Az euróövezeti infláció februárban 1,9 százalékra emelkedett, felülmúlva a várakozásokat, mielőtt a közel-keleti feszültség meredeken felhajtotta az olaj- és gázárakat.
A friss adatok szerint februárban váratlanul emelkedett az euróövezeti infláció, ami megnehezíti az Európai Központi Bank (EKB) dezinflációs pályájáról szóló narratíváját, miközben a gyorsan eszkalálódó közel-keleti háború azzal fenyeget, hogy újabb energiapiaci sokkot zúdít Európára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az euróövezet éves inflációja 2026 februárjában 1,9 százalék volt az Eurostat gyorsbecslése szerint, a januári 1,7 százalék után. A közgazdászok arra számítottak, hogy az ütem változatlan marad.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek, ami 2024 márciusa óta a legerősebb havi emelkedés.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia- és élelmiszerárakat, 2,2-ről 2,4 százalékra emelkedett éves szinten, ez is meghaladva a várakozásokat.
Fontos körülmény, hogy ezeket az adatokat még azelőtt gyűjtötték, hogy a közel-keleti feszültség legutóbbi eszkalálódása megzavarta volna az energiapiacokat.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza kedden arra figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó háború tovább emelheti az euróövezeti inflációt és visszafoghatja a növekedést, miközben hangsúlyozta, hogy a középtávú kilátások a konfliktus kiterjedésétől és időtartamától függenek.
Újra erősödik a szolgáltatási árnyomás, tovább emelkedik a maginfláció
Az Eurostat szerint a szolgáltatások inflációja várhatóan 3,4 százalékos lesz februárban éves alapon, a januári 3,2 százalék után. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek drágulási üteme 2,6 százalékon maradt, míg az energiaáraktól megtisztított iparcikkek inflációja 0,4-ről 0,7 százalékra gyorsult.
Az energiaárak még mindig alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, de már kevésbé estek vissza, mint januárban (–4,0 százalék), ami arra utal, hogy az energiaárak fékező hatása enyhül, még mielőtt az inflációs statisztikák teljesen lekövetnék a legújabb geopolitikai feszültségeket.
Figyelemre méltó, hogy a februári gyorsbecslés még a közel-keleti konfliktus kiszélesedése nyomán kialakult legélesebb piaci mozgások előtt készült, vagyis az infláció szempontjából a nagyobb kérdés az, mi következik ezután.
Az iráni erők megtorló csapásokat mértek a Perzsa-öböl térségének létfontosságú energiainfrastruktúrájára.
Hétfőn az Iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka bejelentette, hogy blokkolják a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri forgalmat.
A szoros kulcsfontosságú szűk keresztmetszet: a világ nyersolaj- és földgázszállításainak mintegy 20 százaléka halad át rajta.
A Hormuzi-szorosban már most akadozik a kereskedelem: hajók rongálódtak meg vagy rekedtek ott, a biztosítók pedig visszavonják a háborús kockázatokra szóló fedezetet – mindez gyorsan szűkösebb gázkínálathoz és magasabb európai importárakhoz vezethet.
A zavarok máris felidézik a 2022-es energiaválság emlékét, amikor megugrottak a gázárak, visszaesett az ipari termelés, és a fogyasztói infláció két számjegyűre szökött.
Gyengül az euró
Eséssel reagáltak a részvénypiacok egész Európában. A Euro STOXX 50 index délelőtt közepére 3,3 százalékos mínuszban járt, a német DAX 40 pedig több mint 3 százalékkal csúszott le, 2025 decembere óta nem látott mélypontra.
A francia CAC 40 2,9 százalékkal esett, a spanyol IBEX 35 és az olasz FTSE MIB pedig egyaránt több mint 4 százalékkal gyengült. Az euró is vesztett értékéből, az amerikai dollárral szemben 0,8 százalékkal gyengült, nagyjából 1,1600 dollárra.
A februári adatok máris makacs alapinflációs nyomásokra utaltak, különösen a szolgáltatási szektorban.
Közben az energiaárak játszották a főszerepet az inflációs mutató leszorításában, ez a támasz azonban gyorsan elolvadna, ha az olaj- és gázárak tovább emelkednének.
A tartós zavarok – különösen, ha a Hormuzi-szoros hetekre lezárulna – az összinflációt ismét 2 százalék fölé nyomhatnák, beépülnének a szállítási és élelmiszerárakba, és még tovább megnehezítenék az EKB kamatpályájának kijelölését.