Az ibériai gazdaságok felülteljesítik versenytársaikat, részben az erős belföldi fogyasztásnak és a lendületesen növekvő ágazatoknak köszönhetően.
Spanyolország és Portugália 2025 utolsó negyedévében ismét kiemelkedtek az euróövezet legjobban teljesítő gazdaságai közül.
Mindkét ibériai ország gazdasága 0,8%-kal bővült az utolsó negyedévben, ami több mint kétszerese az euróövezet ugyanerre az időszakra becsült 0,3%-os átlagos növekedésének az Eurostat előzetes adatai szerint.
Spanyolország egy éve nem látott ütemben bővült: a bruttó hazai termék 0,8%-kal nőtt a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest.
Ez a harmadik negyedévben mért 0,6%-os növekedéshez képest javulást jelentett, és felülmúlta a 0,6%-os várakozásokat is.
Spanyolország gazdasága 2025-ben 2,8%-kal nőtt, éles ellentétben az euróövezet 1,5%-os átlagával. Ezzel az ország jócskán megelőzi a nagyobb gazdaságokat, például Németországot, amely mindössze 0,4%-kal bővült, és Franciaországot, amely 1,1%-os éves növekedést ért el.
A belföldi kereslet ismét a növekedés fő hajtóereje volt Spanyolországban.
A háztartások fogyasztása 1,0%-kal emelkedett a negyedévben, számottevően hozzájárulva az össznövekedéshez. A beruházások is 1,7%-kal nőttek, míg a közkiadások lényegében stabilak maradtak, mindössze 0,1%-kal emelkedtek.
A turizmus továbbra is kulcsszerepet játszik a spanyol szolgáltatások teljesítményének megtámasztásában, amely a negyedévben 0,8%-kal bővült. Az építőipar is érdemben hozzájárult, termelése 2,1%-kal nőtt. Az alacsonyabb energiaárak és az enyhülő infláció fenntartották a fogyasztói bizalmat és ösztönözték a költekezést.
Portugália szintén 0,8%-kal nőtt az utolsó negyedévben, megismételve az előző három hónap teljesítményét, és felülmúlva a 0,5%-os piaci várakozásokat.
Éves összevetésben Portugália gazdasága 2025-ben 1,9%-kal bővült. Bár ez valamivel alacsonyabb a 2024-ben mért 2,1%-nál, még mindig jóval az euróövezeti átlag felett van.
Ugyanakkor a növekedés szerkezete eltért ibériai szomszédjáétól.
Portugália gazdaságát elsősorban a külkereskedelmi mérleg javulása húzta. Az import éles visszaesése, különösen a kőolajtermékek esetében, ellensúlyozta a gyengébb belföldi keresletet, és pozitív lökést adott az összkibocsátásnak.
A növekedés továbbra is egyenlőtlen az euróövezetben
Noha Spanyolország és Portugália felülteljesítettek, az euróövezet egészének képe vegyes maradt.
Az euróövezet az utolsó negyedévben 0,3%-os negyedéves növekedést ért el, ami megegyezik az előző negyedév eredményével, és kismértékben meghaladta a 0,2%-os várakozásokat.
A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező tagállamok közül Litvánia érte el a legerősebb negyedéves bővülést, 1,7%-kal, őt követte Spanyolország és Portugália.
Írország volt az egyetlen ország, amely negyedéves alapon 0,6%-kal zsugorodott.
Éves alapon az euróövezet gazdasága 1,5%-kal bővült, a 2024-es 0,9% után, ám az Európai Bizottság előrejelzése szerint a lendület 2026-ra 1,2%-ra mérséklődhet.
A nagyobb gazdaságok közül Németország negyedéves összevetésben 0,3%-kal nőtt, ami három negyedév óta a legerősebb eredménye, mivel élénkült a háztartások fogyasztása és nőttek a kormányzati kiadások.
Olaszországban is enyhén gyorsult a növekedés 0,3%-ra, míg Franciaországban mérsékelt, 0,2%-os emelkedést mértek, amit a gyengébb beruházások és a készletváltozások húztak vissza.
Nicola Nobile, az Oxford Economics olaszországi vezető közgazdásza feljegyzésében azt írta: „Az olasz GDP-növekedés alacsonyabb volt a spanyolnál, nagyjából összhangban állt a némettel, és valamivel meghaladta a franciát.”
Hozzátette: „A mai adat, bár az előző negyedévhez képest gyorsulást jelez, nem változtat azon a képen, hogy a gazdaság a korlátozott potenciális növekedési ütemének megfelelően bővül.”
Az Európai Unió egésze a megelőző negyedévhez képest 0,3%-kal bővült, ami megegyezik az euróövezet negyedéves teljesítményével. Éves alapon az EU 1,6%-kal nőtt, ami kissé magasabb a valutaunióénál.
A munkaerőpiac továbbra is erősség
A vegyes gazdasági teljesítmény ellenére az euróövezet munkaerőpiaca továbbra is a javulás jeleit mutatja.
A munkanélküliségi ráta decemberben 6,2%-ra süllyedt, ami 2008 eleje óta a legalacsonyabb szint. Ez a novemberi 6,3%-hoz képest, valamint az egy évvel korábbi azonos hónaphoz mérve is csökkenést jelent.
A teljes Európai Unióban a munkanélküliségi ráta 5,9%-on maradt. Az Eurostat becslése szerint az év végén az euróövezetben 10,8 millióan voltak állás nélkül, ami 61 ezerrel kevesebb, mint novemberben.
A fiatalok munkanélkülisége is kissé mérséklődött: az euróövezetben a 25 év alattiak rátája decemberben 14,3%-ra esett az egy hónappal korábbi 14,4%-ról.