnak: a cikk írásakor hordónként nagyjából 90 dollár körül mozognak, miközben szerdán G7-csúcsot tartanak a stratégiai tartalékok esetleges felszabadításáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hangulat láthatóan javult, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalék piacra dobását javasolta, hogy ellensúlyozza az Iránban zajló háború okozta globális kínálati sokkot.
Az IEA javaslata a hírek szerint meghaladná a 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően felszabadított 182 millió hordót. Az ügynökség 32 tagországa várhatóan szerdán szavaz a tervről, miután a keddi első egyeztetésen nem sikerült konszenzusra jutniuk.
Az IEA tagjai „felmérik az ellátás biztonságának jelenlegi helyzetét és a piaci körülményeket, hogy ezek alapján döntsenek arról, szükség van-e az IEA-országok vészhelyzeti készleteinek piacra vitelére” – közölte Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Az ügynökség tagországai több mint 1,2 milliárd hordó állami vészhelyzeti olajtartalékkal rendelkeznek, emellett az ipar további mintegy 600 millió hordót tart kötelező készletek formájában.
Az olajárak a hét elején megugrottak, mert attól tartottak, hogy az iráni háború elhúzódik, és így a jelenlegi energiaellátási zavar, illetve annak világgazdaságra gyakorolt hatása is súlyosbodik.
Tengeri aknák a Hormuzi-szorosban
Tovább fokozza az energiapiaci feszültséget, hogy az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) kedden bejelentette: tengeri aknák telepítésébe kezd a Hormuzi-szorosban, hogy még inkább megzavarja a térségen áthaladó hajóforgalmat.
A bejelentés azonnali reakciót váltott ki Donald Trump amerikai elnökből, aki azzal fenyegetőzött, hogy eszkalálja az Egyesült Államok és Izrael támadásait, ha beigazolódik, hogy az IRGC valóban megkezdte az aknák telepítését.
Néhány órával Trump elnök fenyegetése után az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közleményt adott ki, amely szerint az amerikai erők több iráni hadihajót, köztük „16 aknarakót a Hormuzi-szoros közelében” semmisítettek meg.
A CENTCOM-közleményhez a csapásokról készült videót is csatoltak.
Egyelőre nem világos, és nehezen ellenőrizhető független forrásból, hogy az iráni erők valóban telepítettek-e tengeri aknákat a Hormuzi-szorosban, vagy az amerikai hadsereg sikeres beavatkozással teljesen meghiúsította-e Irán szándékát és képességét az aknatelepítésre.
Ami ennél is fontosabb: a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom gyakorlatilag továbbra is leállt, a Wood Mackenzie elemzői pedig úgy becsülik, hogy mintegy 15 millió hordó olaj esett ki a világszintű kínálatból.
Álhír az amerikai energiaügyi minisztertől
Tovább növelte az energiapiacok, különösen az olajpiac volatilitását, hogy Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter egy közösségi médiás bejegyzésben tévesen azt állította: az amerikai haditengerészet sikeresen átvezetett egy tankert a Hormuzi-szoroson.
Wright posztját követően az olajárak azonnal több mint 17 százalékot estek, a miniszter azonban percekkel később gyorsan törölte a bejegyzést, aminek hatására az árak visszakapaszkodtak korábbi szintjükre.
Egy rövid időre a piacok már elkezdték beárazni azt a forgatókönyvet, hogy az Egyesült Államok ténylegesen plusz biztonságot nyújt a Hormuzi-szorosban.
Az eset után a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt pontosította, hogy „az amerikai haditengerészet jelenleg egyetlen tankert vagy más hajót sem kísért át”.