Miközben Ukrajna az orosz teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta eltelt négy sötét évre emlékezik, a háború kimerítő pénzügyi állóháborúvá vált.
Miközben az emberi és területi veszteségek továbbra is a világ közvéleményének fókuszában állnak, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának mögöttes gazdasági mutatói is egyértelműen tükrözik, mekkora terhet visel az ország és nemzetközi partnerei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajna példátlan kettős kihívással néz szembe: egyrészt finanszíroznia kell az orosz erők elleni, mindennapos és könyörtelen védekezést, másrészt fel kell készülnie a modern európai történelem legköltségesebb nemzeti újjáépítési programjára.
Az orosz hadigépezet feltartóztatása az elmúlt négy évben hatalmas és folyamatos tőkeinjekciót igényelt.
Andrij Hnatov, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke által megerősített friss adatok szerint 2025-ben egyetlen nap a teljes körű háborúból átlagosan megdöbbentő, 172 millió dollárba (145,7 millió euróba) került az országnak.
2024-ben a háború napi átlagos közvetlen költsége még nagyjából 140 millió dollár (118,5 millió euró) volt, vagyis majdnem 23 százalékos emelkedésről van szó.
A ukrán hadsereg jelenlegi ütemű pénzfelhasználása alapján havonta mintegy 5 milliárd dollárra (4,2 milliárd euróra) van szükség a katonák ellátására, a lőszerbeszerzésre, az innovatív harcászati technológiák alkalmazására és számos egyéb kiadás fedezésére.
Ahhoz, hogy ezt az ellenállási szintet tartani tudja, Ukrajna a GDP-je több mint 30 százalékát közvetlenül a katonai költségvetésre fordítja. Összehasonlításképp: a békeidőben lévő európai országok többsége történetileg azt is nehezen teljesíti, hogy elérje a NATO által kitűzött, 2 százalékos alapcélt.
Az ilyen mértékű kiadás óriási nyomás alá helyezi az ukrán gazdaságot, amely gyakorlatilag teljes háborús üzemmódban működik.
Hnatov altábornagy nyersen figyelmeztetett: az ország egyedül nem bírja el ezt a pénzügyi terhet, és hangsúlyozta, hogy a folyamatos nyugati pénzügyi támogatás az egyetlen védőháló, amely megakadályozza a gazdaság összeomlását.
Mivel a hazai tartalékok a végsőkig ki vannak feszítve, az érintett felek anyagi kimerülése gyorsan a harctéri eseményeket is meghatározó tényezővé válik.
Az újjáépítés ára
Miközben Kijev az azonnali túlélése finanszírozásáért küzd, egyre élesebben kirajzolódik a hosszú távú gazdasági horizont is.
A háború kitörésének negyedik évfordulója előtt egy nappal Ukrajna kormánya, a Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ közzétette frissített, közös Gyors Kár- és Szükségletfelmérését (RDNA5).
Az eredmények józanító képet rajzolnak a pusztításról.
2025 decemberére Ukrajna újjáépítésének és helyreállításának teljes költségét a következő évtizedre közel 588 milliárd dollárra (500 milliárd euróra) becsülik.
Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy ez csaknem háromszorosa az ország tavalyi, előre jelzett nominális GDP-jének.
Csak a közvetlen fizikai károk összege mára meghaladta a 195 milliárd dollárt (165 milliárd eurót). A pusztítás zöme a front menti régiókra és a legfontosabb nagyvárosi térségekre koncentrálódik, a támadások fő csapását a lakóépületek, a közlekedési hálózatok és az energetikai infrastruktúra szenvedték el.
A Világbank-jelentés kiemeli, hogy az elmúlt évben 21 százalékkal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült energetikai létesítmények száma, amit közvetlenül az orosz csapások felerősödéséhez kötnek a rendkívül hideg tél során.
Emellett az ország teljes lakásállományának 14 százaléka sérült meg vagy pusztult el, több mint hárommillió háztartást érintve és kényszerítve otthona elhagyására.
A pusztítás egyre szélesebb körűvé válása ellenére az ukrán tisztségviselők kitartanak.
A jelentés közzétételekor Ukrajna miniszterelnöke, Yulia Svyrydenko úgy fogalmazott: „Az energiainfrastruktúrát és az otthonokat ért, korábban sosem látott orosz támadások közepette is népünk rendíthetetlen, vállalkozóink dolgoznak tovább. Még így is képesek vagyunk gyorsan helyreállítani, és tovább fejleszteni az országot”.
Az út egy modern európai állam felé
Nemzetközi intézmények már most azon dolgoznak, hogy az újjáépítés ne pusztán a háborúban elveszített javak pótlásáról szóljon, hanem az ország modernizációját is szolgálja.
A magánszektortól azt várják, hogy kulcsszerepet játsszon a szükséges hazai és nemzetközi tőke mozgósításában.
Az EU bővítésért felelős biztosa, Marta Kos az RDNA5 frissített változatának közzététele után ismét megerősítette Brüsszel elkötelezettségét a helyreállítás mellett.
„Oroszország agressziós háborúja olyan pusztítást hozott, amilyenre generációk óta nem volt példa” – fogalmazott Kos, majd hozzátette, hogy az EU válasza egyértelmű: „Ukrajnát erős, modern uniós országgá építjük újjá. Merész reformokkal és az Ukrajna-beruházási keretrendszerrel, mint a nagyszabású befektetések mozgósításának eszközével a pusztítást jólétté alakítjuk”.
Ahogy a háború az ötödik évébe lép, a frontvonalak nemcsak a keleti, sáros lövészárkokban húzódnak, hanem a nemzetközi mérlegeken is.
Ukrajna számára a győzelemhez egyszerre kell elviselni a védekezés bénító mindennapi költségeit, és biztosítani a romokból való felemelkedéshez szükséges, monumentális, félbillió dolláros befektetést.